Amerikai Magyar Értesítő, 1991 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1991-09-01 / 9. szám

1991•szeptember azt érezheti, hogy egy grandiózus becsapás, egy ravasz trükk áldozata lett, Nemcsak az eddig fejtegetett anomáliák, hanem a magyar közéletben tapasztalható számos más riasztó jelenség miatt is. A kozmopolita, nemzetietlen »új baloldal* politikai befolyásának erősödése, a sajtóban tapasztalható negatív irányzatok, a cenzúra feltámadása (de csak egy irányban!) és a közéletben elhatalmasodó ellentéteket szü­lő zűrzavar három gyanúnkat látszik igazolni: először egyre inkább hajlamosak vagyunk el­hinni, hogy a hatalomváltás egy színfalak mö­götti paktum alapján jött létre, másodszor nyilván e paktum következményeképp a válasz­tott vezetés (a kormány) több oldalról is zsa­rolható, illetve sakkban tartható s harmadszor mindinkább úgy látjuk, hogy ha eddig azt hittük, a politikai emigráció szerepe végétért (és ezt hazulról is sugallták), tévedtünk. A nemzeti emigrációnak mindaddig van feladata, amíg ott­hon nem alakulnak ki egy jellegében magyar és alapjaiban demokratikus rendszer körvonalai. De erről majd legközelebb. Tisztelt Szerkesztőség! Egy ‘barátomtól kaptam meg nagyszerű folyóiratukat, amely megnyerte tetszése­met. Örömmel olvastam Stirling György ur A kirekesztő nemzetfelfogástól a aimer-, gyalázásig, Stolmár G. Ilona Ugyancsak, ugyanazt, ugyanúgy, Simon Ferenc Magyar­ságtudat, valamint Faluvégi András Ne­hézsúlyú bajkeverők a Közel-Keleten cimü Írásokat. Ha mód lenne rá szeretnék az AME-re előfizetni. Dollár hiányában oly módon, hogy az Önök által kért magyarországi folyóiratokat, könyveket, stb. eljuttat­nám a megadott cimre. Maradok tisztelettel? Fintér Károly Magyarország Tisztelt Pintér Úr! Nincs semmi akadálya, hogy hazai lap­pal "előfizessen" az Értesítőre. Egy rö­vid levélben - mely légipostával máris útban van - vázoltuk, hogy mik a lehető­ségek. Várjuk válaszát. Szerk. A szerkesztő megjegyzése? Már többen is érdeklődtek otthonról? szeretnék ol­vasni lapunkat, de nincs dollárjuk. A fenti lehetőséget másoknak is felajánl­juk. Jelentkezőknek megírjuk mire van szükségünk. Terjessze lapunkat! 5.oldal STOLMÁR G. ILONA: Halottaink... A világ megdöbbent és egy pillanatra szin­te megállt, de csak azért, hogy utána óriási se­bességre kapcsolva újrainduljon. Mintha csak hatásszünetet tartott volna a poén nagyobb si­kere érdekében. Az amerikai és egyéb nyugati demokratikus főpolitikusok, nagyhatalmú média­vezérek és nagybeszélőik majd' egy napig nem tudták, merrefelé kell befolyásolni az emberi­séget. (Még nem döntöttek a New York-i világ­központban...) Szavuk elakadt, hogy utána fel­gyorsuljanak mondataik és bepótolják a kiesést, már akkor is beszéljenek szüntelen, amikor sem­mi értelme, mert a tények bőven beszélnek he­lyettük. Ráadásul egészen mást mondanak, mint az azokat (félre)magyarázó kommentátorok. De ez mindig így van... Magyarország a pápalátogatás emelkedett­ségében élt. Méltóságteljesen, méltó pompával és éledő hittel készült újra nemzeti ünneppé visszaemelt államalapító szent királyunk nap­jának megülésére. A világban különben uborka- szezon volt - ennek ellenére nem mutattak egyetlen képet sem a magyarországi nagy ese­ményről az amerikai liberál-vörös TV-állomá- sokü A szocliber-kozmopolita maffia bojkottja jól működött -, mint minden nyáron, hiszen nya­ralnak a politikusok. Kipihenik a sok marakodást és erőt gyűjtenek a világszínpad következő szí- nielődaásához... És ekkor Moszkvában megje­lentek a tankok. Lánctalpaik robaja szétdübör- gött az egész világán, megzavarta a gondtalan napozást. Érdekes, hogy a világ megdöbbent ettől. Felkapta fejét. Hát ennyire nem természetes az, hogy egyszer kivételesen saját hazájukban jelennek meg a Vörös Hadsereg egységei és saját gyártmányú harci eszközei? Milyen na­gyon megszoktuk már, hogy csak idegen orszá­gokban dübörögnek, bármikor! S milyen értetle­nül álltunk, amikor otthon voltak! Arra már - néhány magyar lapot kivéve - szinte senki sem figyelt oda, hogy augusztus 16-án ismét elá­rasztották e modernizált szörnyetegek a balti államokat, hogy ejtőernyősök lepték meg őket az éjszaka leple alatt, hogy 7 fegyvertelen litván határőrt, vámost már jóval korábban hátulról, tarkólövéssel - oly megszokott mód, már Ka- tynban begyakorolták 14 ezer lengyel tiszten! - gáládul legyilkoltak... (Pech! Egyikük túlélte és tanúskodott! A Fekete sapkásokra, akiknek Gor­bacsov még a létezését is tagadta... Ám a tör­ténelemben mindig vannak tanúk. Egy legalább Amerikai Magyar Értesítő'

Next

/
Thumbnails
Contents