Amerikai Magyar Értesítő, 1990 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1990-07-01 / 7-8. szám
épült, késő barokk Ízlésben. Szép, népi stílusú arácsi épületek a Koloska u 4- és 8. sz. házak.- Arácsi ótemető kapujában tábla figyelmeztet arra, hogy ott pihen a magyar földtan és egyben a Balaton kutatásának legnagyobb tudósa, Lóczy Lajos (1848-1920). Egy darab vöröskőből faragott síremlékén üveglap alatt látható az a havasi gyopár, amelyet Stein Aurél világhírű utazó küldött a Himalájából Lóczy sírjára. Ugyancsak szép sírkő őrzi Écsy László emlékét, aki 50 éven keresztül volt Füred tevékeny fürdőigazgatója. A szép sírkövek közül is kiemelkedik Szőllősi Nina színésznő sírköve. SÉTÁK, KIRÁNDULÁSOK A Gyógy téren át, a balatonarácsi vasúti megálló, a Lóczy Lajos út és a temetők mellett, a Koloska utcán át érünk a város szélső házaihoz. Beérünk a védetté nyilvánított Koloska- völgybe, érintjük a hangulatos Koloska-csárdát, majd a völgyben a Koloska-forrást. A forrás felett érdekes sziklafal. Erdőben, a Recsek- hegy nagy nyiladékán át vezet fel az ösvény a Recsek-hegy csúcsára (430 m). Itt áll a szabadsághős, Noszlopy Gáspár emlékére állított kilátó. Erkélyéről szép kilátás nyílik minden irányba. A kikötőtől a Jókai, Ady Endre utcán át a kéttornyú vörös templomig, onnan az Öreg-hegy utcán a Lóczy-barlangig haladunk. Ez a Bala- ton-felvidék legnagyobb - villanyvilágítással is ellátott - barlangja. A kb. 120 m hosszú, hévizes eredetű barlangot 1894-ben fedezték fel. Termei helyenként 4-5 m magasak. A barlang legnagyobb terme az Alsó terem, amelyen át a Felső terembe érünk. A Felső teremből az Elágazásba jutunk, ahonnan kisebb-nagyobb folyosók indulnak. Leghosszabb a 40 m hosszú 'Lejtős folyosó', amely 40-50 fokos szögben lefelé lejtő, szűk hasadék. A barlangot elhagyva a Kéki-völgyben megyünk tovább, ahol a középkorban a hasonló nevű község állott. Forrása ma már a füredi vízmüvet táplálja. Erdőn át érjük el a Recsek- hegy nagy nyiladékát s a hegy csúcsán lévő Noszlopy Gáspár-kilátót. A kéttornyú kát. templomtól indulunk és végig a Vázsolyi úton, majd nyugati irányban szőlők között érjük el az erdő szélét. Itt leereszkedünk a Noszlopy-f orr áshoz. Erdőben, majd szántóföldek között vezet az út Balaton- szőlősre. Református temploma középkori eredetű, szép, gótikus kapuzattal. Az országúton jutunk Pécsely első házaihoz. Innen a völgyben 22 o oldal 1990.jul.-aug. először egy vízimalomhoz, majd a vár alatt a Zádor-forráshoz érünk és keskeny ösvényen ballaghatunk fel Zádor-vár falai közé. Zádor- vár vagy Himfy-vár a Vezsenyi család tulajdona volt, ők építették a várat 1384-ben. Falai hosszúkás négyszöget zárnak körül a Derék- hegy 353 m magas, meredek kúpján. A déli és nyugati fal sarkán állott a vár öregtornya. Déli oldalon volt a főkapu, s a kaputornyon át lehetett bemenni a vár udvarába. Itt állott a lovagterem, és a belül félkörives, kívül négyszög alakú kis kápolna, amelyben dr. Darnay- Dornyay Béla (1887-1965) kiváló Balaton-kutató és tudós emlékére állított kilátótorony áll. Erkélyéről különösen Tihany felé szép a kilátás. A vártól visszatérve szekérúton, majd erdőben érünk ki a vázsonyi medence szélére és érünk be Vöröstó községbe. Barokk Ízlésű temploma 1734-ben épült. Házainak egy része vastáblás ablakú, a múlt században az itt lakóknak a betyártámadások ellen nyújtottak védelmet. A község keleti végétől szekérúton érjük el Nagyvázsony főutcáját. TIHANY Útunk nagy kanyarral fut be a Tihanyi-félszigetre. Rövidesen elérjük annak a partmenti dombkoszorúnak a kezdetét, amely a Balaton északi felének legszebb pontjává teszi Tihanyt. A Tihany-félsziget messze benyúlik a tóba, csak szűk átjárót enged a félsziget és a déli part között. Évszázadokon át szinte elzárt terület volt a félsziget, forgalma csak akkor kezdett megélénkülni, amikor megépült a kikötője, és amióta az északi parti vasút is a közelében halad el. Ma már évente közel egymillió ember keresi fel. Festői fekvése, földtani érdekességei, történelmi emlékei, növényi és állatritkaságai egyaránt vonzzák a látogatókat. Tihany már az őskorban is lakott volt; az Óvár sáncaiból a csiszolt kőkorszak használati tárgyai kerültek elő. Lakott itt a bronzkor embere, a korai vaskori földvára pedig a legszebb a tókörnyéken. Az apáti domboldalon római kori maradványok kerültek elő: villa alapfalai, edénytöredékek. A magyar történelemben Tihany 1055-ben szerepelt először, amikor I. András király Be- nedek-rendi szerzeteseket telepített le itt. Templomot és kolostort építtetett részükre s bőkezűen adományozott nekik birtokokat. Az első templomról és kolostorról semmiféle feljegyzés nem maradt, méreteire, formáira csak következtethetünk. Az alapításkor a szerzeteseken és szolgáikon kívül nemigen lehetett Amerikai Magyar Értesítő
