Amerikai Magyar Értesítő, 1989 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1989-01-01 / 1. szám
pénzhamisító Baso Mátyás emberei stb. Amikor éppen Széchy Mária birtokában volt, Wesselényi Ferenc szerezte meg házasság utján. A Márssal Társalkodó Murányi Vénusz várszerző történetét a hü udvari ember, Gyöngyösi István irta meg. Később Bercsényi Miklósé a vár, a kuruc háborúk után 1702-ben kiégett és csak részlegesen tették lakhatóvá. Majd a Koháryak szerezték meg, s igy jutott, szintén házasággal, a Coburgok birtokába. A vidék legszorgalmasabb botanikusa és "lepkésze" az első világháború előtt és alatt Coburg Ferdinánd volt, a bolgárok cárja. A hires és szépen megénekelt Széchy Mária forrás a Tiszolc felé vezető utón jobbra van: 2 km. Kirándulás a esetnek völgyébe:- esetnek. Szász bányászok alapította középkori városka. Városi jogot Károly Róbert királytól kapott 1238-ban. A múlt században kitűnő pipadohányt termesztettek Cseszneken, az első világháború előtt pedig a"Szontagh kisasszonyok" tervezte csetneki csipke vált európai hirüvé. Itt született Madarász Viktor (1830-1917) történelmi festő és Szontágh Gusztáv (1793-1858) filozófus.- A csetneki vizivár maradványa a város közepén. Az Ákos és Bebek család építtette a XIII. században. Egyik épebben maradt szárnyát az utolsó birtokos, a Sárkány család a múlt században kúriává építtette át. A család utolsó sarja Sárkány Gyula ismert festőművész volt- A csetneki evangélikus templom (főtér) . A Felvidék egyik legszebb gótikus építménye, a XIV. században kezdték építeni. Eredetileg a katolikusoké volt. Reneszánsz kori berendezése közül meg emlitjük Hans Aachens oltárképét, reneszánsz olasz művészek freskóit, a faragott padokat és az oltárt, valamint a reneszánsz himzésü térítőkét. Igen szép a templom mennyezetének hálóboltozata, az 1454-ből való keresztelőmedencéjét a British Museum is szerette volna megszerezni. Itt van és ma is jelesül működik a Felvidék legrégibb orgonája, 1492-ben készült, de később reneszánsz szekrénybe tették át. esetnek polgári házai közt is sok a műemlék.- Martinháza határában hajdan aranyat vasat és ólmot bányásztak. A Felvidék egyetlen aragonit barlangja a Várhegy oldalában megtekinthető. A falu temploma gótikus. Kirándulás a Dominica-csepköbarlang- hoz: Pelsőc körül a mészkőhegyek igen sok barlangot rejtenek magukban.- A Dominica-csepkőbarlangot a fináncok fedezték föl. A csempészek már jóval előbb használták. A barlang Gömörhosszu- szó és Kecső falu között húzódik és ösz1989. január szefügg az Aggteleki-csepkőbarlanggal. Pelsőc után a Sajó völgye hirtelen összeszűkül: kelet felől Szilicei-, nyugat felől a Pelsőci-fensik fogja közre. A Szilicei-fensik 550-660 méter magas. Érdekes apró karszt-tavai vannak.- Gombaszög mellett egy csepkő- és egy jégbarlang is van. A szép kis cseppkőbarlang megtekinthető. Érdemes innen felmenni a Szilicei-fennsik ősi palóc falujába, Borzovára és Szilicére. (Műemléki emplomok. ) ROZSNYÓ A Sajó partján, a Rozsnyói-medencében fekvő városnak 13 ezer lakosa van. Járási és katolikus püspöki székhely, évszázadok óta kitűnő iskolákkal. Hegyeiben vasatj aranyat és más érceket bányásztak az Árpádoktól betelepített szász bányászok, akik Rosenau nevet adtak városuknak első kiváltságait 1340-ben kapta.Gazdagsága miatt a török sokszor megtámadta és kirabolta. A XVII. században a bányászat lehanyatlott, helyét az ipar vette át. A kuruc-labanc háborúban is sokat szenvedett. II. Rákóczi Ferenc 1706 őszén itt tartózkodott, innen intézte az ország ügyeit. Ekkor lett a kuruc hadiipar központja. Rozsnyón született Pákh Albert (1823- I867) iró, szerkesztő» a.festőművész testvérpár; Tichy Gyula és Tichy Kálmán; Vass László iró, publicista. A temetőben nyugszik Móricz Zsigmond fiú gyermeke, Bandika. (Fiatal házas korában az iró, felesége rokonainál gyakorta megfordult a környéken.) Látnivalók; A város központja a négyzetalaku főtér, a Bányászok tere. A legtöbb látnivaló e 2000 négyszögletes téren sorakozik egymás mellett. Rozsnyó főterén állították föl 1912- ben a jótékonyságáról hires krasznahor- kai várurnőnek, gróf Andrássy Dénesnének a márványszobrát. Ez jelenleg a kraszna- horkai Andrássy-mauzóleum előtt látható.- A Diák-templom. 1650-ben építtette Lippay György érsek a jezsuiták számára a város^költségén, a régi városháza helyén, mégpedig büntetésből, mert a polgárok áttértek a protestáns hitre. Az egyszerű külsejű s barokk átrendezésü templom különös érdekessége az erkélyes barokk tetőzetet tartó Tűztorony, az egykori városházából maradt fenn. A Tűztorony a város emblémája is. A temlomot a XIX. század elején a gimnáziumban ez időtől tanító premontrei rend kapta meg, ezért Diák-templom a neve. Az egykori rendház és a gimnázium a Kis-sétatérrel szemben van. 19. oldal Amerikai Magyar Értesítő
