Amerikai Magyar Értesítő, 1992 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1992-06-01 / 6. szám
1992. június Amerikai Magyar Értesítő 25 "hevenyészett" várépítés kora. 1556-ban alakult meg a bécsi udvar mellett a Haditanács, amely központi irányítás alá vonta a várépítést. Győrött megszervezték a "katonai Építési Hivatalt", amelynek főleg itáliai építészei Kassától Kanizsáig járták az országot. Munkájuk nyomán megindult a tervszerű várépítés. A török hódoltság addig kialakult határán részben az új igényeknek még megfelelő régi várakat építették át, részben teljesen újakat emeltek. Az 1556 után készült várak legfontosabb építőanyaga továbbra is a föld és a fa maradt. A Dunántúl katonai központja Győr lévén, elsősorban annak vára épült. A középkori vár területét kibővítették, később az egész várost belefoglalták a hatalmas bástyákkal épülő téglavárba. Bástyákkal megerősítve építették Győrrel egyidőben olasz hadmérnökök Szigetvár, Kanizsa, Tata, Pápa és Magyaróvár várait, ezek azonban Tata kivételével föld-, illetve palánkvárak maradtak. Az új végvárvonal 1570-ig kiépült. A XVI. századi várépítés ezt követő harmadik szakaszában a meglevő várakat kőből, téglából építették át. Az ekkor emelt bástyákat már az újabb, itáliai eredetű fülesbástya formákkal úgy építették, hogy a bástyák rövid oldalfalaiba, a bástya szárnyfalaiba fedett ágyúállásokat, kazamatákat építettek. így látjuk ezt Győr és Tata megmaradt bástyáinál ma is. A bástyákkal erősített várfalak elé földből, fapalánkból esetleg téglából-kőből erővédművek készültek. Ezek hiánya okozta 1594-ben Győr elestét. Az elővédművek fontosságának felismerése nyomán 1600 után a jelentősebb végvárak közül kiépült a pajzsgátak és különböző sáncok, vizes- és szárazárkok bonyolult rendszere, amely megnehezítette az ostromló számára a vár megközelítését. A XVII. században lassúbb lett a várépítés üteme, inkább csak az állandó fenntartásra szorítkozott. Az 1660-as években, amikor újabb nagy török hadjáratok fenyegették az országot, sőt Ausztriát és Bécset is, újból fellendült a dunántúli várak építése. Az 1683-ban Bécs ostromára vonuló oszmán had erejének azonban csak az olyan nagy várak tudtak ellenállni, mint Győr. Bécs felmentése után a magyar várak már csak a felszabadító hadjáratok hátvédei maradtak. A török kiűzése után nem volt szükség többé a dunántúli végvárakra. Elpusztításukat 1699-ben határozták el Bécsben. Lebontásuk 1700 és 1703 között nagyrészt meg is történt. Ekkor tűntek el jóformán nyomtalanul a Somogy-zalai végvárak, az előző századokban török kézen dél-dunántúli várakkal együtt. A Rákóczi-szabadságharc eseményei lassították a rombolást. 1705 és 1709 között többek közt Dunaföldvár, Simontornya, Tata, Csesznek, Sümeg, Csobánc és Pápa vára volt a kuruc hadmozdulatok fontos kulcspontja. A szatmári békét követő években ezeket is használhatatlanná tette a császári hadvezetés, csak a Bécs előtti olyan nagyobb várak maradtak fenn az esetleges magyar rebellió ellen, mint győr és Magyaróvár. 1750 után mindenütt megindult az egykori várfalak bontása, mert akadályozta a települések fejlődését. Dunántúli váraink pusztulását a napóleoni háborúk fejezték be. Ekkor indult meg a legtovább élő vár, Győr szétbontása. A múlt század végére eltűntek a városok falai is, vagy beépítették őket, ahogy ez Kőszegen és Sopronban történt K. T. JÚNIUSI ÉVFORDULÓK 1. 907. (jún. eleje) Árpád fejedelem halála. - 1485. Mátyás király elfoglalta Bécset. 2. 1562. Meghalt Nádasdy Ferenc törökverő humanista, mecénás. 3. 1848. Lenkey megszökik huszárjaival Galíciából és a forradalom mellé áll. 4. 1189. III. Béla király fogadja Barbarossa császár keresztes hadát Esztergomban. 5. 1446. Hunyadi Jánost kormányzóvá választják. 7. 1703. Rákóczi Ferenc kiáltványa: Recrudescunt! Felújulnak sebeink. - 1938. Dzsida Jenő erdélyi kőltő halála. 8. 1593. I. Rákóczi György születése. - 1867. A kiegyezés, Ferenc József megkoronázása. - Milleneumi felvonulás Budapesten. 10. 1093. Margit skót királyné halála (Magyarországon születet). - 1879. Szabó Dezső író születése. - 1919. A Nemzeti Hadsereg megalakulása Szegeden. 11. 1704. A kurucok Bécset ostromolják. - A debreceni nagy tűz. 13. 1707. Az ónodi országgyűlés detronizálja a Habsburgokat. 14. 457. Attila elfoglalja Orleans-t - 1809. A nemesi felkelők veressége Győrnél. 15. 1893. Erkel Ferenc zeneszerző halála. 16. 1521. Bakócz Tamás (jobbágyból lett prímás) halála. 17. 907. Árpád halálhírére a német betör Magyarországra. 18. 1757. Nádasdy huszárai Kolinnál megverik Nagy Frigyest - A "Mária Terézia Rend" alapítása. 21. 1231. Julián barát visszaérkezik a keleti magyaroktól (Magna Ungaria). -- 1927. Rothermere lord cikke a Trianon revíziója mellett. 22. 1913. Weöres Sándor költő születése. - 1962 . Uray Tivadar színész halála. 23. 1606. A "Bécsi béke" Bocskay és Rudolf között. - 1970 Fekete István regényíró halála. 25. 1917. Szibériában meghal Gyóni Géza költő. 26. 1848. Szerb mészárlás Újvidéken. - Bem visszafoglalja Besztercét. - 1941. Kassa bombázása. 27. 1095. Szt. László király születése. 28. 1914. A szarajevói merénylet. 29. 900. Ősmagyarok ostromolják Velencét (lóháton). MEGJELENT A KRÓNIKA Az 1990. évi nagy sikerű 30. Magyar Kongresszus tárgyalási anyagát tartalmazó Krónika megjelent díszes vászonkötésben, sok képpel, 384 oldalon. Külön jelentősége, hogy a kommunizmusból felszabadult hazánk sok politikai, kulturális és gazdasági problémájával foglalkozik. A magyar ügyek művelői számára nélkülözhetetlen kézikönyv Ára 17 dollár portóval együtt, vagy annak megfelelő külföldi valuta. Megrendelhető az Értesítő címén. Előfizetőinknek 10 %-os kedvezményt adunk.
