Amerikai Magyar Értesítő, 1991 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1991-04-01 / 4. szám

1991- április

Kr.u. 271 és 433 között a gótok uralkodtak Dáciában, akiket a hunok győztek el s Attila a gotokat mint jó harcosokat felhasználta hadjárataiban. Két évtizeddel később már a gepidák is osztoztak Dácia uralmában a hunokkal, azonban Kr.u. 560-ban az egész Kárpát-medencét az avarok foglalták el, akik ugyanazt a nyelvet beszélték, mint a hunok. A görög krónikások szerint ugyanazok a tolmácsok, akik a hunok nyelvét beszélték, az avarokkal is tudtak értekezni. Több mint két évszázad múlva Nagy Károly frank király Kr.u. 791 és 797 között az avarokat legyőzte és a Tiszáig szorította visz- sza őket, de Dácia területén megmaradtak s később tartozéka lettek a Duna mindkét oldalán elterülő Nagybulgáriának. Vatikáni, bizánci és orosz krónikák részletesen beszámolnak a magyaroknak Pannóniába való bevonulásáról (892- 894) s arról, hogy 896-ben megverték a bulgá- rokat s bevonultak a Kárpát-medence keleti részébe is. A vlachok beszivárgása Erdőelvébe csak a 13. évszázad közepén - a tatárjárás után - indult meg.

Minthogy 1862-ben Abdul Aziz szultán megengedte, hogy Molténia és Moldva egyesüljön Rumelia név alatt, melyet később változtattak át Rumániára, felmerül a kérdés, hogy mikor és hogyan pattant ki a dáko-román elmélet? Mint földrajzi elnevezés, a Rumänien (német), Roumanie (francia), Rumania (angol) az *u* betű használja, a románok Romania-nak nevezik országukat s mi magyarok békességesen (vagy bambán?) a Romániát használjuk.

Ezt a folyamatot is a Habsburgoknak köszönhetjük! Ugyanis amikor 1686-ban Budát az egyesült keresztény hadak a töröktől visszafoglalták, az akkor uralkodó kegyetlen, elnyomó

I. Lipót osztrák császár megegyezett és békét között Apafy Mihály erdélyi fejedelemmel. A fejedelem 1690-ben bekövetkezett halála után Lipót a szerződést megszegve elfoglalta Erdélyt, melynek alkotmányát eltörölte s a 150 évig független fejedelemséget Ausztria tartományának nyilvánította. Az 1691-ben Erdély részére kiadott ú.n. Diploma Leopoldium ugyan biztosította a vallásszabadságot, azonban a császár mindent megtett a protestantizmus gyengítésére és az egyvallású birodalom kialakítására. Ennek elérésére alakította meg a pápa engedélyével 1698-ban a Görög Katolikus Egyházat és a birodalom területén levő görögkeleti egyházmegyéket - vlach, szerb, rutén - felszólították a csatlakozásra, de - sokat- mondóan - jelentős eredményt csak Erdélyben értek el. A megalakult Görög Katolikus Egyház természetes lehetőséget és jogot nyert arra, hogy papnövendékeit Rómába és Bécsbe küldje s

13.oldal

ezek a teológusok a latin nyelvet is elsajátítva felfedezték a sok román szónak a latin eredetét és kimondták az előkelőbb latin eredetet az addig elfogadott szláv helyett. így alakult meg az ú.n. Scola Ardeleana (Erdélyi Iskola), melynek legjelentősebb képviselői Samuil Micu Klein, Gheorghe Sincai és Petru Maior.

Ezek a “nagy* nyelvészek inkább műkedvelők voltak, hiszen a teológia tanulása mellett olaszul, latinul és Bécsben németül kellett ta- nulniok, de az őstörténethez, régészethez, településtörténethez, származástanhoz vajmi keveset értettek. így Micu Klein később mint görög katolikus püspök először használta a 'rumun* szót, amelyet az erdélyi románok maguk általánosan használtak. A magyar szólás alapján - ha már disznó, legyen kövér - az igazi latin eredettől duzzadok - mint Micu püspök is - kijelentették, hogy az ó nyelvük még a latinnál is ősibb nyelv. A későbbi időkben, amikor már voltak képzett nyelvészeik, a tudós Cihac megállapította, hogy a román nyelvben 45 X a szláv szó,

31,5 % a latin, 8»4 a török, 7 % görög, 6 % magyar és 0,6 % albán szó. A török, de főleg a görög és albán szavak arról tesznek tanúságot, hogy a vlachok ezen népek közelében éltek, tehát a Balkán félsziget délnyugati részén, így a latinokhoz is elég közel. A dáko-román teóriának a katasztrófája, hogy a rumun-román nyelvben semmi nyoma nincs a gót és gepida befolyásnak, pedig 20 évig tartó Attila-uralom után az avarok uralmáig, madj 300 évig gótok és gepidák uralták a mai Románia jelentős részét.

1893-ban I. Slavici történészük így ír erről az áttérési időszakról: >JA románok egyetlen kulturális intézménye a Görög Keleti Egyház volt, amely teljesen Balkán-szláv befolyás alatt állt. Még az egyház hivatalos nyelve is szláv volt. A nemzeti öntudat időszaka csak akkor kezdődött, amikor az erdélyi románok (Transylvanian Vlacks) fele áttért a katolikus vallásra és papjaink Rómában és Bécsben tanulhattak.“ Természetesen ezek a vezetők nagy politikai kiváltságokat is fűztek ehhez a vallásváltoztatáshoz, melynek következtében a görögkatolikus románok újabb és újabb püspökségeket, majd érsekségeket is kaptak, felsőbb iskolákat, papneveldét létesítettek államsegélyből. Sincai Krónika c. könyvében fejtette ki a dáko-román elméletet s az ő sugallatára Méhes József társa fogalmazta meg a Supplex Libellus Valachorum című - a román eredetet és sérelmeket összefoglaló beadványt, melyet Micu püspök felterjesztett a császárhoz. Ebben a feliratban az erdélyi vlachok számára ugyanolyan jogokat kértek, mint amelyeket a birodalom töbt

Amerikai Magyar Értesítő