Amerikai Magyar Értesítő, 1991 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1991-02-01 / 2. szám

Amerikai Magyar Értesítő 17.oldal 1991. február benzinkút mellett szabálytalanul parkoló gép­kocsik miatt annyira leszűkült az út, hogy az autónak lassítania kellett. A lépésben haladó autó elé hirtelen két férfi ugrott elő a sötétből s az egyikük puskából, a másik pisztolyból több lövést adott le a vezetőülés irányába és sú­lyosan megsebesítették a kocsi sofőrjét. A mel­lette ülő kocsikísérő pisztolyával azonnal viszo­nozta a tüzet és eltalálta az egyik rablót. A tűzharcban több kocsi megállt az úton, mire a rablók zsákmány nélkül elmenekültek. A sérült rablót menekülés közben elfogták, társának si­került egérutat nyerni és eltűnni a sötétben. A két sebesültet kórházba szállították, a szökött bandita után folyik a nyomozás. A rablást meg- gátló bátor postás - aki lélekjelenlétével húsz­millió forintot mentett meg - dicséretben része­sült. - Magyarországra előbb-utóbb minden megérkezik Amerikából: a gangszterizmust is si­került importálni. (Igaz, 60-70 év késéssel, mert A1 Capone már Amerikában is régen el­múlt...} ANTE MARKOVICS, JUGOSZLÁVIA Végrehajtó Bizottságának elnöke december közepén Buda­pesten járt és négyszemközti megbeszélést folytatott Antall József kormányfővel. Fogadta a jugoszláv vendéget Göncz Árpád köztársasá­gi elnök is. HA. MAGYARORSZÁG ÚGY DÖNT* hogy kellő anyagi bázis hiányában nem vállalhatja a Bécs- Budapest Világkiállítás megrendezését, óriási lehetőségtől esik el: az IBM cég felajánlotta ugyanis, hogy a világkiállításra térítésmen­tesen megvalósít egy 50 millió dollár értékű in­formatikai rendszert. Amennyiben Budapest ki­marad a rendezésből, mindezt Bécs kapja meg. Felix Austria! ELSŐ ESETBEN KERÜLT SOR arra, hogy az ún. Pentagonale-csoport országai, az *ötök*, kö­zösen léptek fel a nemzetközi politikai szín­téren. Mint tudjuk, az ENSZ-ben folyik a nem­zeti kisebbségek jogainak védelméről a tanács­kozás és ebben foglaltak állást Ausztria, Cseh­szlovákia, Jugoszlávia, Magyarország és Olasz­ország, olymódon, hogy közös véleményüket Er­dős André magyar nagykövet tolmácsolta a közgyűlés számára. »A nemzeti, etnikai, vallási és nyelvi kisebbségek kérdései elsőrendű jelen­tőségűek a nemzetközi kapcsolatokban - mon­dotta a nagykövet -, hiszen a megoldatlan prob­lémák súlyosan veszélyeztetik az egyes orszá­gok társadalmi rendjét, sőt a nemzetközi biz­tonságot is.” Végül hangoztatta, hogy az ENSZ- nek átfogó egyezményrendszerben kell szabá­lyoznia a kisebbségi jogokat és a Pentagonals országai remélik, erre hamarosan sor kerül. A ROMÁNIAI MAGYAROK DEMOKRATIKUS Szö­vetsége nyilatkozatot adott ki, amely szerint Románia jelenlegi kormánya nem képviseli az ország érdekeit és nem bírja a nép bizalmát. Sürgősen meg kell tartani a helyhatósági vá­lasztásokat - hangsúlyozza az RMDSZ nyilat­kozata, majd rámutat az országban uralkodó elégedetlenségre és gazdasági zűrzavarra, amelyen nemzeti egységkormány alakítása nélkül nem lehet úrrá lenni. Az RMDSZ nyilatkozata ki­tér arra, hogy - úgymond - Romániában vannak királypártiak, akik visszavárják Mihály királyt, de ez nem oldaná meg a problémákat és kü­lönben is: az alkotmányos monarchia visszaál­lításának nincsen reális alapja. - Itt említjük meg, hogy Mihály volt román király karácsony előtt feleségével és nővérével együtt hazalá­togatott Romániába és noha először beengedték az országba, két nap múlva kiutasították. A volt király hiába mutatta a hatóságoknak a svájci útlevelébe beütött beutazó vízumot, mindez nem változtatott a helyzeten: el kellett hagynia Romániát. SZEREDÁS JENŐ, AZ 1956-OS Forradalmi Bi­zottság elöke és még egyedül élő tagja a for­radalom leverése óta nem járt Magyarorszá­gon. Az Amerikában töltött 33 év alatt Szere- dás Jenő felfelé ívelő művészi karriert futott be és képei, valamint szobrai nemzetközi hírt szereztek nevének. Szeredás Jenő emigrációs tevékenysége is közismert volt: sohasem szűnt meg ápolni a forradalom eszméit és hirdetni azok győzelmét. Tavaly azután valóra vált mindaz, amiért Szeredás Jenő egy életen át küzdött: a kommunizmus megbukott Magyaror­szágon és szabadon választott új kormány ke­rült hatalomra. 1990. október 23-án ünnepi ülé­sen emlékezett meg a szabad magyar parlament a 39 év előtti forradalomról és ezen az ülésen részt vettek a nyugati magyarság meghívott képviselői is. Szeredás Jenőnek is küldtek meg­hívót, de az későn érkezett a címzetthez, így ő nem tudott résztvenni az októberi eseményen. Azóta módjában volt beszélni az ország veze­tőivel s azok - kárpótlásul az elmulasztott ün­nepi ülésért - most hívták meg őt Magyaror­szágra, közölvén, hogy ott-tartózkodása alatt fogadást fognak adni tiszteletére a Parlament­ben. Szeredás Jenő elfogadta a meghívást és január 20-án indult Budapestre. SZEREZZEN ÚJ ELŐFIZETŐKET LAPUNKRA!

Next

/
Thumbnails
Contents