Amerikai Magyar Értesítő, 1992 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1992-05-01 / 5. szám
4 Amerikai Magyar Értesítő 1992. május mert már nyomdában volt a lap: megjelent és utána síri csend a vizek fölött. Annak jeléül, hogy - a megalakulást bejelentő pesti hír ellenére - a koalíció még csak tervben és az idők méhében létezett, különben valakinek reagálnia kellett volna az írottakra, legalább is egy helyreigazító levél erejéig. Nem történt meg: fantomszervezet nem tud le- velezni.)Végül csak 1991. augusztus 20-án jött értesítés a megalakulásáról, olyan szöveggel, hogy a MÁK "megválasztotta vezető tisztviselőit". De hogy kik, hányán ejtették meg ezt a választást, arról nem szólt a krónika. A pontosság kedvéért: a jelentés 15 alapító egyesületet tüntet fel - közülük több csak papíron létező, vagy "one-man" baloldali organizáció de az amerikai magyarság többi háromszázvalahány szervezetének nyoma sincs a koalícióban, amit pedig épp az tenne nevére méltóvá, hogy egy nagy közös cél érdekében összefogná valamennyi magyar egyesületet. Ám a jelek szerint ilyen demokratikus összefogás létrehozása nincs a tervekben (hiszen az ellenkezne a Bem-rakparti "alapító atyák" intencióival, mert helyet kéne adni a nemzeti emigráció szervezeteinek is), inkább tűnik a koalíció valamiféle exkluzív klubnak, zártkörű elit alakulásnak, ahogy sarasotai levélírónk jellemezte: a felső tízezer allűrjeivel. (A történeti hűség és a hitelesség kedvéért zárójelben hadd jegyezzem meg: 1989 nyarán történt bizonyos kezdeményezés az egyesületközi összefogás érdekében, amit az AMRE /Amerikai Magyar Református Egyesület/ és a William Penn Biztosító szervezett, de az ígért folytatás elmaradt. Illetőleg a nyilvánosság kizárásával továbbfejlődött, amiben nyilván közrejátszottak az otthoni politikai változások. Itt - a kulisszák mögött - találkozhatott a Bem-téri elképzelés a kinti "koalíciós" gondolattal, amiből természetesen ki kellett hagyni a hajthatatlanul kommunistaellenes nemzeti emigrációhoz tartozó szervezeteket, mert azok első pillanattól kezdve nem voltak szalonképesek a hazai illetékesek s így a velük együttműködő koalíciót szervezőerőkelőttse,amelyek az előző évtizedekben mindig óvatos, visi-vasi politikát folytattak. /Ezért lettek viszont ők szalonképesek otthon.../ Szóval a "szervezés" két oldalról indult el, de hasonló gondolkodásúak megtalálták egymást és kölcsönösen megfelelnek egymás céljainak: a Koalíció támogatja a kormányt, ennek fejében azt ismerik el egyetlen tárgyalóképes félnek Amerikában. Hja, kérem, ez a politika! Nem lehet viszont nem észrevenni, hogy az alapító gondolat megszületésénél bábáskodó William Penn Egyesület mai napig se csatlakozott a Koalícióhoz. Vajon miért?...) Megerősíti a koalíció exkluzivitását Pásztor László már fentebb hivatkozott levele, melyben - többek között - azt is említi, hogy az a bizonyos szervező hölgy Sarasotában feltett kérdésekre közölte hallgatóságával, hogy az AMOSZ nem kíván együttműködni a Koalícióval. Pásztor azt írja: ez nem állja meg a helyét, mivel az AMOSZ soha nem kapott megkeresést az együttműködésre, vagy belépésre. Ezt akár diszkriminációnak is nevezhetnők (ami Amerikában nagy bűn!) és ellenkezik a demokratikus elvekkel, no de ne keressünk a kákán is csomót:már a megalakulásnál se tartották be a demokrácia játékszabályait, amelyek tudvalevőleg az alulról való szervezést követelik meg és nem a felülről való egyesületalakítást, ami a diktatúrák módszere. (Notabene: más egyesület se kapott meghívást a Koalícióba, olyan legalább is, amelyik a nemzeti emigráció elveit vallja, nem.) De nem akarok örökösen negatív lenni: ismerjük el, a gondolat maga tetszetős, a jószándékot nem szabad kétségbe vonni és időt kell hagyni, hogy eredményeket mutathassanak fel. Ne szegjük kedvét semmilyen magyar kezdeményezésnek, hiszen mindenkinek joga van futni a mezőnyben és - ha tud - produkálni. Ne nézzük most a dilettantizmusból fakadó hibákat, a fordított sorrendet, az alakulásnál az elbizakodottságot, ami azt a hamis önbizalmat adja némelyeknek, hogy azért van joguk a magyarság nevében beszélni és képviselni az amerikai magyarokat, mert náluk a pénz... Bízzunk benne, hogy kinövik a gyermekbetegségeket és a pénzüket jó célokra fogják fordítani. Még azok is, akikben eddig nem tudtunk hinni, mert a múltjukkal nem szolgáltak rá a bizalomra. És ez az amiért elsősorban vagyunk fenntartásokkal a Koalícióval szemben. Ha valaki visszagondol arra, milyen mély és áthidalhatatlannak tűnő szakadék választotta el a nemzeti emigrációt évtizedeken át a /finoman fogalmazva/ "rugalmasabb" politikai köröktől, akkor talán nem is nehéz megérteni ezt a tartózkodást... (Folytatjuk) IA nagykövetségi sajtókonferenciáról, ahol bemutatták az új egyesületi címjegyzéket, a második részben fogunk beszámolni! AMERIKAI PÜSPÖKÖK FOGADÁSA A WASHINGTONI NAGYKÖVETSÉGEN A Magyar Köztársaság washingtoni nagykövetsége március 24-én fogadást adott az amerikai püspöki kar tiszteletére, hogy ezzel rója le háláját azért a rendkívül értékes erkölcsi és anyagi segítségért, amit az amerikai katolikus egyház nyújtott Magyarországnak a kommunista uralom alól történt felszabadulás után karitativ téren és legfőképp az egyházi intézmények talpraállítása révén. "A magyar nép sohasem fogja elfelejteni az amerikai katolikus egyház elöljáróinak azt a támogatást, amit az átmeneti időben tőlük kapott és mindig hálával gondol majd jótevőire" - mondotta Tar Pál nagykövet az amerikai klérus meghívott tagjainak, akik között ott volt Hickey bíboros, washingtoni érsek, Bernardin bíboros, Chicago és Law bíboros, Boston érseke . A rendkívül szívélyes légkörű fogadás után a jelenlévő újságírók rögtönzött sajtókonferencián tájékoztatást kaptak az "Office to Aid the Catholic Church in Central and Eastern Europe" elnevezésű szervezet munkájáról. Ezt a szervezetet a National Conference of Catholic Bishops irányítja s elsősorban ennek köszönhető a magyarországi segélyakció megszervezése. Utt kell megjegyezni, hogy a szervezet washingtoni irodájának vezetője honfitársnőnk, Serényi Margit, aki készséggel áll minden érdeklődő és segítőkész katolikus hívő rendelkezésére felvilágosítással, tanáccsal./ TERJESSZE LAPUNKAT!
