Amerikai Magyar Értesítő, 1989 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1989-03-01 / 3. szám
l6.oldal Amerikai Magyar Értesítő' I989. március és annyi mindent látott, tapasztalt, amennyihez más közönséges halandónak két élet is kevés lenne. Ehhez jön még a szerző hallatlan tájékozottsága a diplomácia útvesztőiben és a politikában. De mindez kevés lenne ahhoz, hogy beleássa magát a magyar múltba s annak különösképp amerikai vonatkozásait kutassa. Ehhez az kellett, hogy nem mindennapi adottságokkal rendelkezzék, afféle - mint ő szokta mondani tréfásan önmagáról - kétfejű borjú legyen- amerikai, aki kifogástalanul beszél magyarul és aki kapásból idéz bármelyik költőnktől Vörösmartytól József Attiláig s ugyanakkor az amerikai közélet legérdekesebb és legnagyobb egyéniségeit mondhatta barátainak. Amerikai, akinek - hogy ismét őt idézzem - tízmilliónyi rokonsága él Magyarországon. Az e rokonság iránti nosztalgikus érzések sugallták e könyv gondolatát Sziklay Andornak, aki a gondolat megvalósításával, a mü megírásával felmérhetetlen szolgálatot tett a magyarságnak, a magyar kultúrának. Titkos reményem, hogy a könyv még megér majd egy angol nyelvű kiadást is, hogy szórakoztathasssa az Istennek olyan sa.j- nálatraméltó teremtményeit is, akik nem ismerik Arany János csodálatos nyelvét... MÁRCIUS 15 - A MAGYAR SAJTÓ NAPJA A SZABAD MAGYAR ÚJSÁGÍRÓK SZOVETSEGENEK FELHÍVÁSA A Szabad Magyar Ujságirók Szövetsége 1978-ban történt megalakulása óta évről- évre nyilatkozatot bocsát ki március 15- én, igy köszöntvén a magyar sajtó ünnepét. Mert 141 évvel ezelőtt e napon született meg hazánkban a sajtószabadság és magától értetődik, hogy akkor tartjuk a magyar sajtó napját. 1848-ban a cenzúra eltörlésével és a sajtószabadság deklarálásával kezdődött a nemzeti újjászületés és erre emlékezni most időszerűbb, mint eddig bármikor. Az Ujságirószövetség felhívása eddig minden évben felidézte a negyvennyolcas forradalom történelmi vívmányait és emlékeztetett a sajtószabadság hiányára. Évről-évre megállapítottuk, hogy hazánkban nincs a hatalomtól független, szabad sajtó, mert a párt ellenőrzése alatt tartja a nyomdákat és a szerkesztők állami alkalmazottak. Az igazságot megíró újságok illegalitásba, a föld alá szorultak, a szamizdatok terjesztői pedig nem kis kockázatot vállalva ténykedtek. Napjainkban ezt már nem mondhatjuk. Az utolsó hónapok alatt nagyot fordult otthon a világ és olyan változások történtek a magyar nép életében, amilyenekről 1956 óta nem is álmodtunk. Amikor 141 esztendeje a magyar nép fölkelt elnyomói ellen, a forradalom szellemi vezetőinek, Petőfinek és társainak első lépése volt a sajtó szabadságának visszaszerzése, mert jól tudták: ez az összes szabadságjogok alfája, ami nélkül elképzelhetetlen a nemzet függet- lensége{ életképtelenek a reformkövetelések. Es ez ma is érvényes: amig a magyar sajtó maradéktalanul vissza nem nyeri szabadságát, igazi, alapvető változásokra nem számíthatunk hazánkban. A jelek arra mutatnak, hogy a magyar reformok nyomán uj szelek söpörnek végig a Duna-Tisza közén és felkavarják az évtizedek óta poshadó politikai állóvizet. A negyvennyolcas és az ötvenhatos ifjak utódaiként porondra lépett ellenzékiek a nemzet teljes szabadságáért harcolnak, habár az előttük álló ut még hosz- szu és göröngyös. A Szabad Magyar Ujságirók Szövetsége esztendőről-esztendőre kötelességének tartja, hogy 1848 idusára emlékezve ráirányítsa a figyelmet az emigrációs sajtó munkájára és a hazai ellenzék szabadságtörekvéseire. Ezek eredményességét szivünk egész melegségével kívánjuk s most, amikor hazánk fölött napról-napra világosodik a horizont és óráról-órára szakadnak a bilincsek, bízunk abban, hogy a szabadabbá vált sajtó közreműködésével végbemennek hazánkban a változások, amelyekre a magyar nép vár. T. Dombrády Dóra Stirling György alelnök-főtitkár elnök Tárczy Kovács Erzsébetet, az ismert mezzoszopránt eljegyezte Stirling György lapunk munkatársa. Sok boldogságot kiván a szerkesztő .
