Amerikai Magyar Értesítő, 1990 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1990-02-01 / 2. szám

1990. február be: ők befektettek néhány TÍZMILLIÓT, as or­szág ráfizetett TÖBB SZÁZMILLIÓT.) Ám ennél is súlyosabb az, hogy az egész népszavazási hecc csak a nép zavarodottságát növelte és a kedvtelenségét. Újabb adalék a régi tapaszta­lathoz: a politika úri huncutság, jobb távol ma­radni tőle. Nem a legjobb hangulati készültség ez a demokráciához és a krizelnő nra7á nnvíjlé^i vá-líisztá-sokhoz! Ezen azonban tűi vagyunk má. n * tegyük hált túl rajta magunkat lélekben is. Már csak azért is, mert új választási kampány kezdődik, amely­nek már valódi tétje lesz: a most következő vá­lasztásokon dől el, hogy milyen színvonalú par­lamentje lesz az országnak és hogy a kormány, amely majd az új parlament alapján létrejön, valóban övé lesz-e. Ez a választási folyamat a magyar politikai kultúra legújabbkori megmé­rettetése lesz, miközben még el kellene végezni egy másik nagy nemzeti feladatot is: menteni, ami még menthető az átmenetben. Menteni, ami menthető a bontási anyagból is, mert az elkö­vetkező években, ha csakugyan elkezdünk építe­ni végre, nagy szükségünk lesz mindenre, ami érték. És menteni, ami még menthető önmagunk jobbik feléből. Isten Veled Gyuri Bácsi ,A halált, — mint a világegyetemet — nem lehet értelemmel megközelíteni. Nincs .értelme’. Csak van, mint a föltétien tények, értelem nélkül.” Márai Sándor Megint itthagyott bennünket egy a hűsége­sek, az igazak közül! Annyi hitvány ember van közöttünk, aki azt sem érdemli meg, hogy rá­süssön az Isten napja, de ezek élnek, virul­nak... Az Úr pedig olyanokat szólít el körünkből, akik egész életükben csak jót, nemeset csele­kedtek, akik soha senkinek sem ártottak, csak segítettek mindenkin, aki arra rászorult, akik soha nem kértek, csak adtak s akik minden per­cüket a magyarságnak szentelték, minden ere­jükkel a közért dolgoztak. Ilyen ember volt Dr. Spilenberg György, valamennyiünk szeretett és tisztelt Gyuri Bácsija, akitől most fájó szívvel, de a Gondviselés akaratában megnyugodva bú­csúzunk. Orvos volt, a szó legnemesebb értel­mében, nemcsak a testi betegségek gyógyítója, de a lelkiek istápolója is: mindig a békességet kereste, mindenkihez volt egy jó szava s egész életét másokért áldozta. Nem akadt olyan ne­mes ügy, amit ő ne támogatott volna, de élete végéig a cserkészet állt legközelebb szivéhez. Mindig büszkén emlegette, hogy piarista diák és piarista cserkész volt s ebben a szellemben is 9.oldal élt: bár pátriárka kort ért meg, fiatalos gon­dolkodását és érdeklődését mindvégig megő­rizte. Az amerikai főváros magyarságának egyik legaktívabb tagja volt, sok fiatal vehe­tett volna példát róla és munkabírásáról, lel­kesedéséről. Éveken át vezette és irányította a Mindszenty Társaságot, de akkor se vette le róla egészen a kezét, amikor előrehaladott kora és betegsége miatt visszavonult a közéleti sze­repléstől. Támogatta az emigrációé sajtót, az ÉRTE­SÍTŐ egyik leghűségesebb olvasóját és pártfo­góját veszítette el vele. Német neve ellenére (ősrégi felvidéki orvosfamlliából származott) iz­zóbb magyar érzés lakott szivében, mint sok melldöngető "fajmagyarnak", bizonyságául an­nak, hogy a magyarság ismérve nem a szárma­zás, hanem a tudat, őszinte fájdalommal osz­tozunk egy hosszú életen át hűséges párja, Annus Néni mély gyászában, akivel úgy jártak közöttünk, mint Philemon és Baucis, a szeretet és a jóság megtestesítőiként. S amikor frissen hantolt sírodra letesszük megemlékezésül e né— hány gyarló sort, hogy utolsó Istenhozzádot mondjunk Neked, kérjük a Mindenhatót, adjon számodra örök nyugodalmat! Búcsúzunk Tőled mindannyian, akik szerettünk, becsültünk és tiszteltünk Téged: Isten Veled, Gyuri Bácsi!... S. Gy. MOSZKVA KÉSZ MÉG NAGYOBB arányú csapatkivonásokra Kelet—Európából — jelenti a DPA hírügynökség. Szépséghibája a dolognak, hogy hozzátették: ha az Egyesült Államok is hasonlóan cselekszik. Az új csehszlovák vezetés felvetette, hogy ha a Varsói Szerződés tagállamai elítélték az ország 1968-as lerohanását, akkor a szovjet csapatok ideiglenes ottáüomásozásáró! szóló szerződés is érvénytelen. A tárgyalások megkezdődtek, de eredményt nem hoztak, ezért áprilisra halasztották azokat. Sebők János parlamenti képviselő, ezredes is felvetette, hogy még ezévben vonják ki Magyarországról az utolsó szovjet katonát is, de Kárpáti Ferenc - ma már "civil* honvédelmi miniszter - azonnal ellenvetéssel élt mondván, ez "technikailag" (is) megoldhatatlan. A par­lament honvédelmi bizottsága viszont úgy dön­tött január eleji ülésén, hogy mégis a képvise­lők elé terjeszti Sebők javaslatát, vagyis haj­szálnyi remény mutatkozik arra, hogy legalább napirenden van valódi felszabadulásunk! Kérjük Olvasóinkat figyeljék a cím­zést. Ott azt is feltüntetjük, hogy mi~ kor jár le az előfizetés.__________________ Amerikai Magyar Értesítő

Next

/
Thumbnails
Contents