Amerikai Magyar Értesítő, 1989 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1989-04-01 / 4. szám
1989. április Amerikai Magyar Értesítő' 23.oldal GROSZNOSZTY-----A iposoly országa------VIVE LA CICIILONA Olvasom az újságokban, hogy idei dióval meghintett marcipánfalloszt kapott ajándékba Cicciolina a Hotel Fórum cukrászaitól, budapesti tartózkodása alkalmából . Most az egész ország ezen röhög, kivéve, akik fel vannak háborodva. Van abban valami mélységes könnyelműség, ahogyan mi Cicciolinát fogadjuk. A magyar származású olasz képviselőnő fellépett Pesten az autókiállitáson, fel a Moulin Rouge-ban, a lapok terjedelmesen beszámoltak minden lépéséről. Ezekből a beszámolókból kiderül, hogy mindenki egyfolytában a kebleit nézte, meg a muffját, pajzán gondolatok jártak a fejekben és senki sem figyelt a szavaira. Ez baj. Cicciolina mégiscsak politikus. Borzasztó lehet most neki. Határozott programmal érkezett Magyarországra, ő is a kibontakozás, a megújulás, a társadalmi közmegegyezés hive, de mindenki csak nevet rajta és a micsodáját lesi. Mit is akar Cicciolina, ami nekünk olyan mulatságos? Először is hive a demokráciának. Itthon is minden politikus az. Kijelentette: igazságot akar, arányos közteherviselést. Itthon is mindenki azt akar. Hisz a nyilvánosságban. Mi is. Hangoztatta: ő a maga részéről a megoldás kulcsát a kis- és nagytőke szabad áramlásában látja. De hiszen mi is abban látjuk: áramoljon csak itthon is szabadon a tőke . Feltételezhető, hogy ha Cicciolina még néhány hetet maradna, falkarolná a struktúraváltást is, a szelektiv ipar- fejlesztést, a biotechnológiára épülő agrár elképzeléseket, egyetértene a MATESZ-ben folyó rétegartikulációval és hogy az aprófalvak is maguk dönthessenek végre saját tanácselnökükről, ideértve az agglomerációs övezeteket is. Ez a lényeg. Nem pedig a pucérság. Pucéran is lehet demokratikus szocializmust, vizlépcsőt épiteni! Vegyük észre: Cicciolina képviselőnő szereplése a tartalmát tekintve semmivel sem mulatságosabb, komolytalanabb és érthetetlenebb, mint magyar kollégáié. Cicciolonával nekem egyetlen bajom van. Rendkívül randa és töri a magyart. Igaz, a politikai szférában ezzel nincs egyedül. „ _ Ne felejtse el előfizetését megújítani! * - Csakhogy ezt is megérhettem! Világútlevéllel a zsebemben utazhatok Lajos- mizsére. * - Szaktársak, most tiz perc pihenő, aztán folytatjuk a lógást. * - A sírkövemen az, hogy "Élt", azért az túlzás. * - Afganisztánban is, Nikaraguában is változó most a helyzet, ne épitsünk addig idehaza egy iskolát...? * - A (hála)pénznek nincs szaga. * - Én bizony visszahívnám a Goldber- geréket, Weiss Manfrédéket, kínlódjanak ők a reformmal...! * - Azt mondják jövőre drágább lesz.- Micsoda?- Mit tudom én. .. * - A férjem -- panaszkodik Blanka minden este egy "Égtájak" nevű kártyajátékot játszik a barátaival.- "Égtájak"? Mi az?- Oszt, Veszt... * A házasságnak is megvan a maga előnye. Például, ha Kőmives Kelemen agglegény marad, sohasem Írnak róla balladát. * Igazságtalan, hogy valaki pusztán azért nem lehet szépségkirálynő, mert csúnya! * Kiűzetés a Paradicsomból: Kigyó az Úrhoz: -Maga lesz az oka, ha alma Helyett rászoknak a dópra. — Afganisztánból, mama, Afganisztánból . . .
