Amerikai Magyar Értesítő, 1992 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1992-04-01 / 4. szám
/ élethű, nagy diorámájából. A Kisbalaton telepítésre alkalmas területein a fásító erdészek ligeteket alakítanak ki. Az őshonos fűz-, nyár-, égerfák, kocsányostölgy- és szilfaligetek egyre szaporodnak, szebbé, hangulatosabbá teszik a tájat, fészkelőhelyei a madaraknak. Fenékpuszta alatt ágazik ki a 72-es útból Sármellék irányába a Kisbalatont átszelő műút, mellette sűrűn sorakoznak a kiszárító csatornák, amelyekkel a rétek vizét emelik át a főcsatornába. Sármellék, amely az érdekes nevű Égenföld községgel egyesült, a műút mentén terül el. Szép, népi építésű tornácos házak, fából faragott harangláb, művészi, alakos kőkeresztek láthatók még itt. Zalavár története visszanyúlik a római időkig, majd a frank császárságig. Szent István 1019-ben apátságot alapított itt, később pedig Zalavár egyike a magyar végváraknak. A községből a Zala hídja felé haladva, tölgyfakarók végei emelkednek ki a földből. Az egykori dorongútak maradványai, csak ezeken lehetett közlekedni a mocsaras területen, amely összekötötte a Zala-híd mellett elterülő szigeteken, dombokon emelkedő településeket. A legnagyobb szigeten, a Vár-szigeten vár állott, majd később kőből épült bazilika és az utóbb köréje épített magyar végvár, amit a török idők után teljesen leromboltak.Manyoma sem látszik, csak emlékműve áll az országút szélén. A Récéskúti-szigeten viszont láthatók az ott egykor álló kőtemplom alapfalai, amelyet Szent István idejében emeltek- Alatta leégett település és fatemplom maradványait tárták fel a régészek. A többi szigeten is kerültek elő épület-alapfalak. Zalavárt a honfoglalás idejében Mocsárvárnak vagy Sárvárnak nevezték. A vár neves lakója volt Ciril és Metód, a szláv hittérítő testvérpár. Egyesek szerint a keresztény szláv liturgia és a ciril betűk használatának eredete is Zalavárba vezethető vissza. Zalavár után Balatonhídvég volt a legfontosabb átkelőhely, a tó legnyugatibb hídfője. A törökkor számtalan oklevele emlegeti a hídvégi átjárót, amelynek területén ma csak a Zala folyó keskeny csikja húzódik. 1992. április Amerikai Magyar Értesítő 25 MINDSZENTYREEMLÉKEZÜNK Ez évben két nagy magyar fiára emlékezik a katolikus egyház. Egyik Mindszenty József bíboros, aki 1892. március 29-én született, s a másik Apor Vilmos püspök, akinek március 1-én volt a születésnapja. Apor püspököt részeg orosz katonák gyilkolták meg. Mindszenty József a száműzetésben halt meg 1975. május 6-án. Mindkét szentéletü főpap születésére 100 év távlatából emlékezzünk vissza. Lapzártakor kaptuk a hírt a washingtoni nagykövetségről, hogy Washington püspöke, március 29-én, d.e. 10 órakor szentmisét mutat be a St. Matthew kated- rálisban, melyre meghívta Tar Pál nagykövetet is: 7 will be pleased to welcome your Exellency to the Cathedral and to make special mention of this important anniversary." KORUNK HŐSE MINDSZENTY Rád emlékezünk szent Mártírunk, Nemzetünk nagy példaképe! Sokat szenvedett népednek vagy, S leszel! örökégő mécsese. Halott vagy már korunk Hőse, De szellemed Krisztusban él! Bárhogy üldözik hitünket, Nyájad Istenhez visszatér. Századunk fénye voltál, Pásztorunk! Magyarok sötét egén Üstökös... Nem lehet honszerető az, aki Látta fényed — és marad közönbös. Őrizzük emléked, Mester! Halljuk még intő szavaid... Keresztvédő híveidet, Csak embertested hagyta itt. Velünk vagy minden gondolatban, Számunkra Te nem vagy"halott7 E század mély tragédiája, Hogy Rád senki nem hallgatott! Félretoltak lelketlen izmusok.. Rád parancsolták a hallgatást. Milliók fizettek életükkel, Hogy szabadon engedték Barabást. Pogányok kínoztak tűzzel-vassal, De nem tudtak megtörni hitedben... Túlélted a testi kínzásokat Mert Atyádat őrizted szívedben. Jézus kálváriáját élted... Hiteddel hitünket ápoltad, Vitted a magyarok keresztjét S azon! magadat föláldoztad. Csak koporsóban térhettél haza, Üldözőid mégis félnek Tőled! Te kriptában is veszély vagy nekik.. Mert humusza vagy a magyar földnek! Még vannak akik gyaláznak Téged, Gyenge szemük nem bírja fényedet... De a jövő józan századai, Igazolják majd elméleted -, Hogy "hit nélkül ember nem élhet! Isten nélkül áldatlan a kenyér... Pusztulni fog minden nemzet Ha teremtőnk útjáról letér!" Viharos Viktor
