Amerikai Magyar Értesítő, 1992 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1992-05-01 / 5. szám
1992. május 17 • , ,, Amerikai Magyar Értesítő MAGYARORSZÁGI LAPSZEMLE Szerkeszti: Stolmár G. Ilona MDF-NAGYGYŰLÉST TARTOTTAK AZ Erkel Színházban, amelyen megjelent és felszólalt Antall József miniszterelnök, Boross Péter belügyminiszter, Szabó Tamás tárca nélküli miniszter és Barsiné Pataky Etelka kormány- biztos, aki az MDF díszvendége volt és elsőként szólalt fel az érdeklődők előtt, akik megtöltötték a színháztermet. Vázolta a világkiállítással kapcsolatos elképzeléseket, fontosnak ítélte a vidék bekapcsolását, s hangsúlyozta: az expo célja nem az általános bemutatkozás, hanem a haladás, a fejlődés, az eddig elért eredmények megvilágítása. Antall József — egyebek között - arról beszélt, hogy az MDF nem szabad, hogy bedőljön a közvéleménykutatási adatoknak, mert őt személy szerint nagyon megnyugtatta az angliai John Major győzelme, holott mindenki bukását jósolta. Meg kell őrizni a párt sokszínűségét és egységét is. NEVEZETES ESEMÉNY SZÍNHELYE volt Budapest április 14-én. Az Országház épületében megnyílt az Európa Tanács 10 ezer dokumentummal rendelkező Információs és Dokumentációs Központja. A megnyitáson részt vett Catherine Lalumiére asszony, az ET főtitkára, akit fogadott Antall József is. Lalumiére asszony az ez alkalomból rendezett sajtótájékoztatón elmondta: "Nagy ajándék és megtiszteltetés számunkra, hogy az Európa Tanács első kelet- közép-európai, ma felavatott Információs és Dokumentációs Központja itt Budapesten, a magyar Parlament épületében kapott helyet." Az intézmény fő célja, hogy naprakész tájékoztatást adjon az. érdeklődőknek - elsősorban a parlamenti képviselőknek - az EK tevékenységéről, célkitűzéseiről. Az állomány szerzői védelemtől mentesen, ingyen áll az érdeklődők rendelkezésére, a kormányszerveken és parlamentieken kívül minden 18. életévét betöltött magyar állampolgár és külföldi rendelkezésére is. Megtalálhatók itt általános művek, egyezmények, jegyzőkönyvek, társadalomkutatási anyagok, egészségügyi, környezetvédelmi, önkormányzatokra vonatkozó és a nemzetközi jogi együttműködésre vonatkozó dokumentumok. A számítógépes nyilvántartási központ hamarosan kapcsolatban lesz a strasbourgi központtal is. AZ ENSZ MENEKÜLTÜGYI FŐBIZTOSA, Sadako Ogata asszony nagy elismeréssel szólt arról, ahogyan Magyarország a menekülteket fogadja és ellátja. A miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy hazánkban a menekültek fogadásának komoly hagyományai vannak, Magyarország újabbkori történelme folyamán többször volt menekülteket befogadó ország, majd gazdasági és szociális okok miatt is sürgette a menekültek helyzetének, problémáinak nemzetközi szintű megoldását. BOSZNIA-HERCEGOVINÁBAN MÁR RÉG feledésbe merült az április 13-án megkötött legutóbbi tűzszüneti megállapodás. Focsaniban harcok zajlanak, a városból több mint tízezren menekültek el. Visegrad körül felsorakoztak a jugoszláv néphadsereg alakulatai. Horvát hírforrások szerint Zvornik utcáin temetetlen holttestek hevernek, Árkán csetnikjei pedig szisztematikusan rabolnak és a zsákmányt tehergépkocsikkal szállítják el - jelenti az Új Magyarország. Szarajevóban is folytak a harcok a hónap közepén, a nemzetközi repülőteret továbbra sem nyitották meg. Bosznia elnöke kijelentette: Boszniát külső agresszió érte. Várták Cyrus Vance-t, az ENSZ-főtitkár különmegbízottját, de nem úgy tűnik, hogy reménykednének abban, hogy tesz is értük valamit! CSEHSZLOVÁKIÁBAN JÚNIUS 5-ÉN ÉS 6-ÁN tartják a parlamenti választásokat. Az új törvényhozás feladata lesz megválasztani a szövetség elnökét. Vaclav Havel elnök bejelentette a szövetségi gyűlésen mondott beszédében: újra jelölteti magát az államfői posztra. Reméljük, Göncz Árpád nem követi majd példáját! A KORMÁNY A HARMADIK MEGTÁRGYALÁS után elfogadta és az Országgyűlés elé terjeszti a médiatörvény tervezetét. Ennek értelmében az Országgyűlés egy-egy közalapítványt hoz létre a Magyar Rádió és a Magyar Televízió működtetésére. A gazdasági döntésekben illetékes szerve a vagyonkezelő kuratórium lesz. Eli tagú testületbe az Országgyűlés kormánypárti és ellenzéki oldala egyaránt 3-3 tagot delegál, akik - konszenzus alapján - további 5 tagot kérnek fel a kuratóriumban való részévtelre. Ez a kuratórium az intézmények már - mi szerintünk "még" - meglévő vagyonával és az előfizetési díjakból gazdálkodik, egyben gondoskodik arról, hogy a reklámtevékenységből és más kereskedelmi tevékenységből befolyó összegeket visszaforgassa a közszolgálati tevékenységbe. A médiaelnökök kinevezésének módja a javaslat szerint nem változik, vagyis az Országgyűlés kétharmados többséggel választja meg. Az elnök felett a munkáltatói jogokat - a kinevezést és elbocsátást, valamint a fizetés meghatározását kivéve - a kuratórium gyakorolja. A függetlenség és pártatlanság fölött egy felügyelőbizottság őrködik, mintegy 30 taggal, ám e bizottságba a társadalom széles rétegeit kell bevonni és a politikusok száma nem haladhatja meg a társadalmi küldöttek számának felét. Ráadásul csak a már leközvetített műsorokról mondhatnának véleményt. A benyújtott javaslatról heves és hosszadalmas vita várható, bár azzal a kitétellel magunk sem értünk egyet, hogy az ellenzék éppen annyi főt delegálhat, mint a kormánykoalíció pártjai. Ha jól emlékszünk, a nép nem így szavazott, nem így döntött. Be kellene végre fejezni a folytonos alkudozást és a mindig engedést! A KORMÁNY RENDELETET DOLGOZOTT KI, s léptetett életbe a volt nyugati hadifoglyok hitelutalványaival kapcsolatos pénzköveteléseikről és nyugdíjuk kiegészítéséről. Ez a 93/1991.(X1.21.) Korm. rendelet jogosult körének kibővítésére, amely az emigrációban élők közül is sokakat érdekelhet. A Nyugatra vitt vagy ott hadifogságba esett magyar katonák hazatérésükkor dollárutalványt kaptak munkájukért, ám ezt a Rákosi-rendszer letétbe
