Amerikai Magyar Értesítő, 1989 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1989-02-01 / 2. szám

12.oldal Amerikai Magyar Értesitó' 1989- február ságos volt, a sztálini rendszer felszámolása sem történhet meg a vétkesek felelősségre vo­nása nélkül. Boszorkányperekre nincs semmi szükség. Az erőszak, a terror a történelem tanúsága sze­rint mindig újabb erőszakot, terrort szül. A halálos Ítélet sem büntetés, csupán az elvakult bosszú eszköze. Mert kivégezni csak egyszer lehet valakit. Azt is, aki ezreket juttatott bi­tófára, börtönbe vagy tette tönkre családok, gyermekek jövőjét. A kivégzés, a börtön nem igazi büntetés ezeknek az embereknek. Nekik vezekelniük kell bűneikért, hogy rádöbbenjenek, mit tettek, hogy saját lelkiismeretük ne hagyja őket nyugodtan aludni. Lehet-e hinni a változtatás őszinte szándé­kában, amíg mindezek be nem következnek? Amíg egy magyar szatirikus lap egy nemzeti tragédi­ából három évtized távlatában viccet mer csi­nálni, jogosan kételkednek mindazok, akik át­vagy túlélték azokat a bizonyos éveket és ese­ményeket, de kételkedhetnek azok is, akik azóta születtek és nőttek fel Magyarországon, és akik hazájuk történelmét torzítottan ismerték meg a tankönyvekből. (Bécsi Napló) Vezényi Pál (Zürich) könnyű lászlo: Könyvismertetés: Vadnay Zsuzsa: ATHÉN MESÉLŐ KÖVEI, .2H oldal, München: Herp Nyomda, 1988- Ára: portóval együtt % 10-00 megrendelhető: S.V. Rospigliosi, 13 Via Romerio, 6600 Locarno, Switzerland elmen. Illusztrálta: Nyáry János. •Róma mesélő kövei* után Athén kövei me­sélnek a nyájas olvasónak, már akik szeretik a művészien irt meséket. Nem történetek ezek, de csevegések. Tanitómesék, melyek az évezredes épületekről, kövekről, hires férfiakról, asszo­nyokról szólnak, akik hatalmukkal, szépségükkel, tehetségükkel történelmet csináltak. Vannak köztük szerencsések, vidámak és szomorúak, fi­atalok és öregek. Külön-külön és együttesen ábrázolva az emberi sorsot, az idő múlását. Egyszer mi is ilyen mesélők leszünk. Csak várj, mondja Goethe, "nemsokára te is sorra kerülsz*. Természetesen azért nem kell búsulni. Van­nak az életnek örömei is, ahogy ezt a szerző vidám történetei bizonyítják^ Phyrné, Odeion, Akadémia, Lyceum, stb. De a legtöbb történet középfokú. Nagyon ügyes szerkesztés volt a ki­rályi palota történetével fejezni be a gyűjte­ményt: Jó éjszakát, Fenséges Úr (Szyntagma). Természetesen a témakört lehetne tágítani (Hadrian Wall, Stadium, stb.), mégis Vadnay Zsuzsa: "ATHÉN MESÉLŐ KÖVEIT* jószivvel ajánljuk a szórakozva tanulás híveinek. OLVASÁS KÖZBEN... Ne tessék zavarni, még olvasom! Igen, a MAGYAR LÁBNYOMOK van (vagy vannak, ki tudja?) a kezemben, azt olvasom! Nem tetszik érteni? Olvasok és akkor nem szeretem, ha za­varnak! Főleg nem akkor, ha ilyen érdekes va­lamit tartok a kezemben. Mert milyen műfajt is képvisel ez a vaskos kötet? Ember legyen a talpán, aki ezt megmondja! Elbeszélésgyűjte­mény? Élmény csokor? Történelmi kaleidoszkóp? Politikai pletykálkodás? Esszéválogatás? Nos, mindegyik és egyik se! Ebből is van benne vala­mi, s abból is. Nem lehet beskatulyázni, bevált irodalmi címkével megjelölni. Dehát kit érdekel a skatulyázás, a címkézés? Bajlódjanak csak az­zal a szőrszálhasogató kritikusok, az irodalmi bürokraták! Nekem, közönséges olvasónak, aki nem irodalmi kategóriák szerint értékel egy könyvet, hanem abból Ítél, hogy tetszik-e neki, amit olvas, leköti-e a figyelmét és felkelti-e az érdeklődését, szóval nekem nagyon jó vélemé­nyem van róla! Megmondjam, miből érzem, hogy ez egy remek könyv? Mert nem tudom letenni! Tessék elképzelni, már a századik oldalnál tar­tok, már vagy huszonöt történetet elolvastam és nem vagyok képes letenni, mert mindig új és új cim ötlik a szemembe s akkor nem hagy nyugton a kíváncsiság: vajon abban a fejezet­ben mi lehet?... Mondom kérem, ne tessék za­varni, mert olvasok! Hogy mit? Ja, azt még nem árultam el? Dehogynem! Hát az elején, amikor a magyar lábnyomokról beszéltem. Miért nem tet­szett figyelni? Hogy az nem egy könyveim? De bizony az, csak most már tessék hagyni to­vábbolvasni! Mit? No jó, ezt még elmondom, ha már semmiképpen nem hagy békében! Szóval Sziklay A.ndor (angolul: A.ndor C. Klay - tessék összeolvasni: ugye ez is Sziklay?...) irt egy könyvet MAGYAR LÁBNYOMOK címmel, ami­ben ... Nem, azért többet nem árulok el! Ne is tessék kérdezni, többet nem mondhatok! Vegye meg a könyvet, ha tudni akarja, mi van benne! Na üsse kő, még annyit elmondok, hogy 350 ol­dalon több, mint hetven Írás, gördülékeny, szí­nes, olvasmányos Írás beszél az amerikai ma­gyar múltról, meg még sokminden másról. Most már igazán sokat fecsegtem, hagyjon már béké­ben, nem látja, hogy olvasok? Ne tessék kérem zavarni! Alászolgája! P.P. Sziklay Andor: MAGYAR LÁBNYOMOK című kö­tete, magyar-amerikai krónikája, megjelent a Liberty Publications (P.O.Box 3H309* Washing­ton, D.C. 20007) kiadásában, ízléses vászonkö­tésben, ára postaköltséggel együtt $ 15-00.

Next

/
Thumbnails
Contents