Amerikai Magyar Értesítő, 1989 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1989-04-01 / 4. szám
22.oldal Amerikai Magyar Értesítő 1989. április Bélyeggyűjtők rovata SUFFRAGE Azt hiszem, mióta Teremtőnk Ádám apánk egyik bordáját előléptette nőnek már meg is kezdődött az egyenjogúságra való törekvés. (Lásd: Évát az alma probléma megoldásában.) A későbbi évezredek bőséges példát mutatnak erre vonatkozóan, Delilától Mme.Dubarryig mind gyakrabban érvényesült az elnyomott “gyengébb nem“ akarata. Mivel a civilizált társadalmakban a megélhetés, megmaradás nem függvénye többé a nyers erőnek, előtérbe került a szellemi képesség, rátermettség és így mind jobban felszínre jutott a női nem jogosultsága az egyenlő elbírálásra. 1869-ben mutatkozott az első eredménye küzdelmüknek. Wyoming állam határain belül feljogosította a nőket a szavazásra. Végül 1920- ban, a 19. törvénycikk megadta az amerikai nők szavazati jogát. A feminista mozgalom korai harcos úttörői közül csak azokat említjük meg, akiket az Egyesült Államok postavezetősége érdemesnek ítélt bélyegein megörökíteni. AKIK KÜZDÖTTEK ÉRTE Molly Pitcher, “Heroine of the Battle of Monmouth“. Az angolokkal vívott véres ütközetben haláltmegvető bátorsággal segítette a sebesülteket. Mikor tüzér férje megsebesült, átvette és ellátta helyét a lövegnél. 1927-ben, a csata ISO. évfordulóján egy 2 centes Washingtont ábrázoló bélyeget nyomtattak felül nevével, (l.ábra) Susan B. Anthony (1820-1906). Egyik korai harcosa az amerikai nőmozgalomnak. 1872-ben, bár a törvény még tiltotta, részt vett a szavazáson. Letartóztatták és megbüntették. Európában is tartott előadásokat a nők egyenjogúsága érdekében. Társszerzője volt a “History of Woman Suffrage“ c. 3 kötetes műnek. 1936-ban (2. ábra) és 1955-ben jelent meg egy-egy 3 centes bélyege a postaforgalomban. Jane Addams (1869-1935). Szociológus. 1899-ben megalapította a chicagói “Hull House“ nevű otthont az elesettek részére. Egyik élharcosa volt a nők egyenjogúsági küzdelmének és a békemozgalomnak. 1915-ben a hágai “International Congress of Women“ szervezet elnöke lett. 1931-ben megkapta a béke Nobel-díjat. 10 centes bélyegét 1940-ben bocsátották ki. (3. ábra) Clara Barton (1830-1912). Az amerikai Vöröskereszt megszervezője és első elnöke, ö képviselte az U.S-t a genfi nemzetközi Vörös- kereszt szervező gyűlésén. 1882-ig kiharcolta, hogy az USA is csatlakozzon ahhoz és terjessze ki működését a természeti katasztrófák- ra is. 1948-ban egy 3 centes bélyege került forgalomba. (4. ábra) Anne Sullivan (1866-1936), tanítónő. Gyermekkori fertőzés következtében látását majdnem teljesen elvesztette. Iskoláit a vakok intézetében vegezte el. Helen Kellert, egy vak és néma kislányt, 7 éves korában kezdte tanítani, aki kitüntetéssel vizsgázott a Radcliffe egyetemen. A női szabadságmozgalomért küzdöttek. Egy 1968-ban kibocsátott közös bélyeg emlékezik meg róluk. (5. ábra) Dorothea Dix (1802-1887). Szociál reformer. Fegy- és elmegyógyintézetek, szegényházak vasárnapi iskoláiban önkéntesen vállalt tanítást. Elborzadva az ott tapasztalt állapotoktól, azok javításán kezdett fáradozni. Munkája eredményeként az USA 20 államában javultak az állapotok az intézményekben. Európában, Kanadában és Angliában is eredményeket ért el, sőt Japán is követte a példát. 1891-ben az északi hadsereg ápolónőinek felügyelője lett. 1980-ban jelent meg róla megemlékező bélyeg. (6- ábra) Még kapható! — Rendelje meg! a Szentnek kiáltjuk! című könyvet. P. Dr. Füzér Julián OFAA szerkesztette e nagyszerű kötetet, amelyben emigráns magyarok vallanak Mindszenty József bíborosról. Ara: 15 dollár (fűzve); 20 dollár (kötve) plusz portó Megrendelhető a KMV Könyvosztályán: P.O.Box 2464, Youngstown, Ohio 44509 — Tel.: (216) 799-2600
