Amerikai Magyar Értesítő, 1991 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1991-07-01 / 7-8. szám
Amerikai Magyar Értesítő 15.oldal 1991. jul.- aug. magyar uralkodó osztályok azért szervezték meg és küldték a. biztos halálba..., hogy megszabaduljanak az ország szegénysorsú, baloldali, nemzetiségi és zsidó állampolgáraitól.* Ez is egy olyan téma, melyről csak olyan szakmai fel- készültséggel lehet vitatkozni, amilyennel Sza- kály Sándor rendelkezik. Ennek a témának mintegy folytatása Stomm Marcell és a "Magyar Légió* szerepének vizsgálata. Mivel én is fogolytársa voltam Stomm Marcell altábornagy úrnak, személyes tapasztalatomból tudom, hogy a magyar légió felállítása nem Stomm altábornagy úr ellenállásán bukott meg, hanem azon a kiábrándult és elfásult lelkületen is, amely a magyar foglyokat hatalmába kerítette. Nem volt harci kedv, főleg nem a szovjet oldalán. A szerző ezután a katonai ellenállási mozgalom szerepét vizsgálja a második világháború alatt. A katonai ellenállás a háború vesztésre fordulásával egyenes arányban nőtt. Nem sok köze volt ebben politikai meggyőződésnek, hanem elsősorban honmentő törekvés volt ez. Az "idegen megszállók elleni harc* jelszava, mely kezdetben a németek ellen irányult, egyre jobban vesztette vonzását. Amint a németek kiszorultak az országból, az *idegen megszálló* szerepe a szovjetre ruházódott át. Ennek a hadseregen belüli hangulatnak figyelembevételével kezdte meg a nyugati szövetségesek felé a "nyitást* a Kormányzó Úr 1944 szeptemberében. A szerző felteszi a kérdést, miért bontakozott ki jelentősebb fegyveres mozgalom a németekkel szemben? Személyes tapasztalatom alapján állítom, hogy a szovjet-kommunizmustól való félelem nem tette kívánatossá a németek elleni harcot. A tisztikar zöme tisztában volt azzal, hogy a háború elveszett. De azt is tudták, hogy a szovjet nem felszabadítani jön Magyarországra. Ez megbénította cselekvési kedvüket. Helyesen ítéli meg a szerző azt, hogy a kérdés felébredt sok tisztben arra vonatkozóan, hogy helyes-e német zsoldban állva a magyar érdekeket félredobni és tovább harcolni. E>e őszinte feleletet senki sem tudott adni arra, hogy a szovjet fegyverbarátság egy jobb alternatíva lesz-e vagy sem. A könyv befejező tétele a szerző "Hozzászólásba. Ez egy olyan megszívlelendő útmutatás a. jövőre vonatkozólag, hogy már csak azért is ajánlom minden fiatal magyarnak, akinek személyes tapasztalatai katonai múltunkat illetőleg nincsenek, hogy vegye kézbe és olva.s- sa el Szakály Sándor ezen munkáját. Mert a becsületünk megköveteli, ahogyan azt a szerző is mondja: "Nemzeti múltunkat - hibáival és erényeivel együtt - vállalnunk kell!* Domokos Sándor „Magyar Tavasz” - magyar szégyen A Santa Barbara-i, kaliforniai Magyar Tavasz kulturális fesztiválról van szó. Amikor az első híradásokat olvastuk, a nemzeti zászlóval fellobogózott utcáról, Jeszenszky Géza külügyminiszter ideutazásáról a megnyitó ünnepségre, lelkes, hazafias érzelmek tolultak lelkűnkbe. Ez igen - mondtuk -, most megmutatjuk az amerikaiaknak, hogy milyen Magyarország "igazi* kulrúrája... ooooMost pedig?... ooooMost pedig nagymértékű szörnyülködés hatja át lelkünket, amikor kiderül a kétségtelen igazság: ez a kiállítás az 1919-es kommunizmus apoteózisa, feldicsőítése! Már akkor kezdett a dolog gyanús lenni, amikor a kiállításról hazatérők megdöbbenve beszéltek arról, hogy a kiállítás anyaga az 1919-es kommunizmus véres, lázitó plakátjaival van tele... A múlt héten a magyar lapokban aztán megjelent a hétvégi (.szombat-vasárnapi) műsor, előadások programja. Ez már mindennél világosabban elárulja, hogy miről van szó. Előadók: Szegedi-Maszák Mihály, Hernádi Miklós, a budapesti Gondolat Kiadó főszerkesztője, aki Weiningerről, Kafkáról és Lukács Györgyről adott elő, Kodolányi János és Bollo- bás Enikő, a washingtoni magyar követség jelenlegi vezetője Kassák Lajosról tartottak előadást. Ezeken az előadásokon Birnbaum D. Marianna, az UCLA magyar irodalmi tanszékének vezetője elnökölt. Délutáni előadások: *1919 and the Hungarian Intellectual Emigration*. Utána Lee Gordon: Hungarian Intellectuals is Germany and Austria, 1919-39*. További előadások témája és címe: "Hungarian Art Outside Hungary: Berlin in the 1930s"; "Oszkár Jászi in Exile*... Ezeken a délutáni előadásokon Berend T.Iván elnökölt. (Róla tudnunk kell, hogy a Kádár-rezsim alatt a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a Marx Károly Egyetem igazgatója volt, ahol a minisztereket, vállalatvezetőket és egyéb kommunista kádereket képezték a kommunista ideológiára. Jelenleg az UCLA "történész prof esszora*.) Mindezek után gondolkozzunk! Hát valóban megbukott a kommunizmus? Hazánkban és világszerte? Vagy csak átrendezi sorait? Újabb és újabb lélekromboló támadásra indulva? Tudjuk, hogy az igazi demokráciának - amiben mi itt, Amerikában állítólag élünk - nagy- ára van. Van szólásszabadság és ennek az égi-
