Amerikai Magyar Értesítő, 1990 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1990-10-01 / 10. szám
2.oldal 1990. október Amerikai Magyar Értesítő HUNGARIAN MONTHLY P.O. Box 7416 Baltimore, MD 21227-0416 U.S.A. Telefon: (301) 242-5333 Szerkeszti: Soós József Főmunkatárs: Stirling György» Stolmár G. Ilona Évi előfizetése díj: 14 US dollár Nyujgdljból élőknek: 12 US dollár Külföldre: 16 US dollár A lapban megjelent Írások nem fejezik ki szükségszerűen a szerkesztőség véleményét. Azokért minden esetben szerzőik felelősek. Kéziratokat» képeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A szükséges javítás jogát fenntartjuk. A 30. JUBILEUMI MAGYAR KONGRESSZUS ELÉ A szabadföldi magyarságunknak mindig nagy eseménye a Magyar Társaság által életre hívott évi Magyar Kongresszus. Az idén immár a 30- jubileumi Kongresszus megrendezésére kerül sor a szokásos időben, november 22-25 között» hagyományos helyén, Clevelandben, a Sheraton Cleveland City Center (azelőtt Bond Court) hotel termeiben. A vezetőség a napokban küldte el előzetes meghívóit, jelezvén, hogy szokásos rendezései mellett az örvendetesen megváltozott hazai viszonyok következtében a Kongresszus tárgyalásait az a kérdés fogja uralni, hogyan tudja a külföldi magyarság kapcsolatait kiépíteni hazánkkal, hogyan kapcsolódjék be politikai, gazdasági és kulturális életébe, hogyan tud segíteni közös fontos magyar ügyeinkben. A magyarság igen fontos része a több mint 3 millió szellemileg felkészült, anyagilag megalapozott külföldi magyarság. Ezzel is magyarázható az a nagy érdeklődés, amelyet mind hazánk, mind a külföldi magyarság vezetői tanúsítanak a 30. Magyar Kongresszus tárgyalásai iránt, s amelyen dr. Kiss Gyula miniszter úr is részt vesz. Aki meghívót szeretne kapni, forduljon a Magyar Társasághoz (1450 Grace Ave. Cleveland, OH 44107). * Megjelent a KRÓNIKA, a clevelandi magyarság legújabb, immár 29. évkönyve gazdag tartalommal. A kötet hűen rögzíti a múlt évi Magyar Kongresszus háromnapos eseményeit, a magyar sorskérdésekről szóló előadásait, a hozzászólásokat, valamint egyidejű társrendezések szakelőadásait és társadalmi eseményeit. - A magyar ügyek iránt érdeklődők számára nélkülözhetetlen kézikönyv. A 320 oldalas, gazdagon illusztrált, díszes vászonkötésben megjelent kötet ára 15 USA dollár és 1,50 portó. Megrendelhető a Magyar Társaság fenti címén. STIRLING GYÖRGY: ■ ■ Ötvenhat elégtétele Régi októberi vezércikkeimet olvasgatom. Az elmúlt években papírra vetett ünnepi gondolatok lapjait pörgetem vissza: hogyan is emlékeztünk 3-4-6 és tíz évvel ezelőtt az ötvenhatos forradalomra? Érdekes játék ez: hogyan gondolkoztunk a reménytelenség sötét éveiben Ötvenhatról, bíztunk-e az ötvenhatos eszmék feltámadásában és el tudtuk-e képzelni mindazt, ami mára, a nyolcvanas évek legvégére bekövetkezett hazánkban? Ahogy lapozgatom a ma már történelmet hordozó öreg újságokat, látom és meggyőződéssel állíthatom: bíztunk és ha nem is voltak elképzeléseink, hogyan valósulhat meg mindez az állig felfegyverzett karhatalommal biztosított pártállamban, hittük, hogy egyszer - tán ha nem is a mi életünkben - győzedelmeskedni fognak az ötvenhatos ideálok és teljesülnek a forradalom követelései. Ha nem hittünk volna ebben, nem tartottunk volna ki szilárdan az ötvenhatos hitvallás mellett és nem vállaltuk volna az ezzel járó következményeket. Mert habár azt nem lehet elvitatni, hogy a nemzeti emigráció ápolta a lángot és őrizte 56 eszméit, ez a “kemény mag“ az utóbbi években már meglehetősen kicsire olvadt. Ahogy a hetvenes évek végétől, amikor Kádárék látszatengedményei nyomán otthon egy kissé szabadabbá vált az élet és viszonylagosan javult a gazdasági helyzet (mint később kiderült, az ipar és a mezőgazdaság korszerűsítésére felvett nyugati kölcsönöknek az életszínvonal javítására történt felhasználása révén), úgy szaporodtak nyugaton a “reálpolitikusok“. Olyanok, akik lassan még emigráns mivoltukat is megtagadva igyekeztek közeledni a hazai rendszerhez, mondván, hogy úgyis hiába minden akadékoskodás és értelmetlen “ötvenhatoskodás“, mert a rendszer erős, megváltoztatására semmi remény. Kádár népszerű és még három évvel ezelőtt is sokan kardoskodtak amellett, hogy egy szabad választás esetén a magyar nép elsöprő többséggel őrá szavazna. Ezek voltak azok az évek, amikor az otthoni “jóléttől" elvakultak Kádárt Deák Ferenchez és Bethlen Gáborhoz hasonlították s megrótták a “szélsőséges" emigránsokat, amiért tisztelet- lenül nyilatkoztak róla, hisz' mégiscsak egy ország elismert és nyugaton is megbecsült vezetője. Ez volt az a korszak, aminek tipikus termékeként a TIME magazinban megjelenhetett a
