Amerikai Magyar Értesítő, 1990 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1990-03-01 / 3. szám
Zk.oldal Amerikai Magyar Értesítő 1990. március------------------Magyar tájak------------------Magyar történelem A FELVIDÉK FÖLDRAJZA A Felvidék területének jelentős részét a Dévénynél kezdődő Kárpátok hegyvonulatai alkotják. A földtanilag fiatal hegyláncolatban kialakulása és szerkezete szerint négy nagy övezetet» illetve vonulatot különböztetünk meg és egy ősi röghegység maradványait. A homokkő-fii s-v o n u 1 a t a legkülsőbb és legegységesebb. A geológiai másodkor végén s az óharmadkorban keletkezett, alkotó kőzete a homokkő, a márga és a pala. Erdős, füves hegyhátak összefüggő sorozata, sziklagerincekkel, éles letörésekkel. Magassága 600-1725 méter között váltakozik. A Fehér- Kárpátokkal kezdődik, folytatódik a Jávornikkal, majd a Nyugati-Beszkidekkel a vele párhuzamos Árvai-Magurával. A vonulat következő tagjai: a Szepesi-Magúra, a Lőcsei-hegység, a Csengő-hegység s végül az Alacsony-Beszkidek. A mészkőszirtek zónája szinte szegélye a homokkő zónának. Északi oldalán nem annyira jellegzetes, mint a déli oldalakon. Összefüggő vonulatot nem alkot, de legalább négyezer festői szirt emelkedik a homokkőerdők hátán. A triász-, jura- s a krétakorban keletkezett, a Fehér-Kárpátokban kezdődik, az árvái hegyekben, a Pieninekben, a Szepesi-Magurában, a Bélai-havasokban folytatódik. A kristályos övezet a föld- történet másodkorának végén gyúródott fel, alapja gránit, kristálypala» amelyet üledékes dolomit és mészkő övez. A kristályos övezetnek van külső és belső vonulata. A külső kristályos vonulat Dévénynél kezdődik, első korszaka a Kis-Kárpátok, majd az Inóc és a Sztrázsó- hegység. Ez a táj tele van meleg vizű forrásokkal, ide tartozik a Szulyó völgyének sziklás rengetege is, valamint a Manin-hasadék. A vonulat következő tagja a Sztrecsnói-szorossal kettévágott Kis-Fátra, északi felében a festői Vrátna-völggyel. A külső kristályos vonulta következő szakasza a Magas-Tátra. A belső kristályos vonulat Nyitrától északra a Tribeccsel és a Zoborral kezdődik, ezt követi a Nagy- vagy Öreg-Fátra, amely a Vág északi partján * Chocs-hegységben folytatódik (bár p? utóbbi jórészt mészkőből áll). A belső kristályos vonulat következő tagja a Vág és a Garam között húzódó Alacsony-Tátra, az európai fontosságú. vízválasztó, kristályos alapkőzetét sok helyütt mészkő s dolomit takarja. Az Alacsony-Tátrától délre húzódó kristályos vonulat az ősi Variszkuszi- hegység maradványa. Az Ala- csony-Tátrával azonos kiterjedésű Szlovák- érchegység az Északnyugati-Kárpátok legősibb része. Délre futó gerincei elérik a Rima völgyét. A Szlovák-érchegységet északon s délen pala- és mészkőtakaró fedi. Ide atrtozik a hatalmas Murányi-fennslk, a jégbarlangos Dob- sina-fennsik. Tőle délre még egy karsztos vidék terül el, amely már a mi Aggteleki-hegységünkkel függ össze. A vulkanikus vonulat az Északnyugati-Kárpátok legbelső gyűrűje. Harmadkori andezitből, dácitból, riolitból s bazaltból áll. A vulkanikus kúpok maradványain sok vár épült a középkorban. Ez a vonulat délnyugaton a Madaras- és a Garam-menti Kis-Inóc- hegységgel kezdődik. A Garam középső szakaszának hegyei ércben igen gazdagok, itt alakultak meg az Árpádok idejében a bányavárosok. Következő a Körmöcbány ai-hegység a Selmecbányai-hegységgel. Keletebbre a Kor- ponai-dombvidék halmai húzódnak, majd a Já- voros és a Polyána. A magyar határ mentén a Cseres-hegység vagy másképpen Ajnácskői-hegyvidék a magyarországi Karanccsal s a Medves-hegység- gel érintkezik. A vulkanikus vonulat azonban itt megszakad s keleten folytatódik, a Hernádtól keletre húzódó Sóvári-hegységben. Ez összefügg a mi Zempléni-hegységünkkel. A vulkanikus láncolatnak legkeletibb hegyi tája az erdős Vi- horlát. A Felvidék legnagyobb síksága a Du-
