Amerikai Magyar Értesítő, 1990 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1990-11-01 / 11. szám
1990. november t Amerikai Magyar Értesítő 25. oldal Mi van a bélyegen? A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG CÍMERE Az országgyűlés 1990. július 3~án, 258 szavazattal, 28 ellenszavazattal, 35 tartózkodás mellett fogadta el azt az alkotmánymódosításra vonatkozó törvényjavaslatot, amely a Magyar Köztársaság címeréről rendelkezik. Ez az 1990- évi XLIV. törvény a kihirdetése napján, 1990- július 11-én lépett hatályba. "A Magyar Köztársaság címere hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő középső része ezüst kettős kereszt. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik." A használatban - már most is - a címer- pajzs talpa inkább kerek vagy a hegyeshez közelítően kerek, más esetekben pedig csücskös. A hétszeres vágás csak akkor jön ki, ha a vágó - elosztó - vonalakat számítjuk. Régebben a vörös mezőben négy ezüst pólyáról beszéltünk, ezek - akkor így tanultuk - emlékeztetnek a négy folyóra, de nem őket jelentik. Gyermekmondóka is járta: "Duna, Tisza, Dráva, Száva! Törjön ki a lábad szára!" Használatban címerpajzsunk ezüstje - valószínűleg ezután is - inkább lesz fehér. Szívesebben látnok a címeren a piros-fehér-zöldet. Piros?! A heraldika nagyon szigorú: a címer- pajzs cimerképén kizárólag hét szín használatát engedélyezi. Ez pedig a két úgynevezett fémszín (arany, ezüst), és az öt úgynevezett szlnmáz (vörös, kék, zöld, fekete, bíbor). Szín- árnyalatokról a heraldika nem tud. A cimerleí- rás nem tartalmaz méretarányokat sem, így nem beszél a Szent Korona címerpajzshoz viszonyított arányáról. Valamint nem rendelkezik a koronabélés színéről sem. Régebben is válta- kozóan szerepelt a koronabélés színe (arany, vörös, zöld). A köztudat szerint a hármas halom: Tátra- Mátra-Fátra. Ezek összefüggésbe hozhatók kelta eredetükkel, és ekkor a keltából átvett jelentésük: nagyapa-apa-anya. A kettős kereszt alkalmasint keresztereklye. Az egyszerű kereszt tekinthető a kereszt jelének, ilyent látunk a Szent Koronán. A kettős kereszt abban az értelemben ereklye, hogy benne az egyszerű kereszt az alsó száron függeszkedik: mintegy a kereszt maga is keresztre feszített. Eredete bizánci. Nálunk az Árpád-kortól használatos koronázási jelvényen, az országalmán fordul elő. Dokumentálható azonban, hogy Szent István országalmáját az egyszerű kereszt ékesítette. (Bélyegen is: MBÁ. 3819, valamint Vatikán Z 591.) A magyar koronázási jelvények jel- képrendszere nem egyszerű. A Szent Koronát a nemzettudat köti össze Szent Istvánnal, és ebből nem enged. A nemzettudat ezáltal nem történelmietlen, csak a hagyományaihoz ragaszkodik. A Magyar Köztársaság címerét ábrázoló forgalmi bélyegen a tervező - Vertei József - Szent István alakját is felidézte az Országház kupolacsarnokát díszítő szoborcsoportról. A blokk címer tör ténetet is ad keretrajzán, kezdettől a legutóbbiig. Bélyegkibocsátás-történeti kuriózum nálunk, hogy a tervrajzot az ideiglenes köztársasági elnök és a miniszterelnök látta el aláírásával és pecsét jé vei, jóváhagyólag. Állítólag a tervrajz a Minisztertanács ülésén is kézről kézre járt. Filatéliai Szemle „ r „
