Amerikai Magyar Értesítő, 1991 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1991-04-01 / 4. szám

30.oldal Amerikai Magyar Értesítő 1991. április Bélyeggyűjtők rovata Szerkeszti: Körmöczy Zoltán WARBONNETS Múlt év augusztus 17-én az U.S. Posta a wyomingi Cody (Buffalo Bill Cody ezredesről el- zett) városban új népművészeti bélyegsorozatot indított el öt bélyeggel» amelyeken különböző in­án törzsek toliakból művészien összeállított fej­széit mutatja be. A tolikoronák törzsi színeket mutatnak. Ezek: Assisiniboine: piros-szürke-piros. A törzs Kanadából» a 17. század körül angol és francia nyomásra fokozatosan délnyugatra szorult. Mai életterük Montana és North Dakota. Lóháton vadászták a bölényt, melynek minden részét hasznosították* akárcsak a többi törzs. 1830- ban a himlő (a fehér ember ajándéka) megtize­delte e népet. 1857-ben rezervációba kénysze­rültek, létszámuk ma 3-4000 (1. ábra). Cheyenne: szőrmekoszorú* világosszürke-sö- tétszürke-fehér. 1804-ben a Lewis-Clark expe­díció fedezte fel őket* a South Dakota-i Black Hills vidékén. Állandó harcban álltak a szom­szédos törzsekkel. 1875-ban részük volt Clus­ter tábornok csapatának megsemmisítésében Little Big Hornnál. Félév múlva téli szállásukon meglepve súlyos veszteséget szenvedtek. A tö­redéknépet 1879-ben a mai Oklahoma területén lévő táborba száműzték. Létszámuk ma kb. 7000 fő (2. ábra). Comanche: vörös-sötétszürke-vörös. Nevük a szomszédos törzsek nyelvén ellenséget jelent. A 18. században spanyol utazók találkoztak ve­lük először Coloradóban. Ezeket tartották a legjobb lovasoknak. Az állandó testvérharcokat létszámuk szenvedte meg. 1875-ben* a Washing­tonnal történt szerződésük az oklahomai rezer­vációba utalta őket. Létszámuk kb. 500 fő (3. ábra). Flathead: fejdíszük olyan mint a Cheyeneké. Nevük onnan ered, hogy csecsemőik fejét vesz- szőkből készült formákban torzították. Fő élelmi forrásuk* mint legtöbb fajtestvérüké a bölény volt. Vadászat közben elkeseredett harcokat vívtak, ök ismerkedtek meg legkorábban a ke­resztény vallással, már 1801-ben. Jelenleg kb. 2800 él montanai táborban Shoshone: szőrmekoszorú* mint a Cheyeneké* foltos szürke-piros csúccsal. Erősen kevert vé­rű nép. Montana és Wyoming hegyes-völgyes vidékén éltek. A síkabb vidéken élők vadá­szattal* míg a hegyvidékiek gyűjtögetéssel tar­tották fenn magukat. Kb. 3500 lélek él Idaho* Wyoming és Nevada indián táboraiban Postánk már jóval előbb is bocsátott ki in­dián vonatkozású bélyegeket. Az 1893. évi Co­lumbian Exposition sor l és 10 c-es bélyegein* a háttérben, mint statiszták szerepelnek. 1898- ban a Trans-Mississippi bélyegsoron a 4 c-es érték lóhátról nyilazó bölényvadászt mutat. 1907-ben a Jamestown Exposition bélyeg­sorban a záró 5 c-es érték Pocahontas (indián hercegnő) képét mutatja. Angol telepes fele­sége volt. 1616-ban Londonba látogatott* az ot­tani klíma aláásta egészségét. Aznap este* amikor visszaérkezett szülőföldjére* Virgini­ában meghalt. 1922-25 között megjelent bélyegsorban egy 14 c értékű bélyegen tolikoronás indián mel­lékképe is helyet kapott. Ezt a bélyeget 1930- ban újra kiadták. 1943-ban napvilágot látott egy 3 c-es bélyeg* megemlékezve az öt ’'civi­lizált* indián törzsről, amelyek 100 évvel aze­lőtt önként rezervációba vonultak. Ezek a: Che­rokee» Chickasaw, Cactaw, Muscogee és Sho­shone. 1961-ben "Nyugat Művésze", Frederich Re­mington festő születésének 100- évfordulóját ün­nepelve a mester "The Smoke Signal" üdítő szí­nű mesterművét másolták bélyegre 1968-ban "Chief Joseph", a Néz Percé in­diánok főnökének mellképe jelent meg a Nemzeti Arcképcsarnok megnyitása alkalmából kiadott 6 c-es bélyegen. A főnök 12 hosszú éven át több mint egy tucat esetben győzte le az őket üldöző katonai csapatokat. Belátta azonban, hogy hosz- szútávon kilátástalan a küzdelmük. Népét Ka­nadába akarta menteni. Briliáns taktikával ve­zette a törzs öregjét* gyermekét a Rocky Mount sokszor alig megmászható ösvényein. A kanadai határtól kb. 40 mérföldre elcsigázott embereinek pihenőtábort kellett felütnie. Itt lepte meg Miles tábornok. De még most is 5 napra volt szükség, hogy a lőszerből, élelemből és lassan a harcosokból is kifogyott népet meg­adásra kényszerítsék. Ma Oklahomában élnek. A bélyeg C. Hall művész festményének másolata 1971-ben Missouri terület megnyitásának 150. évfordulójára kibocsátott bélyegen egy szál indián békepipát nyújt az odaérkező, mor- dályokat ölelő telepeseknek. A bélyeg T. H. Benton freskójának másolata. Az eredeti mű az indenpendence-i (Mo) Truman könyvtár falát dí­szíti. INDIAN HEADDRESSES Assiniboin Cheyenne Comanche

Next

/
Thumbnails
Contents