Amerikai Magyar Értesítő, 1990 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1990-04-01 / 4. szám

8.oldal / Amerikai Magyar Értesítő 1990. április ezredesi rangban lévő tanácsvezetőjének ez volt az aláírási titulusa.) Koltai Ágnes leira­tában közölte» hogy elősorolt bizonyítékaim nem bizonyító erejű dokumentumok és POSTAFOR­DULTÁVAL küldjék állításaimat megfelelően alá­támasztó adatokat. Nem küldtem. Elég volt. Azó­ta a elmemre érkező MUOSZ-leveleket» illő tisztelettel» de felbontatlanul visszaküldöm. Elég volt eltűrni Rédey Pál "feszítsd meg!" követelését (Magyar Sajtó 1989. IS. sz. l.p.)» mert bátorkodtam megnevezni Péter Gábor utódját» az ÁVH volt ezredesét, aki "a MUOSZ köztiszteletben álló korábbi elnökségi tagja volt*. A derék óbesterről akkor még vajmi ke­veset tudtam. Azóta állításaimat messze meg­haladva és tökéletesen alátámasztva, közre­adta eredményeit egy hadtörténészekből álló kutatócsoport. Ez hát a szövetségből történt kilépésem oka és indoka. Flesch Istvánt pedig kísérje to­vább is a siker és a nyugodt lelkiismeret» an­nál is inkább, mert 1990- február 8-án a rádió reggeli krónikájában elhangzott Dr. Gerevich Józsefnek a nyilatkozata. A "drogprogram" ve­zetője szerint a kérdésnek drámai aktualitása van, hiszen ma már az iskolák előtt, az eszköz nélküli pedagógusok szeme láttára árulják a ká­bítószeres cigarettákat. GRÓF ANDRÁSSY GYULA halálának 100. évfor­dulójára emléktáblát avattak a Népköztársaság (volt Andrássy út) és a Bajcsy-Zsilinszki út sarkán. Az avatáson jelent volt és Andrássy Gyula figyelemreméltó politikai pályáját méltat­ta Horn Gyula külügyminiszter és Alois Mock osztrák külügyminiszter. Gróf Andrássy a kie­gyezés utáni első magyar miniszterelnök, az Osztrák-Magyar Monarchia külügyminisztere volt. Az emléktábla leleplzésénél jelen volt Andrássy Hona, Andrássy Gyula gróf fivérének dédunokája és megjelentek az országos listát állított pártok vezetői is. Örömteli esemény ez, mert azt jelenti, hogy kezdenek emlékezni arra, hogy nem csak kommunista diktátorok, tanács­köztársasági vérengzők és internacionalisták, de nagy magyar politikusok is voltak 1000 éves történelmünkban, akiket erőszakosan akartak eltüntetni emlékezetünkből - de közterületeink­ről is. Már csak azt szerenénk tudni, mikor cserélik le a Népköztársaság útja névtábláit is, visszaadva régi nevét, hiszen a nép ma is csak Andrássy útnak ismeri. A népköztársasá­got már visszakeresztelték» még az "útját* kel­lene. A a négy és fél évtizedes, megtett ke­serves útját is szeretnénk elfelejteni! STOLMÁR G. ILONA: Őszinteség "A Párizsban összegyűlt államférfiak Ma­gyarországról annyit sem tudtak, mint egy is­kolás gyermeknek tudni kell. Valahogy úgy néz­ték Magyarországot, mint egy darab földet Af­rika közepén, mely alacsony gazdasági művelt­sége mellett majd ide, majd oda kapcsolható, a hatalmasok kénye-kedve szerint." Földes Béla, a Magyar Külügyi Társaság szakosztályelnöke 1928-ban emlékezett Így a trianoni országrab­lásra összegyűlt hatalmasságokról, tudásukról, tájékozottságukról - teljes joggal! Amit ezek az "urak* mégis tudtak, az csupa hazugság volt. Dr. Raffay Ernő történész - ma az MDF parla­menti képviselője - két könyvet szentelt a té­mának. Az első Erdély 1918-1919. címmel jelent meg és éppen arról szól, hogy a románok már Trianont évtizedekkel megelőzően milyen hamis propagandát folytattak világszerte, hogy Er­délyt megszerezzék. Most, 1990-ben, Trianon 70. szomorú évfor­dulóján megjelent Trianon titkai c. könyvében ír­ja: "Az osztozkodás során ... a győztes helyzet és a birtokon belüliség számított döntő érvnek. (Értsd: magyar területek román, szlovák, cseh, horváth megszállása. S.I.) Az érvek alátámasz­tását nagyban segítette a már a háború előtt megindult magyarellenes cseh, de főleg román propaganda, mely a magyarországi szláv és ro­mán nemzeti kisebbségek elnyomását dramati­zálta az európai államok számára, másrészt igyekezett tudatosítani követeléseit." * Ma Kelet-Közép-Európa lerázza bilincseit, csendes és véres fo. radalmak zajlanak, évti­zedekig elnyomott népek küzdenek szabadságu­kért. S a demokráciák kialakulásával egyesek szerint "új nacionalizmusok" törnek fel újult erővel. Kommunista hazugság! Nem új érzések ezek, csak eddig elfojtottak, és ami a leglé­nyegesebb számunkra: mind magyarellenesek! Európa ma egyenlő a kisebbségi gondokkal. Meg lehet-e oldani ezeket? Köztudott és elismert történelmi tény, hogy a II. világháború "hadüzenetét" 1920-ban Trianonban írták alá, amikor az ember- és népe!lenes békediktátumra pecsétet ütöttek. Nem is kellett sokáig várni! És miben különbö­zött a II. világégés utáni békediktátum az elő­ző, háborút kiváltótól? Semmiben. Ha lehet, még rosszabb volt. Jól minősíti ez a világ hatalmas­ságainak emberi - politikai és értelmi, valamint előrelátási - képességeit, hiszen a háborút ki-

Next

/
Thumbnails
Contents