Amerikai Magyar Értesítő, 1989 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1989-02-01 / 2. szám
10.oldal Amerikai Magyar Értesítő 1989. február az összes elvtársat. Kalamajkát okoznék, nyilvánosát. Nem volna megállás, mert ma már ugye nem teheti meg egyetlen elvtárs se, hogy leállít egy ügyet, így védvén meg az elvtársi tekintélyt. Figyeljük csak meg, meddig nyúlnak majd a bundaügy szálai, meg hogy kiknél lobbiztak a lobbik. Mindenre fény derül. Ezt mondja az egyik énem. A másik énem meg azt kérdi, mi volna, ha a szálak csakugyan nyúlnának, s mondjuk minden órában lebukna egy elvtárs. És minden lebukott elvtárs nem többet, csak két elvtársat rántana magával, hogy ők is ugyanúgy, de legalábbis az ő tudtukkal. Csak egy apró stikli, egy baklövés, közpénzen megevett egytálétel, vagy csak annyi, hogy a feleség vállalati kocsival jár ide-oda, grillpartira, fonalboltba. Akkor ez egy mértani haladván’/ volna, minek következtében már a huszonnegyedik órában az ország összes elvtársa le lenne bukva. ... Elmondom most, milyen ez a rendszer. Nem a magam esziből mondom el, a nyilvános magyar sajtó a forrásom, és csak abból interpretálom, sűrítem. Ez a rendszer, ahogy van, nem jó. Ebben a rendszerben nem érdemes dolgozni, alkotni, gondolkodni. Se vállalatnak, se vállalkozónak, se egyénnek. Ez a rendszer tehát munkaellenes, gondolkodásellenes, vállalkozásellenes. Ez a rendszer nem lát tovább az orra hegyénél, kockára tesz jövőt, nemzeti tudatot. Ez a rendszer nem fizet meg senkit, ez a rendszer már a saját erőszakszervezetét sem fizeti meg. Nincs pénze rendőrnek, tűzoltónak. Úgy szólván semmi se jó. Nem jó az iparszerkezet. Problémák vannak a Gagarin hőerőműben, anarchia van a tojás- és krumplifronton. Elkeseredettek már a népművelők is. Portékáink nem kelendőek. A régészek is mozgolódnak. Nem tudunk csomagolni. Állandóan átszervezik a kutatóintézeteket, az enbékettőt. A Corvin filmszínház jegyüzérek paradicsoma. Pusztulnak vizeink. Már a méhészet is veszteséges. A. Dunai Vasműhöz nem lehet hozzányúlni. A Lenin téeszben kont- raszelekció van. Minden második ember nern megy el tüdőszürésre, csak akkor, amikor már késő. Tönkreteszik azt a kevés zöldterületet is, ami van. Legjobb volna, ha az egyház is beszállna. Kevés az éjszakai pótlék, de a déiutá- nosokra se figyel senki. Az alul járóirodalom a könnyebb ellenállás felé veszi irányát. Nincs kávéházi kultúránk. Ez a rendszer táptalaja a pr otekctiónak, a korrupciónak, a lobbizásnak. Erkölcsi fertő, ami van. Már a pártban is elharapódzott a testiség. Komoly állami cukrászok marcipánt alloszt készítenek Ciccolinának. Vannak napok, amikor káderfeleségek döntenek primer személyi kérdésekben. A Bosnyák téren még mindig virágzik a lánckereskedelem. Még mindig él a bázisszemlélet. A szombati nyitva tartásokat képtelenek koordinálni. Ebben a rendszerben mindenki stikli re kényszerül, a tisztesség és az erkölcs ráfizetéses: úri pasz- szio, luxus. Ezen a rendszeren akarnak változtatni az elv társak. Azok az elv társak, akik benne vannak a rendszerben, s egyébként ennek a rendszernek köszönhetnek mindent. BIZALOM Az ám, a bizalom. “Minekünk nincs szükségünk megvásárolt bizalomra* - mondta egy okos ember a Parlamentben egy országot érintő súlyos kérdésben; Izig-vérig politikus. Uram - üzenném most neki legszívesebben -, lehet, hogy igaza van, ám én a helyében mégiscsak megpróbálkoznék üzletet kötni. A saját érdekükben. A dolgok úgy állnak, hogy Önöknek van nagyobb szüksége ránk, mert mi már el volnánk magunk is. (Élet és Irodalom) MEGYESI GUSZTÁV Rendelje reg. ajándékozza magyar és külföldi barátainak a Nl'MISMATICA HUNGAR1CA eredeti, művészi értékű emlékérmeit „GLORIA VICTIS” 50 mm 1000/1000 finom ezüstből, patinás felszínnel kb.55 g á DM 165.38 mm 1000/1000 finom ezüstből, patinás felszínnel kb. 25 g á DM 105.50 mm bronzból aranyhoz hasonló tényezőssel (tombak) á DM 50.38 mm bronzból aranyhoz hasonló fényezéssel (tombak) á DM 35.NUMISMATICA HUNGARICA Postfach 73-0302, D-6000 Frankfurt/Main 73 West Germany, Europe