Amerikai Magyar Értesítő, 1990 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1990-04-01 / 4. szám
26.oldal Amerikai Magyar Értesítő 1990. április------------------Magyar tájak------------------Magyar történelem Utazás a Balaton körül Kedves Olvasóink! Új sorozatot indítunk. Eddig a mai Magyarország határain kívül eső tájakon •utazgattunk*. Azokon a tájakon» amelyek ezer éven át a Történelmi Magyarországhoz tartoztak» szerves részét képezték» de ma az anyaországi magyarok is csak útlevéllel» •turistaként* látogathatják» “idegenként*, vendégként hajthatnak fejet saját történelmi hőseik emlékhelyeinél, csodálhatják Erdély és a Felvidék ősi magyar építészetét, nevezetességeit. Most, a négy évtizedes elnyomás utáni első szabad választások egyre több emigránst vonzanak haza az anyaországba is, hogy a kommunista diktatúra bomlása utáni szabadabb légkörben a helyszínen elevenítsék fel életük régi emlékeit, töltsék igazán *otthon* pihenő idejüket. Nekik kívánunk segíteni a hazai tájak bemutatásával. Azoknak pedig, akik nem mennek vagy nem mehetnek haza, reméljük, szép emlékeket idéz vissza a most következő Balaton- környéki utazás és gondolatban szívesen időznek el egy-egy ismerős nyaralóhelyen, szinte lábuk alatt érezve a déli part homokjának finomságát, a sekélyes víz langyosságát... A BALATON ÉSZAKI PARTJA Az M 7-es autópálya a 90-es km-kőnél éri el a tó partját. Innen az autóút a déli parton megy tovább, a belőle kiinduló 71-es főközlekedési út pedig az északi parton halad, és Balatonakarattyánál kanyarodik le a tópartra. Mind az autón, mind a vasúton érkezők Akarattyánál pillantják meg a Balatont. A tó keleti, rövidebb, de szélesebb - szinte tenger- szerű - medencéje tárul a szemlélő elé, és tiszta időben a tihanyi szoroson túl, a nyugati medence egy része is láthatóvá válik. Az út a Magas-partoknak nevezett löszfal tetején halad, a vasút pedig ennek oldalában. A partot szegélyező meredek falú löszdombok a Balaton medencéjének lesüllyedésekor alakultak ki; alul az egykori Pannon-tenger homokagyag lerakódásai sárgállanak, felettük a jégkorszakban lerakodott, termőtalajjá átalakult lösz fehéres-sárgás rétege villan elénk. Ez a Balaton első, lösz-arca. BALATONAKARATTYA Balatonakarattya az északi part első települése, amely Balatonkenesével ma már teljesen egybeépült és - 1969 óta - közigazgatásilag is hozzá tartozik. Akarattya két részből áll: a falusias jellegű, régi Akarattyából és a Magas-part szegélyén elhelyezkedő úgynevezett Oáspár-telep apró hétvégi házacskáiból. LÁTNIVALÓK- Rákóczi fája 750 cm körméretű, kiszáradt, végső pusztulásra váró szilfamatuzsálem (Ul— mus campestris L.), amelyet a nép Rákóczi fája néven emleget. A legenda szerint itt járt a Nagyságos Fejedelem s e fához kötötte ki a lovát, itt hirdette ki az ország akaratát. (Ezért nevezik e vidéket Akarattyának). Az igazság, hogy csak a fejedelem legjobb tábornoka, Bottyán János járt itt 1707-ben és a híres kuruc brigadéros Béri Balogh Ádám itt vívott győztes csatát a labancokkal, a fa közelében lévő Hosszúmezőn. Valamikor megyehatár volt a fa. A jól idelátszó tihanyi templom két tornya és a fa között húzódott képzeletbeli vonal volt ugyanis a vízi határ Somogy és Veszprém megye között.- A Béri Balogh Ádám Honvéd Üdülőtelep a tókörnyék egyik legszebb üdülőtelepe. Nagy park veszi körül és többemeletes üdülőházak váltakoznak itt kényelmes villákkal. Az üdülőtelepnek saját strandiürdője, szabadtéri színpada és hajókikötője is van. (Megtekintésére az üdülőtelep parancsnokától kell engedélyt kérni - de reméljük, nem sokáig, mert kiakólbólintják őket!) SÉTÁK, KIRÁNDULÁSOK Körséta: Balatonkenese üdülőtelep vasúti megállótól. Szép gyalogos körsétát tehetünk, ha a vasúti megállótól a sárga jelzést követjük. Ennek útvonala: Koppány sor út (itt a MÁV üdülőtelep feletti bekerített területen díszük a tá- torján — Rákóczi fája — Kisfalud! sétány - országút - Rákóczi út - Balatonkenese vasúti megálló. BALATONKENESE Az északi part első nagyobb üdülőhelye. Három oldalról szőlőkkel, gyümölcsösökkel beültetett domboldalak övezik. A keletről jövők előtt Balatonfőnél tárul fel először a tó szépsége Garay János így ír erről balatoni költeményében: •Kenésétől Keszthelyig Terjed el a Balaton: Ott az éden kapuja. Itt az éden kert vagyon.*