Amerikai Magyar Értesítő, 1990 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1990-04-01 / 4. szám
1990. április LÁTNIVALÓK Amerikai Magyar Értesítő 27.oldal- A református templom (Táncsics Mihály utca 11. 52.) 1S68-1570 között épült. A török pusztítás után barokk stílusban átépítették. Tornya gótikus. Mellette emléktábla» amelyet az elüldözött* de a kurucok által visszahelyezett Mosonyi Márton református prédikátor emlékére helyeztek el. A közelében lévő református papiak 1834-ben épült* késő barokk stílusban.- Tornácos ház (Táncsics Mihály u 25.). Népi barokk stílusú* emeletes tornácos ház. Tornácát három párososzlop tartja. Ma a hangulatos Zindelyes csárda működik benne. Emeleti helyiségeiben helytörténeti gyűjtemény látható. (A Kossth-emlékszobor-bizottság iratai* Soós Lajos és Csizmadia Károly költők emléktárgyai* régi használati tárgyak* stb.)- Kossuth-szobor (Fő tér). Az országban időrendben másodiknak emelt Kossuth-emlékmű. (Készítette: Gerenday Béla* 1899.)- Fartfői-emlékoszlop és kilátópont. A község fölött emelkedő* Partfőnek nevezett magaslatról (180 m) szép kilátás nyílik. A magaslat legmagasabb pontján áll a Kenese költőfiának, Soós Lajosnak (1856-1902) emlékére 1927-ben felállított, vöröskőből faragott emlékoszlop. Előlapján olvasható a költő egyik legszebb versének egy részlete. (Soós Lajos síremléke a közeli temetőben található* ott pihen a másik kenesei költő* Csizmadia Károly is* aki verseiben főképp a kenesei népi hagyományokat örökítette meg.)- A Partfőhöz kapcsolódik Kenese egy másik nevezetessége is. Az országban csak itt tenyészik egy ritka, védett növény, a tátorján (Crambe tataria). Bár - ténylegesen, kerítéssel védett - helye a MÁV-üdülő kertjében van, május hónapban a Partfő területén is (a Soós- emlékmű mögötti gyümölcsösben) kibomlanak a tátorján fürtös, fehér virágai. A tátorján, amelyet tatárgyökérnek is neveznek, a XIX. században csaknem teljesen kipusztult hazánkban. Azt tartja róla a népi hagyomány, hogy régen, az ínséges időkben hosz- szú, karó alakú gyökerét megpörkölték, s kenyér helyett ették.- Tatárlikak vagy Töröklikak a Partfő falában található barlangnyllások, amelyek különösen az országúiról látszanak jól. Napjainkban már csak kilenc barlang van. Kenésén az öregek még ma is azt mesélik, hogy a tatár és török támadás idején ezekbe a barlangüregekbe menekült a föld népe. A valóság az, hogy a falu föld nélküli szegényei a partfalba vájtak maguknak barlanglakásokat. Amikor az első (legmagasabb) barlang elkészült, akkor még odáig ért föl a törmeléklejtő, amelyen át a barlang nyílását meg lehetett közelíteni. A Balaton partromboló munkája következtében a törmeléklejtő mind lejjebb csúszott és Így a barlanglakok is arra kényszerültek, hogy egyre alacsonyabbna vájják ki lakásaikat. Kenese nyugati határa a Sándor—hegy, amelyen, vagy aljában a középkorban Sandro (Sándor) nevű falu feküdt. Itt lassan elsimul a tókörnyék lösz-arca és átadja helyét a következő peremi vöröshomokkő-arcnak, amely Ba- latonfűzfő után uralkodó eleme lesz a tájnak. SÉTÁK, KIRÁNDULÁSOK Balatonkenese vasútállomástól - a Soós Lajos-emlékműhöz. A sárga jelzést követve a menetidő 35 perc, a távolság 2 km, szintkülönbség 55 m. BALATONFÜZFÖ A Balaton egyetlen, üdülőhellyé nem nyilvánított települése Balatont űzf ő. A Balaton északi csúcsának félkör alakú kanyarulatában helyezkedik el. Házai már a Sándor-hegy oldalára is felkúsztak s egyre szaporodnak, ami a gyártelep bővülésével is összefügg. A Nyerges-hegy (262 m) déli végénél elterülő gyár az útról szinte város képét mutatja, többemeletes, több sorban elhelyezkedő lakóházaival. Balatonfűzfő 1958 óta önálló község. Ma már nagyközség, azonban közigazgatását - egészen új államigazgatási formaként - Veszprém városi tanácsa végzi. (Ez az »egészen új államigazgatási forma» a kommunisták által végrehajtott »körzetesítés», amelyet most minden erővel igyekeznek visszacsinálni, mert leépítette, elnéptelenltette és elszegényítette a falvakat és kisebb községeket, nyaralótelepeket, hiszen a pénz a »központba* került, a körzetek fejlesztésével Így nem jutott.) Fűzfőn működik a Nitrokémiai Ipartelepek közel 6000 embert foglalkoztató gyára, a Eala- ton-környék legnagyobb ipartelepe, amely hazánk egyik jelentős vegyipari bázisa. Az egész gyárat aszfaltutak hálózzák be, a lakótelep bárki által megtekinthető, a gyár egyes részeinek megtekintésére viszont az igazgatóságtól kell engedélyt kérni. LÁTNIVALÓK- Máma község román kori temploma (Jókai Mór u 37.) A község keleti felén feküdt a középkorban Máma község, amely a török időkben
