Amerikai Magyar Értesítő, 1991 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1991-01-01 / 1. szám
12.oldal Amerikai Magyar Értesítő 1991. január Kubinyi Ferenc: ISTEN HOZTA (VEZÉRŐRNAGY ÚR! III. rész A NAGYKOVÁCSI ROBBANÁS "GOMBAFELHÖJE* Sajnos, ebben a részben sem nyújthatok az olvasónak egészen pontos információkat. Nem jelölhetek dátumokat, mivel azokat Király Béla sem osztotta meg emlékiratainak olvasóival. Érthetetlenül állok az emlékező "történeti igényű" pongyolasága előtt. Lehetetlennek tartom, hogy valaki egyszerűen nem közli az élete fordulóihoz kapcsolódó neveket és időpontokat. Magyarországon már igen sok memoár látott napvilágot. A számtalan visszaemlékező azonban TUDTA letartóztatóinak, vizsgálótisztjeinek nevét, pontosan emlékezett blráira. Királynál hiába keressük ezt a pontosságot. Elvétve kerül elő egy-egy név. Állításának forrásait általában nem jelöli. Csupán egy példa: szinte odavetve megállapítja, hogy Farkas Mihály megszokhatta az egyenruhát, lévén KGB-ezredes. Honnan veszi ezt? POKOLI FELHAJTÁS? Számtalan letartóztatott katona elfogásának történetét vagy magnetofonra rögzítettem vagy olvastam. Ismerem Sólyom László, Pálffy György, Kozma István, Almásy Pál altáborna- gyok letartóztatásának hiteles történetét, de olyan elhurcolásról nem tudok, amely meghaladja a "grand guignol* elképzelhetetlen szélső határait is. Király Béla előadásában elfogásának körülményei ilyenek, a szekrénybe bújtatott ÁVH-le- gényektől kezdve a virágágy közepén parkoló fekete kocsikig. Az pedig már szinte nevetséges, ahogy feljelentője a kapuban búcsút int. Király leírása egy amerikai akciófilm mása. A valóságban az elhurcolok az éjszaka leple alatt, csendben és titokban hajtották végre az akciót. Innen ered a közismert "csengőfrász" kifejezés is. Az ÁVH nem volt gyengeelméjúek intézete. Miért tettek volna kivételt Király Bélával? Mi haszna lehetett a pokoli felhajtásnak? Az ÁVH-kihallgatásokról szólva előkerül Király állítása a vegyszeres kakaóról. Találkoztam egyszer—kétszer ezzel az állítással, de csak föltevésszerűen. Vallomása aláírásának okául Király a kakaót hozza fel. Pedig a "töredelmes" vallomások tollbamondásához nem volt szükség a "szófosást" (Király visszatérő kifejezése) előidéző vegyszerre. Az ÁVH sokkal egyszerűbb módszerekkel dolgozott, hiszen ahogyan kulcsmondatuk szólt: "A bőröddel sem kell elszámolnunk!" így hát addig verték, éheztették, ébren tartották áldozataikat, míg a szerencsétlen beszélt és - vállalva a hamis vádakat - aláírta a jegyzőkönyvet. A túlélőktől, a hozzátartozók emlékeiből tudom, hogy például a tábornoki per összes vádlottját kegyetlenül megkínozták. Király Bélát, ahogyan állítja, nem verték, csak vegyszerrel itatták. Perében (ahol a tanácsvezető bíróra sem emlékszik) újra előkerül egy beszervező levél. Ezt vádlottársa, sógornője kapta egy Nyugaton élő ezredestől (kitől?), Királyt beszervezendő kéréssel. A levél kézbesítése után ment a szokott útján a már ismert célállomásra, akkor már nem a katonapolitikára, hanem az ÁVH katonai elhárítási főosztályára. Összegezzük a beszervezési kísérleteket. Berkó, Kapitányfi és most az ismeretlen ezredes. Másoknál a kint dolgozó szervezetek megelégedtek egy kudarccal. Király Béla ezredesnél háromszor próbálkoztak! Elmondása szerint a katonai ügyész vádpontjaiban nem szerepeltek a beszervező levelek. Az ügyész is a gyengeelméjúek közé tartozott? A Katonai Törvényszéken elég volt egy homályos eredetű sajtpapír, hogy a vádlott elítéléséhez írásos bizonyítékokra is hivatkozhassanak. Király Béla esetében ezeket miért hagyták figyelmen kívül? BILINCSBE VERTÉK... Király Béla közreadott Írásaiban, mén a dokumentum értékű kötetében sem szerepel egy börtönepizód. Nevezetesen az, hogy a tábornoknak felajánlották a szabadon bocsátást. Azután egyszerre felbukkan ez a motívum a Szabad magyar jövőért című 1957 februárjában megjelent pöriratában. Azt állítja, hogy 1955. augusztus 1-én, szabaduló levelének átvétele után, vadonatúj ruhába öltöztetve beültették egy autóba. Szekszárdra indultak családjához. Házuk előtt azonban továbbahajtottak, és a pécsi börtön előtt álltak meg. Itt egy bizottság várakozott Király Bélára. A testület feltette a kérdést: hajlandó-e a tábornok újra belépni a kommunista pártba? Ha igen, visszaadják rangját, rehabilitálják. Király - mint állítja - visszautasította az ajánlatot. Erre bilincsbe verték, és visszavitték a fogházba. A másik történetet Király Béla CSAK Gosz- tonyi Péternek, a Bernben élő hadtörténésznek mondta el, hiszen CSAK Gosztonyi írásában esik róla szó - máshol sehol. Király előadta,
