Amerikai Magyar Értesítő, 1990 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1990-04-01 / 4. szám
8.oldal / Amerikai Magyar Értesítő 1990. április ezredesi rangban lévő tanácsvezetőjének ez volt az aláírási titulusa.) Koltai Ágnes leiratában közölte» hogy elősorolt bizonyítékaim nem bizonyító erejű dokumentumok és POSTAFORDULTÁVAL küldjék állításaimat megfelelően alátámasztó adatokat. Nem küldtem. Elég volt. Azóta a elmemre érkező MUOSZ-leveleket» illő tisztelettel» de felbontatlanul visszaküldöm. Elég volt eltűrni Rédey Pál "feszítsd meg!" követelését (Magyar Sajtó 1989. IS. sz. l.p.)» mert bátorkodtam megnevezni Péter Gábor utódját» az ÁVH volt ezredesét, aki "a MUOSZ köztiszteletben álló korábbi elnökségi tagja volt*. A derék óbesterről akkor még vajmi keveset tudtam. Azóta állításaimat messze meghaladva és tökéletesen alátámasztva, közreadta eredményeit egy hadtörténészekből álló kutatócsoport. Ez hát a szövetségből történt kilépésem oka és indoka. Flesch Istvánt pedig kísérje tovább is a siker és a nyugodt lelkiismeret» annál is inkább, mert 1990- február 8-án a rádió reggeli krónikájában elhangzott Dr. Gerevich Józsefnek a nyilatkozata. A "drogprogram" vezetője szerint a kérdésnek drámai aktualitása van, hiszen ma már az iskolák előtt, az eszköz nélküli pedagógusok szeme láttára árulják a kábítószeres cigarettákat. GRÓF ANDRÁSSY GYULA halálának 100. évfordulójára emléktáblát avattak a Népköztársaság (volt Andrássy út) és a Bajcsy-Zsilinszki út sarkán. Az avatáson jelent volt és Andrássy Gyula figyelemreméltó politikai pályáját méltatta Horn Gyula külügyminiszter és Alois Mock osztrák külügyminiszter. Gróf Andrássy a kiegyezés utáni első magyar miniszterelnök, az Osztrák-Magyar Monarchia külügyminisztere volt. Az emléktábla leleplzésénél jelen volt Andrássy Hona, Andrássy Gyula gróf fivérének dédunokája és megjelentek az országos listát állított pártok vezetői is. Örömteli esemény ez, mert azt jelenti, hogy kezdenek emlékezni arra, hogy nem csak kommunista diktátorok, tanácsköztársasági vérengzők és internacionalisták, de nagy magyar politikusok is voltak 1000 éves történelmünkban, akiket erőszakosan akartak eltüntetni emlékezetünkből - de közterületeinkről is. Már csak azt szerenénk tudni, mikor cserélik le a Népköztársaság útja névtábláit is, visszaadva régi nevét, hiszen a nép ma is csak Andrássy útnak ismeri. A népköztársaságot már visszakeresztelték» még az "útját* kellene. A a négy és fél évtizedes, megtett keserves útját is szeretnénk elfelejteni! STOLMÁR G. ILONA: Őszinteség "A Párizsban összegyűlt államférfiak Magyarországról annyit sem tudtak, mint egy iskolás gyermeknek tudni kell. Valahogy úgy nézték Magyarországot, mint egy darab földet Afrika közepén, mely alacsony gazdasági műveltsége mellett majd ide, majd oda kapcsolható, a hatalmasok kénye-kedve szerint." Földes Béla, a Magyar Külügyi Társaság szakosztályelnöke 1928-ban emlékezett Így a trianoni országrablásra összegyűlt hatalmasságokról, tudásukról, tájékozottságukról - teljes joggal! Amit ezek az "urak* mégis tudtak, az csupa hazugság volt. Dr. Raffay Ernő történész - ma az MDF parlamenti képviselője - két könyvet szentelt a témának. Az első Erdély 1918-1919. címmel jelent meg és éppen arról szól, hogy a románok már Trianont évtizedekkel megelőzően milyen hamis propagandát folytattak világszerte, hogy Erdélyt megszerezzék. Most, 1990-ben, Trianon 70. szomorú évfordulóján megjelent Trianon titkai c. könyvében írja: "Az osztozkodás során ... a győztes helyzet és a birtokon belüliség számított döntő érvnek. (Értsd: magyar területek román, szlovák, cseh, horváth megszállása. S.I.) Az érvek alátámasztását nagyban segítette a már a háború előtt megindult magyarellenes cseh, de főleg román propaganda, mely a magyarországi szláv és román nemzeti kisebbségek elnyomását dramatizálta az európai államok számára, másrészt igyekezett tudatosítani követeléseit." * Ma Kelet-Közép-Európa lerázza bilincseit, csendes és véres fo. radalmak zajlanak, évtizedekig elnyomott népek küzdenek szabadságukért. S a demokráciák kialakulásával egyesek szerint "új nacionalizmusok" törnek fel újult erővel. Kommunista hazugság! Nem új érzések ezek, csak eddig elfojtottak, és ami a leglényegesebb számunkra: mind magyarellenesek! Európa ma egyenlő a kisebbségi gondokkal. Meg lehet-e oldani ezeket? Köztudott és elismert történelmi tény, hogy a II. világháború "hadüzenetét" 1920-ban Trianonban írták alá, amikor az ember- és népe!lenes békediktátumra pecsétet ütöttek. Nem is kellett sokáig várni! És miben különbözött a II. világégés utáni békediktátum az előző, háborút kiváltótól? Semmiben. Ha lehet, még rosszabb volt. Jól minősíti ez a világ hatalmasságainak emberi - politikai és értelmi, valamint előrelátási - képességeit, hiszen a háborút ki-
