Amerikai Magyar Értesítő, 1989 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1989-03-01 / 3. szám
6.oldal Amerikai Magyar Értesítő 1989. március betörtek a Washington D.C.-ben fekvő Watergate hotelben tanyázó Nemzeti Demokrata Főhadiszállás helyiségeibe. Nixon egyik Fehér Ház-i tanácsosától tudta meg, hogy saját belső irodájának némely tagja az ügy eltussolásában résztvesz s parancsot adott az FBI-nak, hogy csendesítsék le mindkét oldalt. Ez hiba volt, mert a kivizsgálás eltussolása miatt a képviselőház az elnököt vád alá helyezte, az árulók révén tudomására jutott inkrimináló tárgyalási szalagok beszolgáltatását elrendelték; az elítélést elkerülendő, Nixon lemondott. Később voltak többen, akiknek az volt a véleményük, hogy az elnök a szalagokat el kellett volna, hogy éget- tesse, a képviselőházzal szembeszálljon, TV-n a vietnámi helyzetre - mint nemzetbiztonsági veszélyre hivatkozva - a közvéleményt megnyerje. Nixon lemondása után az antikommunista ellenes és hazaáruló részleg kierőszakolta, hogy a kongresszus azonnal megszavazza, hogy az addigi háburús költségek 2 %-át kaphassa csak Dél-Vietnám, s ezzel egy újabb országot adtak át a kommunizmusnak. Goldwater szenátor azt mondta a szavazás után: "Úgy vélem, Dél-Viet- námot letörölhetjük a térképről* és Phillip Jennett két éves kutatás alapján megírt, *A Sadness That Was Vietnam* c. könyvében megjegyzi: *Az Edward (Teddy) Kennedy és Alan Cranston szerű szenátorok hátba döfték Dél-Viet- námot*. Az eredményt ismerjük. Az északiak a szovjet segítségével hadseregüket újból felépítették, partizánjaikkal egész Dél-Vietnámot behálózták, s adott pillanatban olyan összpontosított támadást indítottak, hogy Dél-Vietnám napok alatt összeomlott. Ma Hanoi évente 2 billió dollár értékű hadianyagot és l billió értékű gazdasági segítséget kap a szovjettől, amelynek fejében az USA által kiépített Da Neng-i repülőteret és a Cam Ranh Bay-i tengeri bázist tartják megszállva. Az USA szenátusban pedig ott ülnek Teddy, Cranston és elvbarátaik, hasonló sorsot tervezve Afganisztánnak, Dél- Afrikának, Angolának, Nikaraguának, stb. Megjelent a Katolikus Magyarok Vasárnapjának 1989-es évkönyve! Az idei évkönyv nagyszerű tanulmányokat, elbeszéléseket és költeményeket tartalmaz a KMV hasábjairól ismert íróktól és költőktől. Szerkesztette: Ligeti Angelus és Kiss Barnabás Ára: 7 USA-dollár plusz 1 dollár portó Megrendelhető a KMV Könyvosztályán: P.O.Box 2464, Youngstown, Ohio 44509 Telefon: (216) 799-2600 és 799-3335 DOMOKOS SÁNDOR (Kanada): A tűnő Erdély művésze: Pallos S. Jutta A külföldön, szétszórtan élő magyarság csak akkor teljesíti az emigráció által reárótt feladatát, ha szellemi értékeit számontartja és azokat a Nyugat embereivel is megismerteti. Elég nemzeti tragédia már az is, hogy ilyen világ szétszóródottságban kell élnünk. Ha azonban ezt a kényszerhelyzetet nem használjuk tudatosan arra, hogy mint más diaszpórában élő népek, a magunk értékeit megismertessük világszerte, akkor a jövő építésének alapvető kötelességét mulasztjuk el. Ennek a feladatnak viszont csak úgy tehetünk eleget, ha mi magunk ismerjük szellemi és művészi alkotóinkat és azok már eddig kivívott eredményeit. Egy ilyen külföldre telepedett erdélyi művésznőnk, kinek neve már Európában ismert: Pallos Schönauer Jutta. Mint annyi tehetségünk, ő is az istenáldotta Erdély szülötte. Mivel szász és magyar kettősségét neve is hordozza, ő magát elsősorban Erdély szülöttjének vallja. Mint képei bizonyítják, minden témájában otthon él, vagy központban vagy a háttérben, de elmaradhatatlan az egyre jobban eltűnő Erdély. Mert ahogyan ő nekem, az 1987 nyarán történt látogatásunk alkalmával megjegyezte: “Erdély, ahogyan mi ismerjük, lassan eltűnőben van. Az én művészetem célja az átmentés. Mintegy tudatos megőrzése annak a múltnak, amit csak Erdély tudott nyújtani.* Pallos Sch. Jutta 1925-ben született Szász- régenben, Erdély szivében. Tanulmányait a kolozsvári *Ion Andrescu* Szépművészeti Főiskolán végezte 1949 és 1954 között. Tanárai közt
