Amerikai Magyar Értesítő, 1992 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1992-09-01 / 9. szám
1992. szeptember Amerikai Magyar Értesítő 9. ségük felállítását s a budai szerb püspököt nevezték ki a románok püspökének, a Brassó melletti Bolgárszeg székhellyel. A román határőrség megszervezésével az erdélyi vlachoknak a vajdaságok ortodoxiájától való elszigetelődése is megvalósult 1762-ben. Az 1703-1711 közötti - a II. Rákóczi Ferenc vezette - szabadságharcunk alatt a Habsburgok uszítására az erdélyi vlachok fosztogatták és gyilkolták a magyarságot s a szabadságharc bukása után a kivégzett, elmenekült és bebörtönzött magyarok birtokaiból nagyon sok jutott a vlachok kezére. 1784-ben az Erdélyi Országgyűlés kérte II. József császártól, hogy a vlachokat ismerjék el nemzetként; ehelyett a császár eltörölte az egész erdélyi alkotmányt. Két hónap múlva kitört a Horia, Closca és Crisan vezette lázadás, melyről az angol Hugh Seton Watson "Eastern Europe" c. könyvében így ír: "...Részeg vlachok könyörtelenül megkinoztak, megcsonkítottak és legyilkoltak ezrekre menő férfiakat, asszonyokat és gyermekeket...az így elnéptelenített falvakat császári rendeletekkel a gyilkoló vlachoknak adták." Végül kénytelen volt a császári haderő rendet teremteni. Horiát saját martalócai árulták el, s igy őt és az elfogott Closcát kerékbe törték, Crisan pedig a börtönben öngyilkos lett. A Bécsi Kamarilla évszázadokon át így uszította a nemzetiségeket a magyarság ellen s a 20. század soviniszta románjai azt tanítják román és magyar gyerekeknek egyaránt, hogy a kegyetlen magyarok végezték ki a három mar- talócot, holott abban az időben egész Magyarország a császári ármádia kegyetlen elnyomását szenvedte. Különben a végeredmény: három vlach gyilkos kivégzése áll szemben többezer ártatlan és védtelen magyar lemészárlásával. HABSBURGH KÁROLY WASHINGTONBAN A World Affairs Council meghívására a washingtoni International Clubban tartott rendkívül érdekes előadást Karl von Habsburg-Lothringen főherceg, a Páneurópai Unió ausztriai, németországi és olaszországi régiójának elnöke. Károly főherceg Habsburg Ottó fia s igen aktív az európai egységmozgalmakban. "A demokráciák erősödése a Baltikumtól a Balkánig" című kitűnő politikai összefoglalót június 10-én népes meghívott közönség hallgatta végig és kedvezően fogadta a rokonszenves előadó megállapításait. Károly főherceg elemezte a Nagy-Jugoszlávia széthullásával előállott balkáni helyzetet és felhívta a figyelmet arra, hogy a harci cselekmények Horvátország és Bosznia-Hercegovina területén folynak, szerb földön nincs háború. A szerbek viszont szomszédaik földjén nemcsak a lakosságot támadják, hanem minden útjukba kerüiő műemléket, templomokat, múzeumokat és szobrokat elpusztítanak. A Baltikumban még mindig ott vannak az orosz csapatok és gyakorlatilag az orosz tábornokok uralkodnak. A balti népek aggodalmának tápot ad a parancsnokló orosz tábornok egyik legutóbbi kijelentése, mely szerint az orosz tisztikar sohasem fog beleegyezni abba, hogy Oroszország határai ne a Nagy Péter-féle birodalom határait kövessék, amelyek tudvalévőleg magukba foglalták a Baltikumot is. Károly főherceg szerint ebben a térségben nemzetközi összefogásra van szükség, hogy az oroszok meghátráljanak. Magában Oroszországban lassítja a demokratikus fejlődést, hogy gyenge a központi hatalom és a tényleges politikai hatalom ott is egyes katonai körzetek parancsnokló tábornokainak kezében van. A hadseregcsoportok a polgári közigazgatást megkerülve azt csinálnak, amit akarnak. A csehszlovákiai és a jugoszláviai fejlemények azt mutatják - fejtegette Károly főherceg hogy a jaltai megállapodás éppúgy meghalt, mint ahogy semmivé foszlottak az 1920-as békeszerződések rendelkezései is és Közép-, valamint Délkelet-Európában új határok alakulnak ki. Bulgáriáról és Romániáról szólva az előadó megállapította, hogy míg az előbbiben a volt trónörökösnek jó esélyei vannak a monarchia helyreállítására, addig a román helyzet nagyon zavaros és noha Mihály király igen népszerű az országban, a restaurációra kevesebb a remény. Meg kell még említeni, hogy Károly főherceg kíséretében volt Franciska Thyssen-Bornemissza, aki erdélyi műemlékek megmentésével foglalkozik és feltűnő jártasságot árult el magyar kisebbségi ügyekben. Az előadás után elhangzott számos kérdésre a két vendég részletesen válaszolt s ennek során került szó többek közt arról is, hogy milyen veszteségek érték az emberiség egyetemes kultúr- kincseit a horvátországi harcok miatt: például a tengerre épült Dubrovnik alapépítményeit a szerbek ágyútüze annyira megrongálta, hogy egy erősebb vihar vagy földrengés romba döntheti az egész ősi várost. CSENGŐKRÁZ Ördögi agyak, szennyes gondolatok, bennetek fogamzott gyilkos ösztönök, fegyverrel öltek ifjakat - öreget, hogy vért sírjanak az ősi rögök! Akasztottak terhes asszonyokat - vérbenforgó szemmel Ötvenhat után, dózerrel túrtak meg sírgödröket, — és földeltek névtelen parcellán! Kihalt belőlük az emberi érzés; a lelkűk mélyén könny és bűn termett, nem hallottunk mást a csengőfráz után, csak zár kattant, a börtön ajtaján. Azután vérszomjas bosszú lihegett, s "koholt vád" a bíró asztalán. Mi más lehetett az Ítélet? - mint egy-egy kötél, a magyarok nyakán! Simon Ferenc \_____________________________________ l
