Amerikai Magyar Értesítő, 1989 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1989-05-01 / 5. szám
1989. május északiak "human'tárius" segélyezésére. Mikor 1975 után a vörösök vé^es bosszúállását nem lehetett el itkolni, Baeznek volt bátorsága pénzügyileg fedezni egy nagy hirdetést» amelyben elítéli a győztes indokínai kommunisták emberjogi túlkapásait» mire Fonda elítélte volt szövetségesét. Mindezekért nemhogy bántódása nem történt, hanem Hollywood majdnem trónra ültette, a legjobb moziszerepeket kapta, testgyakorlati videókat gyártott, torna és diéta könyvét bestsellerré gyúrták és így milliókat szerzett az elmúlt 15 év alatt. A fák azonban nem nőnek az égig! Akik nem voltak elragadtatva Fonda árulásaitól, ráragasztották a Hanoi Jane nevet; legújabb, 1988- as filmjében a "Union Street"-ben a többszörös milliomosnő kedvenc szerepét, egy proletár hősnőt kell alakítson, aki egy írástudatlan gyári munkást olvasni tanít. A film felvételeit Connecticut és Massachusett államokban készítik, de az utóbbiban fekvő Holyoke helység tanácsa Fondát "persona non grata*-nak (nem kívánatos személynek) nyilvánította, az American Legion és Veterans of Foreign Wars tiltakoztak; válaszul Hanoi Jane megrendelt egy közvélemény kutatást, mely azt bizonyítaná feltételezetten, hogy a környék lakói imádják és epednek utána. A vele együttérző háborúellenesek és katonaszökevények azt hirdetik, hogy borítsunk fátylat a 20 éves múltra, de Dan Feder» a Boston Herald vezércikk írója "a Vietnámi Háború első számú hazaárulója" esetében ezt ellenzi, s azt kérdi, hogy a vérző szívűek miért nem terjesztik ki a megbocsátást Ausztria elnökére, Kurt Waldheimre is, hiszen a Holocaust nem alig 20 éves, hanem már több, mint 40 éves. Feder emlékeztet arra is, hogy a II. Világháború alatt Mildred Gillars "Axis Sally" fedőnévvel rádiópropagandát végzett a németek szolgálatában s ezért 1946-ban 10-30 évi börtönre Ítélték; Iva Ikuko Toguri "Tokyo Rose" ugyanezt tette Japán szolgálatában és a 10 év büntetésből 6 év és 2 hónapot teljesített. Mindezek tetejébe az ABC 20/20 programján Barbara Walters ezt a problémát tárgyalta Fondával, - aki talán a stúdió moguloktól is szorítva - így igyekezett magát igazolni: "Én megpróbáltam segíteni végetvetni az öldöklésnek és háborúnak, de volt idő, amikor meggondolatlan és elővigyázatlan voltam és sajnálom, hogy megbántottam őket (mármint a veteránokat). Bocsánatot kérek tőlük és családjaiktól." Ben Wattenberg az American Freedom Journal 1988. augusztusi számában így válaszolt: "Ez egy személyekhez szóló bocsánatkérés. Elmés. Mi hiszünk a megváltásban ...» amennyiben ő bocsánatot kér az elmúlt fájdalmas hibákért." Azonban a Walters TV párbeszédben erről szó sem volt, s Barbara jó liberális segítőszándékkal megkérdezte Fondától: "... amikor olyan sokan tiltakoztak a háború ellen, miért kifogásolják még mindig a maga tetteit? Miért a tartós fájdalom?" A válasz Wattenberg szerint az, hogy a háború mellett is ellene is több, mint 10 milliónyian voltak s az utóbbiak többsége csak az amerikai részvételt ellenezte, s tüntető plakátjaikon "America out of Vietnam* vagy "Tárgyaljunk most* feliratok voltak. Azonban Hanoi Jane és radikális követői a vietnámi partizánok, a National Liberation Front (NLF) zászlóit lobogtatták és kórusban üvöltötték: "Ho, Ho, Ho Chi Minh (a vörös főnök neve) the NLF is gonna win!" Már 1968-ban a chicagói lázadás alkalmával aktivistáknak álcázott tér roristák Vietcong zászlókkal rohamoztak s vezérük Tom Hayden fennhangon hirdette: "Én vagyok a Vietcong! Mi mindenhol jelen vagyunk. Mi mindnyájan Vietcong vagyunk!" És ezalatt a szovjet szállította fegyverekkel a Vietcong kommunisták öldösték az amerikai katonákat! Hát ez nem hazaárulás, de Oliver North az áruló? Amiért Iránnal tárgyalt a túszok kiszabadítása érdekében és segítette a kommunistaellenes szabadságharcosokat? Walters hivatkozott egy Fonda idézetre: "Mint egy forradalmár nő, én kész vagyok minden nőt támogatni. Én nem is tudtam, hogy ez mit jelent." Wattenburg szerint nyilvánvaló, hogy Fonda a kommunisták győzelméért agitált, így egy személyi bocsánatkérésen túlmenően egy politikai bocsánatkéréssel is tartozik, sőt a megtizedelt dél-vietnámi- ak felé egy nemzeti bocsánatkéréssel is. A bemutató alatt Hanoi Jane rendkívül ideges és feldúlt volt és egyik igen jellemző kijelentése így szólt: "Büszke vagyok a nagy részére annak, amit tettem és nagyon sajnálom néhány tettemet." Honfitársai nincsenek elragadtatva ettől a részleges megbánástól. A nemzeti alapon álló amerikaiak azért emlékeztetnek minderre, mert a Dél-Vietnámot hátbaszúró Ted Kennedy, Alan Cranston szenátorok és elvtársaik szövik a vörös pókhálót, amellyel Nicaraguát, El Salvadort, Angolát és Dél-Afrikát is gúzsbakössék. Mire ez a tanulmány megjelenik, talán a "kontrák* Te Deuma is elhangzott! Vége E számunkkal is küldünk ki mutatvány- számokat. Az első tiz előfizetőnek értékes könyvet (5-10 dollár) adunk ajándékba. A postabélyegzést vesszük alapul. Ez az ajánlatunk csak a május hónapban beérkezett előfizetésekre érvényes. E havi ajándék könyveink. Mindszenty: Esztergom a primások városa. Vajda A.: Lassú vicc pártot mos. Dedikálva. 9.oldal / Amerikai Magyar Értesítő
