Amerikai Magyar Értesítő, 1988 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1988-05-01 / 5. szám

Ára: 1.50 USA-dollár J Amerikai Magyar g II ÉRTESÍTŐ HUNGARIAN Hűséget fogadunk a zászló előtt, amely jelezte nekünk, hogy a nép forradalmi egységéből a nemzet újjászületett. Ebben a hűségben hitvallásunk alapján, gondozni és védeni fogjuk a magyarság szellemét. Tamási Áron XXIV, évf. 5. szám 1988, május STIRLING GYÖRGY: Erdély nem lehet alku tárgya! Új fejlemények Erdély ügyében . . . Január 25-én nagyon fontos, mondhatni korsza­kos szavak hangzottak el a budapesti rádióban. Amikor ezeket a sorokat kopogom, már áprilist mu­tat a naptár (s mire ez az irás az olvasó elé ke­rül, már május lesz), de amire most, hónapok tá­volából vissza akarok térni, mitsem veszitett ak­tualitásából. Nemcsak hogy nem veszitett, de azó­ta méginkább hangsúlyt kapott a kérdés és az ese­mények mirden, e tárgyban elhangzott szót foko­zottabban előtérbe helyeztek, szinte vastagon alá­húztak. A rádiónyilatkozat, amire utalok, a számunk­ra legérzékenyebb témával, Erdély ügyével foglal­kozott és az a hang volt, amire már évek óta vár­tunk! Mégpedig a hazai hivatalosok részéről! Mert igaz ugyan,hogy az erdélyi magyarság jogfosztott­ságát és szenvedéseit a szabadvilágban működő szervezeteink tárták föl a világ előtt,óriási mó­don hozzájárulván ezzel a Ceausescu-rendszer le­leplezéséhez, de meghajszolt, szülőföldjükről ki­üldözött, földönfutóvá tett erdélyi véreink sor­sán innét egyénileg vajmi keveset tudunk segíte­ni. Ez a hazai kormányzat és hatóságok dolga, ne­kik van erre módjuk - ha akarat is van bennük eh­hez! Hosszú éveken át nem volt. Keserű szájizzel kellett látnunk, hogy hunynak szemet a probléma fölött és tesznek úgy, mintha a világon minden a legnagyobb rendben lenne a trianoni határokon túl. Egyetlen bátortalan kisérlet történt a dol­MÁRAI SÁNDOR A szocialisták kezdik fel­fedezni, hogy nemcsak az egyén megy tönkre, ha többet költ, mint amennyije van, hanem a nép is. Ez meglepi őket. Dantet a guelfek csak ak­kor voltak hajlandók visszaen­gedni Firenzébe, ha bünbánat jeléül égő gyertyával kezében éjjel végig zarándokol az ut­cákon. .. Ez az a gyertya, amit nem szabad meggyujtani. Inkább baktatni tovább az idegenben és a sötétben. Fényképfelvételek, melyek bizonyítják, hogy a kommunis­ták a Szovjetben és máshol, táncos, énekes népünnepélyen népszerűsítik a rendszert. Egy tanulmányban beszámoló arról, hogy a 17. században és később a rabszolgaszállitó hajókon nemcsak éheztették és ütlegelték, hanem táncoltatták és énekeltették is a rabokat. A "népi" irodalom felsorolt sokmindent, amit a népről tud­ni illik: milyenek életfölté­telei, és hogyan élnek vissza a birtokosok a nép munkaerejé­vel? Ilyen monografikus vád­emelés ritkán indit el nagy társadalmi változásokat, az erőfeszítés egészében mégis hasznos volt. De a népi iro­dalom soha nem alkotott iro­dalmi értelemben jelentősei, mert mindig csak a materialis­ta tényeket irta le - nem be­szélt arról, igazában milyen belülről a "nép", tehát a pa­raszt, a munkás? Milyen belső valósága? Népi petőfik jelen- keztek csőstül, de népi Proust még nem kért szót.

Next

/
Thumbnails
Contents