Amerikai Magyar Értesítő, 1990 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1990-11-01 / 11. szám
épen állnak, gótikus ablakai a nagyvázsonyi gótikus temploméhoz hasonlítanak. Ábrahámhegyről a salföldi romokhoz, és az Örsi-hegyen át Badacsonyőrs vasúti megállóig. Távolság: 9,5 km, időtartam 2 ó 90 p, szintkülönbség 180 m. A piros és sárga jelzéseken haladunk. Ábrahámhegyről piros jelzés vezet a sál— földi romokhoz. Ábrahámhegy vasúti megállótól a községen át, majd nyugati irányben a szőlők után akácoson át vezet az út a romokig (1 ó). (Innen már a sárga jelzés vezet az Örsi-hegy gerincére.) Közben feltűnnek az itt díszlő növényritkaságok, például a lila színű csarab (Calluna vulgaris) virágai. Az örsi-hegytetőről a lefelé vezető mély úton, szőlők között vezet a sárga jelzés Badacsonyőrs vasúti megállóhelyre. A megálló előtt a Káponla közben áll az 18 16-ban épült Szánt Antal-kápolna T. Udvardi Erzsébet gyönyörű táblaképeivel (Szent Ferenc a halaknak prédikál balatoni tájban és a Három királyok Jézus jászola előtt). Ha a piros jelzésen akarunk visszajönni a kolostorromtól - az örsi-hegyen, a Folly-féle védett fenyvesen át -, visszavezet Ábrahámhegy vasúti megállóhoz. A Folly-féle arborétum kicsiny, de minden darabja válogatott. Egykori tulajdonosa 1910-ben telepítette és hosszú időn át bővítgette, gyarapította újabb és újabb fe- nyőkülönlegességekkel. Olyan fenyőfajtákat is láthatunk, amelyekből csak itt diszlenek egyes példányok. "Olyan, mint egy ékszerdoboz, kicsi, de minden darabja kincset ér" — mondta egyszer az arborétunot jellemezve egy világhírű dendrológus. BADACSONY Ábrahámhegy után, amint az Örsi-hegy fordulóján feltárul előttünk a Tapolcai-medence hegyeinek sora, elsőként magasodik a Balaton bazalt-arcának legszebb pontja, a méltóságteljes Badacsony. Lassú emelkedővel nyúlik a magasba, oldalán szőlőtőkék ezrei sorjáznak, tetejét erdő borítja. Közel 60 éven át bányásztak itt, s ennek nyoma - keleti és nyugati oldalán - az a két hatalmas sebhely, amelyeket új növényzet kialakításával próbálnak eltüntetni. A Badacsony igazi tanúhegy, az egykori vulkanikus működés és a nyomában megszületett bazalthegyek legszebb példánya. Tetején, amelyet az egykor kiömlött és kihűlt bazaltláva borít, ma erdő díszük, a Pannon-tenger lerakódásából felépült hegyoldalban pedig a híres ba- dacsonyi szőlőskertek húzódnak« 2Á. oldal Badacsony mágnesként vonzza az egész Balaton környékéről a kirándulókat. Elsősorban nemes, tüzes borainak ígérete, a szürkebarát, a zöldszilváni, a leányka a vonzerő, de legalább ugyanennyien keresik fel a 438 m magasban épített kilátótoronyból élvezhető panoráma kedvé- ért» A Badacsony elnevezés nemcsak magát a hegyet jelöli, hanem a rajta körben elterülő lakott helyeket is. Badacsonyőrs ugyan még az Örsi-hegy alatt fekszik, de éppen közelsége miatt viseli a hegy nevét. Badacsonytomaj nagyközség, a hegy keleti lábánál, amely 1970 óta a hegy minden településének közigazgatási központja - és a hírhedt és gyűlölt Munkásőrség nyugati lussust is lepipáló üdülőjének színhelye! -, Badacsony üdülőhely a hajóállomástól a hegy közepéig húzódik és a hegy idegenforgalmi központja. Nyugati irányban húzódik a szőlőterület, Badacsonylábdi, elszórt nyaralókkal, végül Badacsony tör demic zárja a sort, a hegy észak- nyugati részén, még falusi jellegű utcákkal, öreg, de egyre jobban eltünedező népi házaival.- A hegyet már a bronzkor embere, a korai vaskor népe is lakta, de a legtöbb emlékanyag a rómaiaktól maradt. A honfoglalás után a Ba- dacsony-vidék a Vér-Bulcsu vagy Lád nemzetség szálláshelyéhez tartozott. Nevüket őrzi a mai Badacsonylábdi-hegy elnevezés, amely az ősi Lád szó módosulásából alakult ki. Badacsony idegenforgalmi központja a hajóállomás környéke. Itt van az első bazársor, a benzinkút és a parkolóhelyek, a modern Tátika eszpresszó, a strandfürdő. A vasúti pályán túli területen további üzlethelyiségek, italmérések, a postahivatal, az Idegenforgalmi Hivatal kirendeltsége, a Hableány étterem és a népies berendezésű Halászcsárda található. Innen indul a hegyre felvezető, a hagyomány szerint még a rómaiak által épített úgynevezett Fíómai út. Ehhez csatlakozik a Kisfaludy Sándorról elnevezett sétaút. Elején emlékoszlop hívja fel a figyelmet az út nevére. Az út mellett sekély árokban folydogé.1 a Kisfaludy—f orr ás vize. A szőlőtőkék végtelen sora kíséri az utat, a szőlőkben látható mandula- és fügefák. A házak mellett magasodó karcsú jegenyék és a nyári napsütésben szinte remegő meleg levegő délszaki jelleget kölcsönöz a Badacsony déli oldalának. Ezért is nevezik Magyar Provence-nak ezt a tájat. Kisfaludy Sándort, a hegy első ihletett költőjét, aki i 796-ban Fr anciaország e területén volt hadifogoly, ott is a tájnak a Badacsonnyal való hasonlósága ragadta meg. /Folytatjuk/ 1990■ november / Amerikai Magyar Értesítő'
