Amerikai Magyar Értesítő, 1990 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1990-07-01 / 7-8. szám
1990.jul.-aug. más lakosa, másfél század alatt azonban benépesedett a sziget. 1211-ben már 74 ház állt itt, 420 lakossal. A tihanyi alapítólevél, amelynek latin szövegében közel 100 magyar szó, rag, képzó olvasható, legrégibb, legbecsesebb írott nyelvemlékünk. Amikor pedig I. Endre (András) király 1061-ben meghalt, Tihanyban temették el, a mai templom közel ezeréves altemplomában, amelyet magyar építőmesterek művének tekintenek. Ma is itt található a király sírját fedő, keresetlen egyszerűségű sírkő. Tihany falu az első időkben nem a jelenlegi helyén feküdt, hanem a templomtól északnyugatra, a mostani Apáti nevű domboldalban, ahol ma is láthatók egykori templomának falai. Tihany várát a tatárjárás után építették; 1267- ben említik először. A vár oldalában, a platánok tövében építették ez időben a házakat, de a révnél is kialakult egy másik falu, amelyet - ugyancsak 1267-ben - Újlak néven említenek. A várat és a vár alatti települést Tihany- nak, a régi falut pedig, amelynek jövedelme kizárólag a tihanyi apátokat illette, Apátinak nevezték. A török időkben új szerepet kapott az öreg vár, amelynek erődítéseibe belefoglalták a templomot és a hozzá csatlakozó kolostorépületeket is. A törökök számtalan kísérletet tettek a vár elfoglalására, de minden vállalkozásuk kudarccal végződött. A vár korabeli híres kapitányai: Takaró Mihály, Gyulaffy László, Pisky István - közülük többen e kor híres bajvívói - minden török rohamot visszavertek. A török háborúk befejezése után a bécsi haditanács, félve a magyar szabadságmozgalmaktól, elrendelte a fölösleges erősségek lebontását. 1702 tavaszán, más balatoni várakkal egy itt Tihany várát is lerombolták. Amikor a háborús idők megszűntével az apátság visszakapta vagyonát, megkezdték az új templom és kolostor építését, amely 1719-től 1754-ig tartott. Az Árpád-kori templom királysírként szolgáló altemploma szerencsére érintetlenül megmaradt. LÁTNIVALÓK- Darányi Ignác emlékoszlopa a belső kikötőnél. A múlt századi szőlőpusztító filoxéravész leküzdésében nagy érdemeket szerzett földművelésügyi miniszter emlékét szolgálja.- A Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Intézete elsősorban a Balaton élővilágát tanulmányozza, de általános biológiai kutatást is 23.oldal folytatnak itt. Az intézet előtt elterülő kis nádas öböl az úgynevezett Kisöböl, e vizsgálatokat szolgáló védett terület. A Visszhang (Echó-)-domb volt egykor Tihany nagy híressége. 16 szótagból álló mondatot is visszavert annak idején a templom északi fala. Ma már csak két-három szótagot hallhatunk visszacsengeni, azt is inkább tiszta időben, este, a zaj elültével. A visszhang eltűntét azzal magyarázzák, hogy fák nőttek fel a domb és a templom között. Az alapvető ok mégis az, hogy a félsziget egyre zajosabb. Népművészeti ház. 1936-ban, jellegzetes balatoni stílusban épített parasztház, népművészeti kiállítások céljára. A Szabadtéri Múzeum négy parasztháza közül az egyikben egy gazdaház teljes berendezése látható, használati tárgyaival, szerszámaival, melléképületeivel együtt. Mögötte van a halászcéh háza, amely a híres tihanyi népi halászat eszközeit és egy halászcéh felszerelési tárgyait, emlékeit mutatja be. A tihanyi halászat - különösen a garda fogása, Herman Ottó örökbecsű leírása szerint - egyedülálló volt a maga nemében. Tíz halászbokor működött egykor a faluban, közülük a Disznósi halászcéh háza szerencsére megmaradt, és ma, hiteles helyreállítás után, múzeum. A skanzen harmadik épülete a fazekas-ház, amelyben ma is egy, az ősi mesterséget űző fazekas tevékenykedik. Itt készíti népművészeti tárgyait: a kancsókat, tálakat. A kiállított tárgyakból minden évben fazekasvásárt rendeznek. A fazekas-ház háta mögött, a Batthyány utcában áll egy műemlékileg helyrehozott népi ház, ma fazekas-gyártmányok kiállítási épülete. A szomszédos, magántulajdonban lévő lakóházat is a műemléki kivánalmaknak megfelelően hozták rendbe. A tihanyi skanzen, a Csokonai-liget mellett, figyelemre méltó látványosság. A kéttornyú templom a felső központ kiemelkedő épülete. 1719-54 között építették, barokk stílusban. A faragott kapuzatán elhelyezett apátsági címer vésett betűi: A.L.A.T. - azaz: Augusztinus Lécs Abbas Tihanyiensis (Lécs Ágoston tihanyi apát) az építetté apát emlékét hirdeti. A templombelső mozgalmas barokk díszítésű. Fafaragványait Stulhof Sebestyén 25 éven át készítette, haláláig mint asztalos és tehetséges faragó dolgozott az apátságban. A hagyomány szerint, Stulhof kedvesének elhunyta miatt bánatában lépett be a szerzetesrendbe és Amerikai Magyar Értesítő'
