Amerikai Magyar Értesítő, 1992 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1992-01-01 / 1. szám

2 Amerikai Magyar Értesítő ----------------- STIRLING GYÖRGY: 1992. január AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ P. 0. Box 7416 Baltimore, MD 21227-0416 Telefon; (410)242-5333 - Szerkeszti: Soós József. Főmunkatársak: Stirling György és Stolmár G.Ilona Előfizetési díj: ,tl5.oo. Nyugdíjból élőknek: $13.oo. Kanadába: $16.50. Tengerentúlra: $17.50. Légipostán: $27.50. Az előfizetést külföldről is USA dollárban s amerikai bankra szóló csekkel kell fizetni. A lapban megjelent írások nem fejezik ki szükség­szerűen a szerkesztőség véleményét. Azokért min­den esetben a szerzőik felelősek. Kéziratokat, fényképeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A javítás jogát fenntartjuk. o Magyar Jövőt reméli, mert ő tudja, hogy mit ér a Földön a békesség: megbűnhődtük már mi rég világ jövő ezredét! Mást jelent a boldogság, mást a hűség, kitartás. Kívánj hát összefogást, te szétzilált nagyvilág! Békeharc helyett békét, népek éljenek népként s Hazáját szerethesse minden ember, kedvére! Murrysville, 1991. december 31. SZEGEDI NAPOK Szeged első írásos emlékének 600. évfordulója alkalmából 1991-ben először rendezték meg a Szegedi Napokat augusztus 17-től 20-ig, s meghívták az egész világban szétszóródott szegedieket. A rendezvény keretében találkoztak egymással a tudományos és gazdasági szakemberek. Voltak művelődási rendezvények, közös kirándulások, vacsorák, városnézés, ökumenikus istentisztelet. A szervezők igyekeztek majd minden rendezvényt ingyenesen vagy legföljebb önköltségi áron megtartani. Dr. Lippai Pál polgármester kérte a városból elköltözötteket, vegynek részt ezen a rendezvényen. Akik bővebbet szeretnének tudni a rendezvényről, a jó kezdeményezésről, vagy csak fel akarják venni a kapcsolatot szülővárosukkal, régi lakóhelyükkel, azok felvilágosításért írjanak az alábbi címre: Polgármesteri Hivatal Szegedi Napok H-6745 Szeged, Pf.43. o « ’ it Budai egy hálószobás bútorozott <, (( telefonos lakás hosszú távra kia- 0 0 dó. Kitűnő közlekedés. Érdeklődni,, 0 Budapesten 36-1-156-1343, az USA-,, (,ban (Nóra) 703-241-3741 számokon,, ,, 1 ehet. <, HÍRÜNK A VILÁGBAN Ahol még szükség van az emigrációra Lassan már itt lenne az ideje, hogy befejezzem végre a magyar emigráció jövendő szerepéről szóló, immár ötödik folytatásához érkezett elmefuttatásomat, amelynek egy jelentősebb része Csapó Endre ausztráliai lapszerkesztő "Az emigráció kapcsolata a magyar kormánnyal" című kitűnő tanulmányának gondolatmenetét követi s az abban összefoglaltakat egészítettem ki saját megfigyeléseimmel. Nem volt véletlen, hogy Csapó Endre tanulmányára hivatkoztam: nemcsak azért, mert a szerkesztésében megjelenő ausztráliai Magyar Élet a magyar emigráció egyik legszínvonalasabb, minden szélsőségtől mentes lapja, de mert szerkesztőjének tárgyilagosságát éppen a nagy földrajzi távolság hitelesíti. Ausztráliában él, mely földrészen - épp a messzeség miatt - példamutató magyar kulturális tevékenység folyik. A magyarságban igen erős a közösségi érzés, azzal viszont nem gyanúsítható az ottani emigráció, hogy netán otthoni politikai ambíciói lennének s azok meghiúsulása miatt sértődötté vált - mely váddal gyakran illetik az európai és az amerikai emigrációt. Nem, az ausztráliai magyarokat csak az önzetlen segíteniakarás vezeti s ennek őszinteségét aligha lehet kétségbevonni. Ez a kellőképp nem méltányolt segíteniakarás tükröződik a Csapó-tanulmánynak abban a részében is, amire most utolsó példaként hivatkozni akarok. S ez a Magyar Köztársaság külképviseletein uralkodó állapotokat, illetve ami ezzel nem kis mértékben összefügg, a külföld tájékoztatásával foglalkozik. Hogy ez utóbbi mennyire elhanyagolt terület, arra már az előző folytatásban is utaltam volt, de most még vissza akarok térni a kérdésre, melynek fontosságát ép ésszel nem lehet kétségbevonni. S a mai kormányzat mégse fektet súlyt a külhoni propagandára, aminek támogatásához most olyan szövetségest is nyert, mint a nyugati magyarság. Hogy ezt az adottságot se használja ki a mai magyar vezetés, az már vétkes mulasztás. Mi lehet ennek az oka? Még ma sem ismerték fel hazai politikusaink, mennyire döntő, hogy a Nyugat, melynek jóindulata és gazdasági támogatása talán még soha nem volt annyira fontos hazánk számára, mint most, valós képet kapjon népünkről és ismerje történelmünket, a jelenben pedig ne tartson bennünket sem antiszemita, sem cigánynációnak? Hogy e téren jóformán semmi előrehaladás nem tapasztalható a kommunista korszak flagelláns, önmagunkat ostorozó és mocskoló külhoni tájékoztatásához képest, annak talán az is oka, hogy a magyar diplomáciai képviseletek nagy részében még mindig túlnyomó többségben vannak a régi emberek, a Kádár-diplomaták. Ha a nagykövetek egy részét le is cserélték, a személyzet, a beosztottak majdnem mind maradtak. S így nem változott a szellem és a munkastílus sem. Tudom, nem lehet nyelveket beszélő, a Nyugattal ismerős, viselkedni is tudó, művelt és csiszolt modorú kész diplomatákat leakasztani a szögről, mert ilyenek

Next

/
Thumbnails
Contents