Amerikai Magyar Értesítő, 1992 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1992-05-01 / 5. szám
ü Helyeztette velük és soha ki nem fizette nekik forintban (sem). Ezt teszi most meg az új magyar kormány, mégpedig a valutaárfolyam 160 százalékának értékében (a kamatok miatt). Mindazok, akiknek megvan az átvételi nyugtájuk, azzal jelentkezhetnek, ám azok sem esnek el a kárpótlástól, akik már elveszítették vagy eldobták, mint értéktelent. Követelésük jogosságát a pénzintézet akkori kimutatásából kikeresik. Akik pedig utalvány nélkül tértek haza, vagy nem szerepelnek az említett nyilvántartásban, de igazoltan fogságban voltak (6 hónapot meghaladóan, 1944. október 1- je után), azok havi nyugdíjkiegészítést kapnak. Egy évet meg nem haladó idő után 500 forintot, majd 250 forintonként emelkedik időarányosan a kiegészítés. A rendelet kitér a hadiözvegyek és hadiárvák járadékára is, valamint a volt közszolgálati alkalmazottakra is, akiknek nem vették figyelembe nyugdíjuknál korábbi közszolgálati idejüket. A kérelmeket az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal címére kell küldeni elbírálásra: 1399 Budapest, Pf. 715. Gyorsabb az ügyintézés, ha a hivatal által kiadott formanyomtatványon nyújtják be igényüket. A KÁRPÁTALJÁRÓL MAGYARORSZÁGRA áttelepült mintegy 800 család kilátástalan helyzetéről tartott sajtótájékoztatót Dr. Ruttner György ügyvéd, akit az erdélyi menekültek ajánlottak áttelepült és bajba jutott sorstársaiknak. A tájékoztatón elhangzott, hogy a kárpátaljai rubelek Moszkvában vannak "letartóztatva". Az történt ugyanis, hogy az áttelepülés előtt a családok - ahogyan az ott kötelező - mindenüket eladták és a pénzt befizették a Szovjetunió Külgazdasági Bankjába, hogy az majd az egyezmény értelmében átutalja Magyarországra és az áttelepülők itt forintban megkapják. Bizonyára kitalálták már Olvasóink: az összeget, 2 millió dollárnyit, a szovjet bank sohasem utalta át, ám már nincs is szándékában ezt megtenni, mivel a Szovjetunió közben megszűnt létezni. A jogos követelést most az ukrán banknak nyújtották be, ám az sem óhajtja átutalni az akkori értékén 160 millió forintnak megfelelő összeget, így a 800 család továbbra is nyomorogni kényszerül a szó legszorosabb értelmében, rokonokra, barátokra utalva. Az ügy folytatódik... HÚSVÉT ELŐTT BOMBAKÉNT ROBBANT a hír, hogy Pozsonyban osztrák-szlovák szerződést írtak alá a bősi vízierőmű építésének teljes befejezéséről. A dokumentum aláírásával most már lesz elegendő pénz az építkezés befejezésére. Ismeretes, hogy sem a szlovák, sem a szövetségi költségvetés nem rendelkezett a szükséges összeggel. A szerződés 10 milliárd koronáról szól. A magyar kormányzat meglepetéssel értesült az osztrák lépésről és Antall József miniszterelnök Franz Vranitzky osztrák kancellárhoz fordult magyarázatért, miközben Jeszenszky Géza külügyminiszter kollégájától, Alois Mock-tól kérte ugyanazt, míg Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter a budapesti osztrák nagykövetnél érdeklődött és közölte Budapest fenntartásait. Az osztrák kormány szóvivője később az újságírók kérdésére a magyar miniszterelnök érvelését hozta fel indokul arra, hogy mi köze lehet egy magáncég szerződéséhez az osztrák kormánynak. Antall József levele szerint az oszt1992. május rák hitelt a szlovákok majdan elektromos árammal fogják törleszteni. Az áramszolgáltatók viszont az osztrák állam tulajdonában vannak, így a kormány is felelős a szerződésért, hiszen "ő" lesz a vásárló. A hitelnyújtó osztrák a volt alkancellár! MARIAN CALFA CSEH MINISZTERELNÖK időközben kötelezettséget vállalt arra, hogy október 31-ig Bős térségében Csehszlovákia tartózkodik minden olyan munkától, amely a Duna medrét érinti - tudatja Antall Józsefnek szóló levelében, miután a magyar miniszterelnök átmeneti megoldásra tett javaslatot, mert az Országgyűlés úgy határozott: felszólítja a magyar kormányt, hogy bontsa fel az 1977-es egyezményt, amennyiben a szlovák oldalon nem állítják le az építkezést április végéig, arra az időre, amíg az Európai Közösség szakértőinek környezetvédelmi tudományos vizsgálata zajlik. Vavrusek környezetvédelmi miniszter elmondta, hogy Prága véleménye szerint a magyar kormány a vállalást úgy tekinti majd, mint a Közös Piac feltételeinek teljesítését. Ezért a miniszterelnök levelében mellékelt egy tervezetet is, amelyben Prága és Budapest közös kérést intéz az Európai Közösséghez, hogy vegyen részt a szakértői vizsgálatokban. A csehszlovák kormány rendkívüli ülésen tekintette át a bősi problematika egészét és ennek tükrében fogadta el a Calfa-levél szövegét. Állást foglaltak amellett, hogy "továbbra is" csak a hazánkkal közösen kidolgozott megoldást tekintik célravezetőnek. A csehszlovák kormány szerint ennek útja az lenne, ha a háromoldalú szakértői vegyes bizottság elvégezné munkáját, s ennek eredményeit mindkét fél teljes mértékben tiszteletben tartaná. Mindebben az az érthetetlen, hogy miért ellenkezett eddig vadul e szomszédos kormány és miért ölt százmilliókat a bősi építkezésbe, amikor a magyarok pontosan ezt javasolták, csak sokkal régebben. HELMUT KOHL NÉMET KANCELLÁR levelet intézett a lengyel és az orosz kormányokhoz, amelyben szorgalmazza, hogy nevezett országok működjenek együtt a hírszerzésben, elsősorban a kábítószerbűnözés elleni harc összehangolása és eredményessége érdekében. A BUDAPESTRE AKKREDITÁLT KÜLFÖLDI katonai attasék egy csoportja személyesen járta be a jugoszláv határ mentén azt a területet, ahová március végén több aknagránát is becsapódott. A jugoszláv kormány és katonaság - nem utolsósorban a sajtó - azzal vádolta Magyarországot, hogy saját területéről, saját katonaságával támadta a szerb hadsereget. Ez a vád később úgy "szelídült", hogy Magyarország megengedte a horvátoknak, hogy magyar területről támadjanak és katonai támogatást is adott nekik. A katonai attasék megállapították, hogy mindez hazugság, semmiféle katonai akció nyomát nem találták, csak a szerb oldalról becsapódott aknagránátokét! A MAGYAR GAZDASÁGBAN LASSULT AZ infláció, viszonylag gyors a magántőke térhódítása, ám a pénzromlás további jelentős csökkenése és a recesszió megszűnése rövid távon nem várható - jelentette ki a KOPINT-DATORG Rt. sajtótájékoztatóján. / Amerikai Magyar Értesítő'
