Amerikai Magyar Értesítő, 1992 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1992-05-01 / 5. szám
20 1992. május r Amerikai Magyar Értesítő "MAGYARORSZÁGNAK NEM KELL közbelépnie a romániai magyarság problémáinak megoldásáért. Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter felelőtlen politikus, mert visszasírja a Trianon előtti helyzetet, revizionista igényekkel lép fel Romániával szemben. A Vatra Romaneasca pedig nem fasiszta szervezet!" Ezeket és még hasonlókat mondott Iliescu román elnök Sepsiszentgyörgyön. Mint a Népszabadság írja, az elnök Bereck községben megkoszorúzta Mihail Viteazul, azaz Vitéz Mihály mellszobrát. Érdemes idézni az ez után elmondott beszédéből: "El vagyok keseredve, mert több párbeszédem volt magyarországi politikusokkal, amelyek során felelős emberek részéről felelőtlenséget tapasztaltam bizonyos kérdések megközelítésében. Emellett érzékeltették velem azt az igényt, hogy a szomszédos országokban élő magyarok jogainak képviselőiként és védelmezőiként lépjenek fel, beleértve a más államok belügyeibe való beavatkozás jogának fenntartását. Ez nem szolgálja a jószomszédság és a megértés ügyét, mert az ilyesmi csak ellenérzéseket vált ki az illető országokban.” Tegyük hozzá: főleg, ha románok! Iliescu úr sírálmai minket megnyugtatnak: magyar politikusaink kiállnak elszakított testvéreinkért! Az elnök kitért Csóti György képviselővel folytatott athéni megbeszéléseire is, ugyanilyen elítélő hangnemben, ill. elsírva, hogy ő mindenféle szintű tanácskozásokon szívesen részt vesz az ügy érdekében, "De hogy lehet értékelni és egyeztetni ezt a — magyar politikai vezetés részéről kifejtett - kívánságot Jeszenszky úr nemrégiben Brazíliában tett kijelentéseivel Trianonról, mint olyan igazságtalan történelmi aktusról, amely Magyarországot érte és így tovább?" Kijelentette, hogy a romániai magyar lakosságnak nincs szüksége másra, mint az ő védelmére, mivel román állampolgárok, nemzetiségre való tekintet nélkül és ő úgy érzi, hogy meg is kaptak mindent. De meg ám, még a hodáki bunkósbotokat, majd ezért börtönre ítéltetésüket is! HÁROM NAPPAL A MEGNYITÁS ELŐTT a második tűzeset történt Sevillában az Expo 92 területén. Most a Csendesóceáni Szigetek közös pavilonja vált teljesen a lángok martalékává, bár a 12 tűzoltókocsi gyorsan érkezett és megakadályozta a tűz átterjedését a szomszédos pavilonokra. A most porig égett alkotás a Csendes-óceáni Szigetek hagyományos építőanyagaiból, trópusi fából és pálmalevelekből készült. Az első tűzeset februárban történt, amikor is az EXPO 92 egyik fő attrakciója, a Felfedezések Pavilonja vált a lángok martalékává. (Reuter) TAVASZI FÁRADSÁG A hosszú tél, a kevesebb vitamin gyengíti a szervezetet és megjelenik a tavaszi fáradság. Addig nincs is baj, amig rajtunk vagy embertársunkon jelentkezik a fent említett tulajdonság, az ember egy legyintéssel elintézi. De ha egy szobor a vitamin hiánya következtében elkezd inogni, amelett nem lehet szónélkül elmenni. Ha pedig ez a szobor történetesen Salgótarjánban van, erre az újságíró felkapja a fejét. De mi is történt? Az 1956-os sortűz áldozatainak emlékére tavaly egy szobor készült el, azon a bizonyos téren. A szobor egy éjszaka eldőlt. Nem kell ahhoz vájt fantázia a politikában, hogyha Tarjánban egy éjszaka egy antikommunista szobor ledől, annak oka van. Nem is késlekedtek sokáig a válasszal. Megállapították, azért dőlt el, mert kifáradt az anyag. Ugye értik? Ősszel felállították, tavasszal ledőlt, mert elfáradt az anyag. Mi ez, ha nem tavaszi fáradtság tipikus esete és annak is a heveny formája. Bezzeg a volt kommunista emlékművek, azok bírták a gyűrődést. Azok szilárdan álltak, vagy állnak most is. Gondoljunk a hegyen lévő fém Lucifer szobrára, melyet csak nemes egyszerűséggel partizán emlékműnek titulálnak. Ők hirdették vagy hirdetik az eszmét, azon a bizonyos ideológiai dombon, mely falun a kakas birodalma. Csak a demokrácia szobra törékeny és talán maga a demokrácia is. Ők együtt hamar fáradnak, és hajlamosak lebukni a talapzatról. De mi megtanultuk: Elvtárs segítsd vissza a lebukottakat, légyen az akár egy szobor is. (Ipoly) Soós Géza JÓ ÚTAKON JÁRUNK! Az elmúlt hónapokban többször írtam az emigráns magyar lapokban Kárpátaljáról, emlékeztetve az olvasókat, hogy az oroszok (ma ukránok) teljesen jogtalanul jutottak ehhez az ősi magyar földhöz. Ennek a területnek az egyetlen jogos tulajdonosa a magyar és ruszin őslakosság, mindenki más, mind az orosz, mind az ukrán, frissen és erőszakkal betelepített kisebbség! Ennek a területnek pillanatnyilag és jogilag gazdája nincs...Itt közlöm az új Ukrajna elnökének amerikai újságnyilatkozatát, ami számos itteni lapban látott napvilágot: "LEONID KRAVCHUK: STOP THE PROCESS. ...Under Josef Stalin in 1949, the Tatar population of Crimea was transplanted to Siberia and new settlers were brought in. As a consequence, the national composition of the Crimea today has changed and the majority of those who live there Russians. But that doesn"t mean that every time there is a population shift the borders shoud be re-examined..." Ezek után a vaknak is világos, hogy hazánk új urainak fel kellett volna lépni a "dicsőséges orosz birodalom" szétesése után Kárpátalja érdekében. Semmiféle nemzetközi szerződés sem erősíti meg Ukrajna jogát Kárpátaljához. Az ukránok az őslakosság szeretetét nem élvezik, a "kisebbségek" többségban vannak és a jelek szerint még az oroszok sincsenek mellettük! Mellékelve küldöm a pozsonyi Szabad Újság c. lap cikkét, mely jó példa lehet a magyar magyaroknak. Jellemző, hogy az elnyomatásban élő felvidéki véreink többet mernek kimondani mint az óvatos pestiek! íme egy másik példa, a magyar külügy április 22,-i hivatalos jelentése: Jeszenszky Géza külügyminiszter tárgyalásokat folytatott szlovák kollégájával a Szlovákiában "otthont kapott" magyar kisebbség oktatási problémáiról. Az ész megáll és ácsorog reménytelenül! Kókai-Kun Tamás (Sajnos, a mellékelt hosszú pozsonyi újságcikket, helyszűke és a lapzárta miatt már nem tudjuk közzétenni)
