Amerikai Magyar Értesítő, 1990 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1990-07-01 / 7-8. szám

laikus rendtagként készítette művészi munkáit. Kedvesének arcvonásait a Mária-oltár jobb ol­dali, térdeplő angyalán mintázta meg. A sek­restye faragott szekrényei is az ő keze munká­ját dicsérik. A templom belsejét a legkiválóbb magyar művészek, Lotz Károly, Deák-Ébner La­jos és Székely Bertalan freskói díszítik, az egész templom a magyarországi barokk építő­művészet valóban nagyszerű alkotása. A templom orgonahangversenyek színhelye. Júniustól szeptemberig, minden héten kedden és szerdán este sok ezer ember hallgatja a temp­lomi hangversenyeket. Az altemplom az 10S9-ben emelt első templom helyén áll, amelynek altemplomában nyugszik I. András király. Az ő sírja az egyet­len eredeti helyén lévő és ma is látható Ár­pád-házi királysírunk. Az altemplom a legszebb és legmegkapóbb része a templomnak, egysze­rűségével, oszlopainak, falainak tömör anyag­szerűségével régmúlt századok hangulatát su­gározza. A templom előtti mellvédnek három kiugrása van. Innen nyílik a legszebb kilátás a Balaton nagyobb és szélesebb keleti medencéjére.- "őfelsége a Kilowatt* és 'Az Alapító* - Amerigo Tot és Varga Imre híres szobrai a ko­lostorépület előtt állnak.- A Kolostorépület-múzeum földszintjén há­rom teremben kiállításokat rendeztek, az eme­leten pedig a Balaton-vidék történelme c. kiál­lítás látható. A végvári harcok emlékei, a XVIII. századból barokk egyházi felszerelési tárgyak, majd a balatoni fürdőkultúra emlékei sorakoz­nak az egymást követő termekben. A Veszprém megyei céhek emlékanyaga az itt igen virágzó céhek életéről ad számot. A többi teremben nyáron időszakos kiállításokat rendeznek. Az emeleti folyosón látható az 1055- évi alapító­levél másolata, a szövegben megjelölték a ma­gyar szavakat: "hegy, nyár, mogyoró, szilfa, berkenye* és egy egész mondat, a 'feheruara meneh hodu utu reá* - vagyis a "Fehérvárra menő hadi útra* szöveg is olvasható. Igen szép kilátás nyílik az emeleti folyosó keletre néző ablakából. A tihanyi néphagyomány szerint, aki onnan először tekint le és egy só­hajtás közben valamit kíván, óhaja teljesül. Az épület pincéjében van a kőtár, ahol a különböző korokból származó (római és közép­kori) faragott köveket láthatunk. A kolostor ud­varában nyaranta kamarazenekari esteket ren­deznek, a hely hangulatához illő zenével. A kultűrházat barokk stílusú uradalmi magtárból alakították ki. Szélesvásznú mozi mű­2^. oldal ködik benne. Az épület előtt Kalló Viktor Ülő nő c. szobra áll. Tihany falu mű emlékházai. A falunak már szinte minden utcájában találunk az egykori ti­hanyi népi építkezés jellegzetes stílusát mu­tató, műemlékjellegű parasztházakat. Ezeket a félszigeten bányászott szürke bazalttufa kövek­ből építették. A külső falakat nem vakolták, csak az ajtók, ablakok környékét. A Balaton partja adta a tetőfedéshez szükséges nádat. A sárral ragasztott kőkerítések tetejét köviró­zsákkal díszítették és díszítik ma is. A félszi­geten ma sem szabad másképp építeni, csak e tihanyi stílusban. Ennek megfelelően az új há­zak most is nagyrészt tufából épülnek, egysé­ges, hangulatos falukép alakult ki ezáltal. Ma Tihany hazánk egyik legeredetibb és ez állapo­tában gondosan fenntartott községe. A legszebb házak a Csokonai, Batthyány, Petőfi és Kossuth utcában láthatók. A Kossuth Lajos u 20- sz. az Idegenforgalmi Hivatal épülete is ilyen, műem­léknek nyilvánított, népi ház. 1862-ből szárma­zik, különösen szép a tornácos bejárata. Az épületet 1974-ben teljesen helyreállították, ma idegenforgalmi kirendeltség működik benne. A Belső-tó érdekes természeti képződmény. Mélysége 2-3 méter, lefolyása nincs. Kitűnő horgászhely. A Belső-tó partján, a Major utca 15-ben nyaranta működő szobrász-művésztelep léte­sült* az egykori uradalmi kocsiszín helyén. A kilenc lábon álló, hatalmas, nádfedeles szín ké­ső barokk stílusban épült 1800 táján. Ez a "műhely* a félsziget legújabb érdekes színfoltja. A révnél a forgalmas kikötő a központja a harmadik tihanyi településcsoportnak.- Faun vagy Legenda nevű szobor (Herényi Jenő alkotása) érdekes elhelyezésével, kivitelé­vel dísze a rév körüli kikötői központnak.- Újlak templomának romja (a szálló mögötti domboldalon) Tihany harmadik középkori falujá­nak csúcsíves szentélyű, 1963-ban szépen rend­behozott kis temploma. , , , . , . H /Folytatjuk/ 1990-jul.-aug. AZONNALI NYUGDÍJEMELÉST követel a Magyar Hadirokkantak Szövetsége, a legnehezebb élet- körülmények között élőknek. A márciusban új­jáalakult szövetség jogelődjének tekinti a Ha­dirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Orszá­gos Nemzeti Szövetségét, amelyet Rákosi osz­latott fel 1948-ban. Amerikai Magyar Értesítő

Next

/
Thumbnails
Contents