Amerikai Magyar Értesítő, 1992 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1992-06-01 / 6. szám
1992. június MAGYARORSZÁGI LAPSZEMLE Szerkeszti: Stolmár G. Ilona A MAGYAR KORMÁNY ÁLLÁSPONTJA változatlan: csak akkor hajlandó tárgyalni Bősről a csehszlovák kormánnyal, ha Prága hivatalosan bejelenti, hogy felfüggeszti a Duna elterelésével járó C-változat munkálatait. A kormány az Országgyűlés döntésére hivatkozva közölte, hogy május 25- ével egyoldalúan felmondja az 1977-es szerződést, amennyiben a csehszlovák fél nem tesz eleget annak a felszólításnak, hogy az Európai Közösség bevonásával folytassák le a szakértői vizsgálatokat, de erre az időre — legalább 6 hónapra — azonnali hatállyal állítsák le az építkezést. Ebben az esetben Magyarország aláveti magát a nemzetközi döntésnek. A CSEHSZLOVÁK KORMÁNY AZT HANGOZTATTA, hogy Magyarországnak nincs lehetősége egyoldalúan felbontani a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszerről kötött államközi szerződést. Mára láthatóan elbizonytalanodtak a csehek és szlovákok, mert a magyar fél kitart álláspontja mellett. így a kabinet nem hivatalosan, de diplomáciai és sajtójelentések útján értesült arról, hogy Marian Calfa fontolgatja az építkezés felfüggesztését. A csehek és szlovákok azon reménye is elveszett, hogy a magyarok nem bonthatják fel egyoldalúan a szerződést. Egyik nemzetközi jogászuk úgy nyilatkozott egy szlovák lapnak, hogy erre lehetősége van a magyar félnek, még abban az esetben is, ha az 1977-es szerződésben ezt nem kötötték ki, mert több nemzetközi egyezményt is aláírtak a magyarok, amelyek szabályozzák az ilyen szerződések felbontásának lehetőségeit és jogot biztosítanak ehhez bármelyik fél számára. A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL május közepén nyilvánosságra hozta az infláció mértékének vizsgálatára vonatkozó eredményeket. Ez egyértelműen csökkenő tendenciát mutat. Az értékeket az előző hónap számaihoz mérve a következő kép alakult ki: januárban 3,2 százalék, februárban 2,7 százalék, márciusban 1,9 százalék és áprilisban 1,3 százalék volt a fogyasztói árnövekedés, ami elismerésre méltó teljesítmény és a kormány gazdaságpolitikáját dicséri. Ha az ellenzék hangos lakosságrémísztgeté- seire utalunk, amely "elszabaduló" inflációról zengett, akkor még összehasonlításul: 1991 hasonló időszakában 7,5 %, 4,9 %, 3,7 % és 2,4 % volt az áremelkedés mértéke. FEGYVERES RABLÁST KÖVETTEK EL a Bécs-Belgrád nemzetközi gyorvonaton, még magyar területen, Almásfüzitőnél. 10-12 állig felfegyverzett - a Rádió híradása szerint "feltehetően" — jugoszláv állampolgárságú, más közlések, de meg nem erősített hírek szerint egyértelműen szerb csetnikek A fegyveresek teljesen kirabolták az egyik hálókocsi külföldi utasait, megfosztva őket aranytárgyaiktól és minden mozdítható csomagjuktól és személyes holmijuktól, majd a vészfékkel megállították a vonatot és elmenekültek. A maI5_ gyár rendőrségnek estig négy fegyveres rablót sikerült elfogni, a többinek nyoma veszett. (Amerikában és Kanadában terjedő hírek szerint az "esetnek" négy halálos áldozata is van, természetesen az utasok között, akik nem engedelmeskedtek szolgaian a szerb vadságnak, de erről nem szólt a rádiós hír.) A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL adatai szerint április végéig a magyar állampolgárok 3,5 millió alkalommal utaztak külföldre és ez 10 százalékos emelkedést mutat az előző évihez képest. Ez bizony nem vall túl nagy szegénységre, bár az utasok "megoszlását" nem közli az adat. Örömteli viszont, hogy megnövekedett a Romániába - elsősorban az erdélyi magyarsághoz - utazók száma, mégpedig 50 százalékai. A MAGYARORSZÁGI JAPÁN BEFEKTETÉSEK eddigi értéke 80 millió dollár és ebből csak a Suzuki-gyár 70 milliót hozott az országba. A magyar-japán kétoldalú áruforgalom értéke 567 millió dollárt tett ki és ez 80 százalékos emelkedést jelent. AZ ORSZÁGGYŰLÉSBEN NAPIREND előtti felszólalásában Kövér László fideszes képviselő, aki a nemzetbiztonsági bizottság elnöke(!), jogsértéssel vádolta meg Antall József miniszterelnököt, amiért mindmáig nem nevezett ki senkit a Nemzetbiztonsági Hivatal élére a március elsejével lemondott Gálszécsy András tárca nélküli miniszter helyébe. Ehelyett a polgári titkosszolgálatok felügyeletével Boross Péter belügyminisztert bízta meg - átmenetileg. Antall József keményen visszautasította a jogsértés vádját és közölte: hatáskörébe tartozóan hamarosan beterjeszti jelöltjét a nevezett posztra. A HORVÁT KORMÁNY FELKÉRÉSÉRE Zágrábban tárgyalt Arnold Mihály, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának megbízott parancsnoka. A találkozón az eredeti tervek szerint csak a két ország vámvizsgálatának kölcsönös segítségnyújtási szerződése szerepelt volna napirenden, de a vendéglátók egy szélesebb körű kapcsolat kiépítésére is ajánlatot tettek. Jozó Martinovic pénzügy- miniszter és Branko Skok vámigazgató konkrét javaslatokat fogalmaztak meg a magyar vállalkozók közreműködéséről a horvát újjáépításben, de ezek megtárgyalására a kiküldött parancsnok nem volt illetékes, így egy tárcaközi bizottság tárgyal majd a továbbiakról. Horvátországban a háború okozta károk nagysága meghaladja a 10,5 milliárd dollárt. A horvátok azt ajánlották Magyarországnak, hogy a magyar vállaltok elsősorban a Fiume-Zágráb, és a Zágráb-magyar országhatár közötti autópályák újjáépítésében vegyenek részt. A fizetség fejében a magyarok koncessziót kapnának Fiumében (!) egy vámszabad területre, másrészt koncessziót bizonyos adriai üdülőtelepekre. A magyarok három vámszabad terület között választhatnak, attól függően, hogy milyen célokra kívánják felhasználni! Arnold Mihály szerint a Fiumei a legkedvezőbb, mivel alkalmas lenne hatalmas kereskedelmi és ipari tevékenységre egyaránt. A koncesszió növelné a Amerikai Magyar Értesítő