Amerikai Magyar Értesítő, 1988 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1988-05-01 / 5. szám
1988. május Amerikai Magyar Értesítő 3-oldal désekben. Több, mint a névleges külügyminiszternek, Várkonyi Péternek. Amit 6 mond, azt a rezsim hivatalos véleményének is lehet tekinteni. És Szűrösről még azt is tudni kell, hogy a párt liberális, reformokért lelkesedő szárnyához tartozik, aki - mivel mindezide- ig túlzottan nem kompromittálta magát az eddigi balsikerü politikával - bizonyos népszerűségnek örvend otthon.Majdnem azt lehet róla mondani, hogy a magyar közvélemény első számú "jelöltje", Pozsgay Imre után ő a második helyezett a népszerűségi rangsorban. Nos ő állt a mikrofon előtt január 25-én, amikor a Rádiónapló cimü műsor vendégeként az erdélyi magyarok helyzetével kapcsolatos kérdésekre válaszolt. Hogy ezeket a kérdéseket mi tette aktuálissá, nem szorul magyarázatra: mindenki tudja, hogy a múlt év vége óta soha nem tapasztalt számú erdélyi magyar kér letelepedési engedélyt hazánkban és a magyar-román hetáron megindult valami, amire még nem volt példa szocialista országok között: olyan menekültáradat igyekszik a román oldalról Magyarország felé, amit eddig csak a két ideológia választóvonalán, a kommunizmus és a kapitalizmus határvidékein láthatott a világ. ** A magyar közvéleményt érthető módon nyugtalanítják az uj események. Alig van magyar család, ahol ne lennének erdélyi hozzátartozók, rokonok, vagy legalábbis jóbarátok. Ezeknek sorsa miatt aggódik ma mindenki Magyarországon és i- gyekszik segiteni, ahogy tud. Otthonról érkező hirek mondják, hogy az egyéni és közösségi segitőkészségnek egészen rendkívüli megnyilvánulásaival országszerte: 1956 óta nem mozdult meg ilyen egységesen a magyar társadalom. De a probléma túlnőtt azon, hogy társadalmi mozgalom keretein belül meglehesen oldani: kormányintézkedéseket kiván és hatósági beavatkozást. Ezért választotta Szűrös Mátyás a rádió nyilvánosságát, hogy állást foglaljon az ügyben és tájékoztassa az ország népét (de közvetve Ceausescut is) a kormány politikájáról. "Politikánk határozott törekvése,hogy a világban bárhol élő magyarok sorsának jobbításáért, következetesen fellépjen. A határainkon kivül élő magyar nemzetiség a magyarság része. Ezért joggal elvárhatják, hogy Magyarország minden körülmények között felelősséget érezzen értük is,kellő határozottsággal szóvá tegye hátrányos megkülönböztetésüket, s nemzetközi kapcsolatai alakításában tekintettel legyen rájuk, érvényesítse az ő érdekeiket is. E törekvést fejezik ki a nemzetiségek jogainak szavatolásáért tett kezdeményezéseink a különböző nemzetközi fórumokon. Ez a szándék valósul meg a Jugoszláviával, a Csehszlovákiával, a Szovjetunióval és az Ausztriával kialakított nemzetiségi együttműködésben is. Románia esetében is tudatosítani akarjuk szándékaink tisztességes voltát.Nagy Írónk, Sütő András gondolatát idézve (azért az övét, mert ott él, s a magyar és a román néphez egyként kötődik): egy nemzetiség fejlődése, fennmaradása csak akkor van biztosítva, ha egyéni, állam- polgári jogokon túlmenően kollektiv jogai is vannak. Ha létrehozhatja saját művelődési szervezeteit és azokat saját nemzeti kultúrájával tölti ki. Ugyanúgy, mint a nemzet, amelynek államkeretében él a szóban forgó nemzetiség. Ha iskolai hálózata az óvodától az egyetemig anyanyelvén biztosított. Ha anyanyelvének - nemzeti nyelvének - használata a magánéleten túl a közéletben is lehetséges szóban és i- rásban egyaránt. Ha államilag történik gondoskodás arról, hogy alkotmányosan meghirdetett jogokat helyi szubjektív értelmezésekkel el ne ferdítsenek. Ha biztosítva van a nemzetiség normális kapcsolata saját nemzetével, annak művelődési és tudományos életével. Ha valóban hid szerepet tölthet be saját államának nemzete és ama nemzet között, amelyhez etnikailag tartozik. Az anyanemzet számára elemi követelmény, hogy e felsorolt jogok és feltételek megteremtéséért kétoldali csatornákon a leghatározottabban fellépjen. Bármilyen alaptalan vádaskodások fogalmazódjanak meg, egyebek között a belügyekbe való beavatkozásról barátaink és partnereink egyaránt tudják, hogy hazánk tiszteletben tartja a nemzetközi dokumentumokban is rögzített realitásokat. Szívós következetességgel kell tevékenykednünk azért, hogy a magyarság részét képező magyar nemzetiségűek egyenrangúan vehessenek részt annak az országnak a felvirágoztatásában, amelynek állampolgárai. A román politika ebben ma még igazán nem kiván partner lenni: ezt tapasztaljuk. Hogy ez másként legyen, s a magyarromán viszonyban is előre tudjunk lépni, nem kívánjuk semmilyen, a kétoldali kapcsolatokon kivül eső tényező 'közbenjárását' igénybe venni." Egy,a menekültekre vonatkozó kérdésre válaszolva Szűrös Mátyás elmondta, hogy a politikai okokból menekültek helyzetét rendező általános érvényű magyar jogszabály nincs. Eddig elégségesnek tűnt, hogy a belügyminiszter egyedileg bírálja el a kérvényt. Ám az utóbbi időben zömmel magyar nemzetiségű külföldi állampolgárok növekvő mértékben kérik hatóságaink engedélyét, hogy ideiglenes jelleggel törvényesen nálunk maradhassanak: eljárásuk természetes, hiszen a magyarságukban sértett emberek ugyan kihez fordulhatnának? Magyarország pedig erkölcsi, politikai és
