Amerikai Magyar Értesítő, 1992 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1992-04-01 / 4. szám
24 Amerikai Magyar Értesítő' mély kútja az épületben van, a falak lőrésesek és korábban figyelőtorony is állott az épület tetején. Végül a keszthelyi Festetics család levéltárában talált számadásokból kiderült, hogy Festetics László az 1820-as években építtette, valószínű főúri szeszélyből, várformára, a különben erdészlakásnak szánt épületet. Van olyan vélemény is, hogy a betyárok elleni védekezésül kapta ezt a formáját. Jelenlegi berendezései alapján egy XV--XVI. századbeli kis erősség, végvár hangulatát adja vissza. Ilyenek lehettek azok a kisebb végházak, amelyekben a végvári vitézek védték a határokat a török hadak ellen. Szobáiban a parancsnok, a vitézek lakóhelységeiben, a konyhában, az étkező szobában az egykor használt bútorok, fegyverek, használati tárgyak másolatai állítják elénk annak a kornak és embereinek, katonáinak életét. A pincehelyiség börtönnek van kiképezve. SÉTÁK, KIRÁNDULÁSOK Balatonszentgyörgy vasúti állomás — Balatonszent- györgy - Bari-hegy. A balatonszentgyörgyi állomásról induló, kék színű jelzést követve, az út hossza 18 km. A jelzés végigvezet a községen, érinti a Csillagvárat, majd ettől keletre, cseres-tölgyes erdőben haladva keresztezi a főútat. Tovább a volt erdészház romjai mellett, majd a régi bari-hegyi úton, mindig a gerincen halad. Délre, a szőlők aljában Balatonújlak, Kéthely és Sári-puszta látszik. Az 1881-es kőkereszt után érjük el a Bari-hegyi-kápol- nát. (A kápolnadomb tövében állott a középkori Bari falu.) A török hódoltság idején elpusztult a templom és a falu. A falu templomának omladékáiból építették fel 1785-ben a most dombon trónoló kis kápolnát. A jelzés ezután hegyről le, Battyán-pusztára vezet. Innen a dülőúton, majd a főúton érünk vissza Balatonszentgyörgyre. KISBALATON-ZALAVÁR-VÖRS A tótól nyugatra, egymás mögött húzódó homokdombhátakkal lezárva terül el egy olyan része a Balaton- vidéknek, amely titokzatosságával, ősi életformáival, különleges madárvilágával mindig vonzotta a természet és a tudomány kedvelőit. A tó hatalmas, nyugati öble terül itt el, három medencét alakítva, a legnagyobb volt a ma is Kisbalatonnak nevezett medence. Több mint 7000 holdon hajtotta itt a szél a hullámokat, és partvonalán Keszthely városon kívül még 25 község helyezkedett el. Az egykor 60 négyzetkilométer kiterjedésű vizterületből ma már csak fél négyzetkilométer nagyságú szabad víztükör van, a többit feltöltötte a tőzeg és a rajta keresztülfolyó Zala iszapjának állandó lerakódása, amely ma már 2-4 m vastagságú. Ilyen mély volt az egykori Kisba- 1 aton, amélyből szigetek bukkantak ki, ezen tanyáztak a halászok, pákászok, és változatos madárvilág népesítette be. 1483-ban még a Szentföldre igyekvő zarándokokat szállították át a vizen, valóságos vizi csata kíséretében, a török időkben szinte szakadatlan harcok folytak partjai mellett, később, a XVIII-XIX. században a két part között közlekedő révészek sajkái járnak, amig 1839-ben híddal össze 1992. április nem szorították Fenékpusztánál és el nem vágták a nagy Balatontól. A Kisbalaton nyílt területe régebben annyira összefüggött a Balatonnal, hogy Krieger Sámuel térképe (1779-ből) még a Zala beömlését és a tó kezdetét Hídvégnél rajzolta, tehát közel 10 km-rel távolabb a mai beömlésétől. A köztes területen pedig szabad viz volt, amelyen csak a révészek csónakjai meg a halászok egy darab tölgyfából faragott bödönhajói jártak. Óriási szárazság uralkodott 1834-37 között, "még a levegőnek is poríze volt", és ekkor merült fel a terv, hogy a "balaton-nyaki töltés"-1 el kell készíteni és egy híddal elzárni a tó két részét, hogy közvetlen járható út legyen a somogyi és a keszthelyi partrész között. Az addig basáskodó révészek uralmának, no meg az egykori Balaton-öbölnek, a Kisbalatonnak a kegyelemdöfést a hídépítés adta meg. 1839. március 3-án halad át a hídon az első átkelő. A régi híd már eltűnt és miután a Zalát töltések közé szorították, már korszerű hidak építése vált szükségessé. A mai közúti betonhíd oldalán márványtábla emlékeztet bennünket az egykori hídra és építőire. A feltöltődés, az 1922-es lecsapolás folytán, és azért, mert a Zala folyó már a Balatonba és nem a Kisbala- tonba szállította vizét, a Kisbalaton eltűnt. Nádas, vizenyős rétek maradtak a helyén. A hatalmas nádrengeteget, amely még ma is majdnem 3000 hold, átvágja a Zala folyó. Mindkét oldalán van egy kis nyílt vizű tó és kiemelkedik a területből a nagy fákkal körülvett Diás-sziget, amelyen a természetvédelmi kutatók - őrök - háza áll. A kisbalatoni rezervátumba csak az Országos Természetvédelmi Tanács (1121 Budapest, XII. Költü u. 21.) írásbeli engedélyével léphetünk be. A nádas területet csatornák szelik át, ezeken lehet közlekedni a lapos fenekű vízi alkalmatosságokkal, az un. papucsokkal. Az utóbbi időkben újabb lecsapolásokkal igyekeztek a megmaradt nedves, tocsogós területeket szárazzá tenni és legelővé, termőtalajjá átalakítani. De nemcsak a Kisbalaton területe tűnt el, hanem a mögötte, a Za- laapáti-Kiskomárom közötti völgyben elterülő vizes lápmedence is, amelyen az 1700-as években még csónakokkal közlekedtek és a nádas széli erdőkben otthon volt a réti farkas is. Ma csak a tocsogós rétek, a nagy fűz- és égerfacsoportok (itt-ott feltörő nádcsomók) emlékeztetnek az egykori vízzel borított lápvidékre. A Kisbalaton mai területéből 25,000 kát. holdat védetté nyilvánítottak, ez a vízi madarak háborítatlan tanyája. Közel 80 fészkelő madárfajtát figyelnek meg itt, közülük olyanokat, amelyek tőlünk nyugatabbra már nem fordulnak elő, és olyanokat is, amelyeknek ez a vidék a legdélibb költőhelye. A Kisbalaton legszebb madara a hófehér nagy kó- c jag(Egretta alba). A kis kócsag (Egretta garzetta) is értékes madár, de tarkótollai nem olyan szépek és fátyolszerüek, mint a nagy kócsagé. Érdekes madár a kárókatona vagykor- morán, barnás, fekete-zöld tollazatával, kitűnő halászómadár. A gémek nagyszámú családjából a szürke gém az uralkodó fajta. Aki nem tud ide eljutni, az is megismerheti a Kisbalaton élővilágát a keszthelyi Balatoni Múzeum teljesen
