Amerikai Magyar Értesítő, 1992 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1992-09-01 / 9. szám
1992. szeptember Amerikai Magyar Értesítő 11. vagyonokat a nép kárára? Az alkotmánybíróságnak joga van bárkit megidézni és tanúként kihallgatni. Az orosz közvélemény nagy érdeklődéssel kiséri a pert, amitől - érthető okoból - sokan félnek. Jelcin érdeme, hogy ragaszkodott a tárgyaláshoz, amivel példát mutat más országoknak, többek között Magyaroszágnak is... Bécsben beiktatták tisztségébe Ausztria uj elnökét, Thomas Kiestilt. Ezzel egyidőben a parlamentben elbúcsúzott az ország népétől Kurt Waldheim, akit hat évvel ezelőtt választottak meg erre a tisztségre. Waldheim előzőleg az Egyesült Nemzetek főtitkára volt és nagy nemzetközi tekintélynek örvendett, ám elnökségét - mint ismeretes - kínos incidens zavarta meg: kiderült róla, hogy a második világháború alatt olyan helyen szolgált a német hadseregben, ahol zsidókat és szerb ellenállókat végeztek ki. Ezért feketelistára tették és például "nem kívánatos személynek" nyilvánították Amerikában és oda soha többé meg nem hívták. Klestillel ilyen problémák nem lehetnek, mert a világháborúban még nem volt katonaköteles... Hazája semlegességének tántoríthatatlan hive. A PESTI LAPOK HÍRÜLADTÁK, HOGY a rendőrség letartóztatta Romhányi Lászlót, a Szent Korona című lap főszerkesztőjét és négy társát, a Jurta Színházban elkövetett emberölés gyanúja miatt. Az előzményekhez tartozik, hogy Romhányi László autójából eltűnt 100 ezer forint, aminek ellopásával az egyik Jurtában segédkező önkéntest gyanúsították. Az illetőt levitték a Jurta Színház pincéjébe, ahol vallatták. A rendőrség szerint eközben úgy megverték, hogy abba halt bele, de a gyanúsítottak azt állítják, hogy éjjel, amíg ők aludtak, valaki lelopózott a pincébe és meggyilkolta a fiatalembert, hogy így kompromittálja Romhányit. A hajdani ávós módszereket idéző rémregény részletei egyelőre igen homályosak, de az valószínűnek látszik, hogy a baloldal fel akarja használni az alkalmat arra, hogy lehetetlenné tegye a számára kellemetlen jobboldali Romhányit és körét. Riport a WASHINGTON POST egyik legutóbbi számában: a moszkvai játékboltok kirakataiban megjelent az amerikai kislányok kedvenc játékbabája, a Barbie. A moszkvai gyerekek vágyakozó szemekkel bámulják a számukra elérhetetlen játékszert, aminek ára 1,900 rubel, ami körülbelül 19 dollárnak felel meg. Ugyanakkor egy moszkvai dolgozó átlagkeresete havi 2,500 rubel... A PROFIL című osztrák hetilap tudósítója interjút készített Göncz Árpád magyar köztársasági elnökkel, akit az ország legnépszerűbb politikusának nevez. Az elnök a beszélgetés során azt a véleményét hangoztatta, hogy Magyarországon teljes a sajtószabadság és az ő dolga őrködni a média függetlensége fölött. A rádió és televízió elnökének felmentése körül támadt vitában, úgy véli, neki van igaza és kijelentette: a személyét ért támadásokra egyszerűen nem reagál... Amikor az osztrák újságíró megjegyzi, hogy a jelek szerint az Antall-kormány a leváltására törekszik, Göncz öntudatosan válaszol: "Ha azt hiszik, hogy a rádió elnökének leváltása vagy hivatalban tartása kapcsán engem eltávolíthatnak helyemről, tévednek. Politikailag elég erős vagyok ahhoz, hogy mindez ne történjen meg." Az osztrák újságíró egy másik kérdésére, hogy mi a véleménye a politikai felelősség- revonásról, így vélekedett az elnök úr: "Magyarország 800 ezer párttaggal kezdte meg a demokráciára való áttérést. Ez a hozzátartozókkal együtt 2,5 millió embert jelent. Ki gondolhatja azt, hogy a lakosság negyedének felelősségre vonásából az országnak bármilyen haszna lehetne." A müncheni G-7 csúcskonferencián vendégként résztvevő Jelcin ígéretet kapott arra, hogy a 70 milliárd dollárt meghaladó nyugati kölcsönök egy részét elengedik, illetve enyhítik a visszafizetési feltételeket. A hét leggazdagabb ország vezetői abban is megegyeztek, hogy egyelőre egy milliárd dollár hitelt nyújtanak Moszkvának. Egyedül Miyazawa japán miniszterelnök jelentett be ellenvéleményt, mert hazája - úgymond - addig nem hajlandó segítséget adni Oroszországnak, amíg a világháború végén jogtalanul megszállt Kurili-szigeteket ki nem ürítik az orosz csapatok. Jelcin pedig szemmel láthatólag nehezményezte, hogy nem hívták meg rendes tagnak a "hetek" közé és csak vendégként lehetett jelen a tárgyalásokon. Erre egyelőre még alighanem várnia kell... A WASHINGTON TIMES közlése szerint John Demjanjuk ukrán származású clevelandi nyugdíjas autómunkás amerikai állampolgársága ügyében hat évvel ezelőtt hozott döntést felül kell vizsgálni. Mint ismeretes, 1986-ban az izraeli hatóságok kikérték Demjanjukot és perbefogták sokezer zsidó meggyilkolásának vádjával. A per során azonban megdőlt az, hogy Demjanjuk azonos azzal a "Rettenetes Iván" néven ismert keretlegénnyel, aki a treblinkai megsemmisítő lágerben a gázcsapot kezelte. Demjanjukot első fokon halálra ítélte az izraeli bíróság, de a védelem olyan sikerrel cáfolta meg a vád bizonyítékait, hogy a halálos ítéletet nem lehetett végrehajtani és valószínűleg fel kell a vádlottat menteni. Az amerikai igazságügy-minisztérium most uj eljárást rendel el az ügyben. Még el se foglalta tisztségét a kijelölt uj jugoszláv miniszterelnök, Milan Panic - aki mint tudjuk, 1956 óta az Egyesült Államokban él és amerikai állampolgár - máris pénzügyi botrány vet árnyékot nevére. A WASHINGTON POST közlése szerint az Egyesült Államok hatóságai eljárást indítanak ellene, mert elmulasztotta annak a 8,4 millió dolláros kölcsönnek visszafizetését, amit 1985-ben vett fel egy banktól, mely 1991-ben az állami Resolution Trust Corporation kezelésébe került. A hitelt Panic motel vásárlására vette fel. A POST úgy tudja, hogy Panic adófizetése körül sincs minden rendben, mert a San Diego megye kimutatásai szerint 1990-ben nem fizetett ingatlanadót egy másik motelje után. Ezek Amerikában súlyos bűnök és ha igazak, Panic könnyen megütheti a bokáját, még akkor is, ha Jugoszláviába tette át működése színhelyét.
