Amerikai Magyar Értesítő, 1991 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1991-07-01 / 7-8. szám
l6.oldal Amerikai Magyar Értesítő 1991. Jul.- aug. sze alatt tart kiállítást, előadássorozatot az. arról és akkor, amikor akar! Ez az ő joguk. Nekünk viszont jogunk van a kritikára! Jogunk van megkérdezni, hogy egy ilyen kommunista múlttal foglalkozó kulturális eseményen miért lép fel, miért adja oda nevét a Szabadságharcos Világszövetség társelnöke, Szörényi Éva? Miért jön el a megnyitóra az új magyar demokratikus kormány külügyminisztere, Jeszenszky Géza, és miért ta.rt a.zon előa.dást a washingtoni magyar követségről Bedobás Enikő? Jogunk van azt is megkérdezni, hogy a Szabadságharcos Szövetség vezetői - akik a kommunizmus elleni töretlen harcot hivatottak vezetni - miért nem emelik fel a szavukat és miért nem figyelmeztetik a többségében anti- kommunista emigráns magyarságot: Vigyázzatok! A nyitott szemmel, előítélet nélkül vizsgált múlt, a mindenkori jelen tanítómestere. De tanulás és ünneplés két különböző fogalom. Be kell vallanunk, hogy a kommunista múlt "tanulása* (inkább tanulmányozása) során nehéz elfogulatlannak, előítélet nélkülinek maradni. Ma már történelmi távlatból nézzük az első kommün szörnyű tetteit, Szamuely és társai garázdálkodásait, akik sok-sok mással együtt a közöttünk élt Dr. Kálmán Imre édesapját akasztófára hozatták, bírói Ítélet nélkül. Történelmi igazságtételre vágyik otthon a nép a Duna völgyében és mi az emigrációban. De számolnunk kell a kemény realitássá;: a szovjet birodalom, amelyről épp csak leszakadtunk - még nem szűnt meg! A nemzeti múlt bizonyos szakaszaiba való belenésüzés csak arra jó, hogy a nemzet egységét megbontsák és egyedei - mint már annyiszor - egymással kerüljenek szembe vagy legalábbis elmulasszák a közös cselekvés pillanatait. Mennyiben érdekel engem és a. hozzám hasonló gondolkodásúakat az, hogy az 1919 utáni emigráció és Jászi Oszkár mit csinált? A szabadság és a szólásszabadság lehetővé teszi az ilyen Santa Barbara-i előadások megrendezését. Az ehhez való jogot nem vitatom. De ugyanaz a szabadság megadja nekem is azt a jogot, hogy ezeken az előadásokon ne vegyek részt, azt jelenlétemmel ne támogassam és ne rázzak kezet az ezeket rendezőkkel. Mert ez nem "Magyar Tavasz*!... KMV Dr. Ternovszky Ferenc ERDÉLY MAGYAI l FÖLD HARCOLJUNK 1 ERTE NEHÉZSÚLYÚ BAJKEVERŐK A KÖZEL-KELETEN I. rész Hol volt, hol nem volt, csak vagy 4Q évvel ezelőtt volt, hogy az Egyesült Államokban Harry Truman uralkodott a világösszeesküvők kegyelméből, s azok parancsára úgy felszabadította a világot, hogy a legjobban felszabadított Közép- és Kelet-Európán kívül Ausztriát és Németországot még négyfelé szabdalták. Mellesleg a szovjet megszállók része majdnem akkora volt, mint a három még nem kommunista szövetségesé. Szerencsére Japánban az összeesküvők legnagyobb ellensége McArthur tábornok észnél volt s a Szövetséges Ellenőrző Bizottságnak nem sok lehetőséget adott a káosz felidézésére. Ennek ellenére találtak a Távol-Keleten is két nem háborús bűnös országot, amelyet legalább szétszaggattak, így Koreát és később valamivel Vietnamot (Indokína). A világösszeesküvők szervezete az 1776- ban dr. Adam Weiszhau.pt által alapított "Illu- minátus Rend* (azaz felvilágosultak vagy elit- réteg), mely az Egyesült Államokban Council of Foreign Relations (ezután CFR) titkos szervezetben a világkormány felé vezető utat már a II. világháború alatt kidolgozta s így született meg az Egyesült Nemzetek Szövetsége (ezután: ENSZ). Ennek a fő bábaasszonya a 43 tagú amerikai delegáció vezetője Alger Hiss volt, akiről később kiderült, hogy szovjet kém volt, de kívüle még a delegáció több mint 1/3-a kommunista volt s a többi is baloldali CFR-tag és a Szovjetunió barátja. Az összeesküvők célja az volt, hogy az ENSZ egy nemzetek fölötti szervezet legyen, melyet minden erővel egy leendő világkormánnyá fejlesszenek ki. Ennek a célnak legnagyobb akadálya az Egyesült Államok lakosságának a két világháború megnyerése által igen megduzzadt hazafias önérzete, melynek letörésére egy minél távolabbi helyen háborút kellett ki provokálni, amelybe az amerikai hadsereg legyen a vesztes. Erre a feladatra a kettéosztott Korea nagyon megfelelt, mivel Déi- Koreát gyenge amerikai haderő tartotta védőőrizetben, Észak-Koreát pedig a Szovjet és Vörös Kína. alaposan felszerelte. 1950 májusában Dean Acheson - Truman elnök külügyi CFR-tag államtitkára - egy beszédében kijelentette, hogy Korea határai nem tartoznak bele az USA védhatáraiba (defense perimeter) s rövidesen, 1950. 71. 25-én az észak-koreai haderő a semleges zónán áttörve elindította a kétéves kegyetlen háborút, melynek milliós - főleg ár-
