Amerikai Magyar Értesítő, 1992 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1992-06-01 / 6. szám
26 Amerikai Magyar Értesítő 1992. június Bélyeggyűjtők rovata Szerkeszti: Körmöczy Zoltán BARLANGJAINK A Kárpátok — hazánk elorzott határhegysége - krétakori képződmény. A földkéreg ezidőszerinti kialakulásáig azonban, több Ízben kényszerült mozgásra. Ilyenkor az eredeti összefüggések megtörtek, a szirtek feltornyosultak, vagy lesülyedtek. Mint cikkünk első részében említettük mészkő, homokkő, egyéb vízben oldódó anyagok szorultak az őskőzetek közé. A további évmilliók folyamán a viz munkája következtében üregek /barlangok/ képződtek mint pl. a Bükk, a Mecsek és a többi hasonló talaj- összetételű hegyekben. Természettudósaink, az évmilliók folyamán fel- rétegeződött barlangi ülledékek vizsgálatával, sok fehér foltot árnyékoltak be a földtani térképen. Br. Nyáry Jenő, az Aggteleki barlang feltárója, Kadics Ottó a Szeleta barlang felfedezője. Koch Antal már 1870-ben végzett kutatómunkát az erdélyi medencében. Siegment Károly 1910-ben megszervezte a "Magyar Barlangkutató Bizottság"-ot. Egyik tanulmányát a "Notes sur les cavernes de Hongrois", a "Société de Spélélogie" adta ki Párizsban. Kerner J., Téglás Gy., Nándor Béla és a többiek, új és új titkokat ástak fel az ősmúltból. Trianon jóvoltából a győztes szomszédok, bőséges jutalmat kaptak árulásaikért. Évenként jelentős erkölcsi és anyagi hasznot vágnak zsebre a nekik juttatott természeti kincseinkből. A békeparancs által megállapított határokon belül megmaradt barlangok közül, a Magyar Posta - remélhetőleg csak egyenlőre - négyet minősített bemutatásra érdemesnek. Ezek: Az Aggteleki csepkőbarlang /az egyesített Borsod- Gömör-Kishont vármegyében/, a jelenlegi csehszlovák határ szomszédságában van. Ez 18 teremből és az azokat összekötő folyosókból álló üregcsoport. Ezekből kettő esik a másik oldalra. A többszintű barlangüregeket, a főfolyosóról elágazó mellékjáratok kötik össze. Teljes hosszuk közel 20 km. Európa egyik lagnagyobb barlangja. Mind a 16 barlang más és más érdekes látványt tár a látogató elé. Különösen érdekes a Paradicsom nevű, a Török mecset ág. A csillagvizsgáló torony nevű, 25 m magas, 8 m átmérőjű csepkőkolosszus, amely földünk egyik legnagyobbja. Az óriás terem a maga 120-30-40 m alapterületével és a mennyezetéről függő sztalaktitokkal. A görög mitológia alvilági folyóiról elnevezett Styx és a beleömlő Acheron patakok, valamint az ugyancsak meglepetésekkel szolgáló többi barlangterem. A barlangot az ülledékekből feltárt maradványok bizonysága szerint már az ősember is lakta. A bélyegeken látható emberi alakokat véve mérési alapul, fogalmunk lehet az üregek nagyságáról. A 3 Ft névértékű bélyegen a Baradlai barlang (Aggtelek) látható. /I. ábra/ A sor következő tagja az 5 Ft névértékű Szemlőhe- gyi barlang. Budán a Rózsadomb közelében. Mindössze 600 m hosszú de bonyolult szerkezete különösen érdekessé teszi. fi. ábra/ Harmadiknak az Anna-barlang zárkózik fel. Ez a lillafüredi térségben található. Több kisebb-nagyobb üregből áll, amelyeket mesterségesen kötöttek össze. Bejárata a Szinva folyó vízesése alatt van. a bélyeg névértéka 10 Ft. 13. ábra/ A sor záróértéke a 12 Ft névértékű Tapolcai tavasbarlang, Miskolc határában (Miskolctapolca). Mint a bélyeg képe mutatja ez is többszintű. Mai formájában egyedülálló termál barlang és tófürdő. A 31 C fokú jódos, brómos, rádiumos hőfürdőt már a 16. században használták véredény megbetegedések, idegbántalmak gyógyítására. Egyik legnagyobb értéke a barlang teljesen pormentes levegője. A természetformálta alakzatu falak, kürtők, vízesések érdekes és élvezetes környezetben gyógyítják a légzési zavarokban szenvedőket. A vízellátást a 45 C fokú hőforrás napi 8 ezer köbméter vízmennyiséggel szolgáltatja, ez 600 m mélységből tör föl. A földalatti tóban úszkálni, gyógytornászni, csónakázni lehet. Egy különös érdekessége a gyógymódnak az un. "dögönyöző". Itt a barlang falából kitörő, erőteljes vizsuga- rak a legegészségesebb izomgyúrással gyógyítanak. /4. ábra/
