Amerikai Magyar Értesítő, 1989 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1989-01-01 / 1. szám
20. oldal Amerikai Magyar Értesítő 1989. január Koztsnyó ííSUmne? ía ptwpóki !<>inj»íotn * a Diák templom)- A Városháza (a főtér nyugati oldalán). Nagykapus, kétemeletes empire épület 1810-ből, oromzatán a város címerével, a két bányászkalapácsot közrefogó három rózsával. Alatta megyünk ki a szép Kis-sétatérre.- Az egykori Fekete Sas Szálló (a Városháza mellett). Fekete sas volt az egykori vármegye székvárosának, Rimaszombatnak a cimere. Gömör-Kishont megye két legnagyobb városának két legnagyobb szállodája a múlt század közepén "cimert cserélt". A rimaszombati szálló neve Három Rózsa volt. Az évszázadok folyamán erős barátság szövődött a két város között. Mindkét szálló 1850-ben épült. (A Fekete Sas ma már lakóépület, a Három Rózsa megmaradt szállodának. )- A Kamaraház (a főtér déli sarkában) támpilléres, emeletes, zömök, középkori épület. Egyik pénzverőháza volt II. Rákóczi Ferencnek. A város legrégibb polgári műemléke.- A püspöki palota (a főtér északi oldalán). Emeletes, copf stilusu épület, eredetileg a jezsuiták székházának épült reneszánsz stilusban. Mai klasszicista formáját 1778-ban kapta, azóta külsejében nem változott. A rozsnyói püspökséget 1776-ban alapitotta Mária Terézia, kihasitva az egriből.- A püspöki székesegyház gótikus stilusban épült bányászok templomául - remek hálóboltozattal - a XIV. század legelején. Berendezése barokk, de van néhány reneszánsz emléke is. A templom több Ízben épült át. Legértékesebb az 1511-ből való oltárkép, amelyen az egykori festő a maga idejének helyi bányászéletét örökítette meg. Kortörténeti érdekesség.- Az egykori ferencrendi templom és kolostor (a főtér nyugati sarkában). Barokk stilusban épült 1733-ban. Különálló harangtornya szintén barokk. A régi klastrom a templommal szemben van a főtér sarkán.- Az egykori evangélikus gimnázium 1905-ben emelt egyszerű "magyar szeceszsziós" Lechner-stilusu épület. Ma is középiskola. A Drázus partján, a Jólész felé vezető utón áll. (Jólészen született Cházár András (1745-1816) jogtudós, a nagy emberbarát, a váci siketnéma intézet megalapitója. Ejtsd: Császár.)- Az evangélikus templom nagyméretű, torony nélküli épület. 1784 és 1786 között épült empire stilusban.- A Huszita lőportorony (a temetőben) . Rozsnyó középkori erődítményének egyetlen megmaradt része. A temetőben sok érdekes öntöttvas síremlék látható.- A Bányászmuzeum 1910-ben épített, rácsos ablaku, eklektikus, földszintes épület. Eredetije az un.Franciska Bányászat Muzeum volt, ehhez csatolták a történelmi és a néprajzi részleget. Az épület egyik belső falát Paczka Ferencnek "Attila halála" cimü nagyméretű festménye díszíti. A monori születésű s Berlinben elhunyt művész 1910-ben festette a képet, mely eredetileg a Városháza dísztermét ékesítette. (Folytatjuk) /Sorozatunkat különböző útleírásokból, földrajz- és történelemkönyvekből állítjuk^össze. Többek között: Kostya Sándor; Ősi földünk a Felvidék, Szom- bathy Viktor: Szlovákiai utazások, a négy kötetes Magyarország Történeti Kronológiája stb./ VIHAROS VIKTOR: Nyolcezer falu Ceausescu, az őrült népirtó Tobzódik Erdélyünk földjén... Székely falvakat tüntet el - Isten a tanúm; megölném... "Dicső rómaiak rokonai", Nincs közöttük egy bátor ember; Aki kilépne az állatsorsból... S leszámolna azzal a szennyel! Kecskepásztorok mélán tűrik "Istenük"őstórát,mint a barmok... Éhezik az egész ország S a gyáva oláh nem ad hangot; Népének is ellensége! Nincs áram, nincs fütött szoba, Fürödni nem lehet, nincs viz... S "jólétet" hirdet;az ostoba... Bibliából W.C.-papirt csinált, Meggyalázta a tisztességet! Magyarok könyveit, iratait... Nyilvánosan, máglyán eléget! Most házaikat tünteti el! Templomokat, temetőket. . . '.
