Amerikai Magyar Értesítő, 1992 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1992-06-01 / 6. szám
16 Amerikai Magyar Értesítő 1992. június magyar hajózási lehetőségeket, kedvezőbb feltételeket teremtene bizonyos ágazatokban az ipari összeszerelő munkához, hiszen az importalkatrészeket nem kellene Magyarországra utaztatni. Véleményünk valószínűleg megegyezik minden magyar érzelmű Olvasóéval: soha vissza nem térő alkalom arra, hogy a fiumei kikötőben ismét magyar hajók állomásozzanak...! Horvátország nem hálátlan a régi közös történelmi időkért - és az újkori borzalmak enyhítésére tett magyar kísérletekért. Ezt nem először hozza a magyarok tudomására. Talán már maga is megbánta, hogy valaha is elszakadt a Történelmi Magyarországtól...? KÍNAI KERESKEDELMI KÖZPONTOT nyitottak Budapesten május közepén. Ebből az alkalomból tartott sajtótájékoztatót Li Funan asszony, a részvénytársaságként működő központ elnöke. Programjukban szerepel a készpénzes és bartelforgalom lebonyolítása, valamint vegyesvállalatok alapítása. Ezen kívül kínai áruházat, egészségügyi központot és éttermet szeretnének létesíteni Budapesten és más magyar nagyvárosokban. Elképzeléseik szerint a budapesti központ regionális jelleggel működik, a környező országokkal is felveszi a kapcsolatokat és bonyolít kereskedelmi és más ügyleteket. Máris megkezdték a széleskörű piackutatási tevékenységet. Úgy tűnik, hogy Kínában a magyar gépipari termékek, autóalkatrészek, ruházati alapanyagok és a műtrágyák iránt van nagy kereslet. A kínai vállalatok cserébe továbbra is ipar- művészeti termékeket, ruházati cikkeket szeretnének eladni Magyarországon és más országokban, de a most megnyílt kereskedelmi központ segítségével. A kínai-magyar kereskedelmi forgalom évente most mintegy 120 millió svájci frankot tesz ki. Ezt szeretnék nagyon jelentős mértékben megnövelni. A PARLAMENTBEN ELHANGZOTT, HOGY az évszázad legnagyobb aszálya fenyegeti a magyar mezőgazdaságot. Gergátz Elemér földművelésügyi miniszter elmondta: a kormány már a következő ülésén tárgyal a szükséges intézkedésekről. A Magyar Hírlap úgy értesült, hogy a kormány 10 milliárd forintot szán az aszálykárok megelőzésére, de a MH értesülései nem mindig helytállóak! A NÉPSZABADSÁG MÁJUS 16-ÁN JELENTETTE, hogy Szarajevóban súlyos harcok vannak, amelynek következtében a város épületei nagyrészt romokban hevernek vagy lángokban állnak. 15-én már nem jelnet meg a reggeli napilap, reggelre elnémult a rádió és a televízió. Telitalálat érte a telefonközpontot, leégett az elektromos művek központja. A Szarajevóhoz közeli, szerb ellenőrzés alatt álló Ilidzsában több találat érte az újságírók főhadiszállásául szolgáló Bosna szállót. Egy akna telibe találta a BBC irodáját, amely szerencsére éppen üres volt. Több találat után a tudósítók, köztük az újvidéki Magyar Szó munkatársa, válságstábot alakítottak, hogy megszervezzék elmenekülésüket, de biztonságos távozásukat senki nem szavatolta. Mindezek ellenére Butrosz Gálinak, az ENSZ főtitkárának legutolsó jugoszláviai jelentése nagy tanácstalanságról tesz tanúbizonyságot és visszatetszést keltett az iszlám konferencia köreiben, amit megértünk, mert e konferencia is sürgette a Biztonsági Tanács azonnali összehívását, és hogy a BT közvetlenül ellenőrizze az "idegen erők" kivonulását, az "új Jugoszláviát" pedig nemhogy ne ismerje el, hanem hasson oda, hogy zárják ki minden nemzetközi szervezetből. Meglátásunk szerint ezt réges régen meg kellett volna tenni, mert azok is bűnösök, akik semmiféle hathatós nemzetközi intékedést nem foganatosítottak a ma is vérengző szerbek ellen. Úgy látszik, a szerbek által megszállt területek nem gazdagok olajban és nincs szomszédságukban Izrael! Ezt különben több nemzetközi tekintély is megjegyezte, utalva az Öböl-háború-beli nagy- nagy világösszefogásra. Miközben a vad vérengzéses népirtás és rombolás folyik, az EK szakértők tovább tanulmányozzák a Szerbia és Crna Gora ellen foganatosítható intézkedéseket. Ám csak tanulmányozzák, mindeddig egyetlen egyet sem tettek meg. A zárt ajtók mögül azonban kiszivárgott, hogy az EK néhány tagja javaslatára fontolóra vették a külföldi bankokban letétbe helyezett jugoszláv deviza zárolását. Már épp ideje lenne, hiszen az közösnek kellene, hogy számítson, mert jugoszláv nép sohasem létezett. Szomorú, hogy csak most jutottak el eddig a főokosok és hosszú ideig, még nemrégiben is megadták Milosevicéknek a nemzetközi hiteleket. MEGHOZTA VÉGRE A KORMÁNY A RENDELETET arról, hogy bizonyos műemlékek nem kerülhetnek ki állami kézből, vagyis teljes védelmet élveznek és nem eladhatók. 403 ilyenről rendelkeztek. Ebből a fővárosban 81 műemlék épület élvez állami védelmet, köztük a Sándor-palota, a Várkert bazár, Aquincum, a Citadella, az Operaház, a Egyetemi Könyvtár, az Országház, a Néprajzi Múzeum, az Akadémia, a Pesti Vigadó, a Nemztei Múzeum, a volt Lu- dovika épülete, a Hősök terei műemléki együttes. Vidéken 322 műemlék marad minden körülmények között a magyar államé, köztük a várromok - Sümeg, Diósgyőr, Eger, Esztergom, Kőszeg, Nagyvázsony, Siklós, Visegrád, stb. ~, a kastélyok, mint a gödöllői Grassalkovich, a keszthelyi Festetics, az edelényi Coburg, stb, valamint a templomok, kolostorok és zsinagógák. A legtöbb műemlék, amely állami védelmet élvez majd, Veszprém megyében van (36), míg öt megyeszékhely nem is szerepel a listán. "A ROMÁN KORMÁNY SOHASEM FOG beleegyezni abba, hogy mással ossza meg a felelősséget álalmpol- gárainak sorsáért, függetlenül azok etnikai eredetéről" - jelentette ki a bukaresti diplomáciai szóvivő. Traian Chebeleu ezzel válaszolt azokra a hírekre, amelyek szerint Szőcs Géza szenátor az RMDSZ politikai alelnöke levélben kérte a román és a magyar kormányt, hogy a jövőben a kétoldalú tárgyalások alkalmával, amikor a romániai magyar kisebbség sorsáról van szó, hallgassák meg ennek a kisebbségnek a törvényes képviselőit is. Nastase külügyminiszter levélben válaszolt az indítványra: "az indítvány téves információ volt, vagy a kisebbségi kérdés román megközelítésé nek félreértéséből származik". A román szóvivő kijelentette: "a romániai magyar etnikumhoz tartozó állampolgárok helyzetével kapcsolatos problémák nem képezik és nem is