Amerikai Magyar Értesítő, 1988 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1988-03-01 / 3. szám

18.oldal Amerikai Magyar Értesítő 1988. március Magyar tájak Magyar történelem Utazás a Felvidéken- VI.­- Kirándulás Nagyszombat környékére; Kőmalom erdővel övezett strand, Nagyszombat "házi" üdülőhelye 3 km-re a várostól.- Alsókorompa klaszicista stilusu Brunszvik-kastélyának (1795) több Íz­ben is vendége volt Beethoven. A kas­tély zenetermében sokszor hangversenye­zett: a park rokokó pavilonjának neve ma is Beethoven-pavilon. Itt irta a Holdvilág-szonátát. Nagyszombatból elindulunk délkeleti irányba Deáki felé:- Szered a Vág partján népi kosárfo­násáról is nevezetes. Műemléke a barokk Esterházy-kastély, amelyet 1840-ben em­pire Ízlésben alakíttattak át. A kas­tély helyén egykor Sempte vizivára ál­lott. A Vág folyót később szabályozták, és Sempte falu a másik partra került. Semptén volt evangélikus prédikátor egy ideig az iró Bornemissza Péter, Balassi Bálint nevelője. Nyomdát alapított a templom mellett, s itt jelentette meg müveit 1573-1579 között. Vitapartnerei közel voltak: Nagyszombatban.- Galánta Szeredről mellékuton déli irányban 12 kr-re fekszik.A középkorban a pannonhalmi bencéseké volt, majd a Bessenyeiekre, végül az Esterházyakra szállt (a galántai volt a hercegi ág). Kodály Zoltán gyermekkorát Galántán töl­tötte, mint a vasúti állomásfőnök fia. Itt hallott először igazi népdalokat, és itt ismerte meg Mihók János cigány­prímás maga szerezte verbunkosait, ame­lyek a "Galántai táncok" cimü Kodály-mü ihletői lettek. Galántán egy angol Tudor-stílusban átalakított neogótikus (1850) kastély van, átépítésekor éppen 300 éves volt. Van még egy kisebb méretű barokk kasté­lya is Galántának, s műemlékként egy barokk temploma. Vágsellye. Az Árpádok korában pre­montreiek, majd a török háborúk után jezsuiták kerültek ide. A jezsuiták gimnáziumában tanult Rákóczi hires ge­nerálisa, Bottyán János. Vágsellye kas­télya erőditményszerü, a XVI. század végén épült a török ellen.- Deáki, Vágsellyétől 3 km-re. A ma­gyar művelődéstörténet egyik legfonto­sabb helye. 1001-ben bencés atyákat te­lepített Deákiba Szt. István király.- A deáki templom egy 1103-han emelt Szt. István kápolna mellé, 1228-ban épült, a Felvidék egyik legrégibb egy­házi műemléke. Román stilusu, kéttornyú, háromhajós épület. 1872-1875-ben Schu- lek Frigyes műépítész "nyújtotta" meg hosszanti irányban. 1938-41 között a deáki születésű Serédi Jusztinián her­cegprímás ujittatta föl kivül-belül ezt a román stilusu bazilikát. A deáki ben­cések használták azt a latin szertartás- könyvet, amelyet ma Pray-kódex néven ismer a tudomány, és 154. lapján leg­régibb nyelvemlékként magyar szövegül a Halotti Beszéd és a Könyörgés olvas­ható. A könyvet a XIII. század elején írták. Később Pozsonyba került, 1816 óta a Magyar Nemzeti Muzeum féltett kincse. Nagyszombat és Pöstyén között; A főutról Karkónál (Trakovice) érde­mes letérnünk Lipótvár és Galgóc felé.- Lipótvár (Leopoldov). Érsekújvár eleste után I. Lipót csillag alakú, kor­szerű erődítményt építtetett a Vág jobb partján, olasz mérnökökkel I665-I069 kö­zött. A vár célja Bécs védelme volt, de a törökök már nem jutottak el ide. Ki­terjedése 46 hektár. Thököly és Rákóczi próbálta megostromolni kétszer is, de sikertelenül. 1849. február 2-án azon­ban az osztrákok bevették. Lipótvár 1854 óta állami fegyintézet.- Galgóc (Hlohoves). Északra, szinte a város határában kezdődik a Vág menti Inóc 600-700 méter magas, erdős hegysé­ge. Galgóc plébániatemploma gótikus sti­lusu, s ugyancsak a XIV. században épült az ispotálytemplom a városi ispotállyal együtt. A ferences templom gótikus-re­neszánsz indítású. Az egykori ferences kolostorban muzeum van. Van Galgócon képtár, s népi csillagvizsgáló. A gal- góci temetőben nyugszik Heincich Heine édesanyja. Rokonsága élt itt, úgy ke­rült ide. Heine nagybátyja pedig Po- , zsonyban nyugszik, az un "föld alatti zsidó temető"-ben, a Vár közelében.- Az egykori Erdődy-kastély egy kö­zépkori vár helyén, a dombon áll. Ez a török időkben különösen fontos végvár volt. A kuruc szabadságharc után az osztrák párti Erdődy grófok kapták meg Galgócot, s ők építették a régi vár a alapjaira 1715-hen a mai kastélyt.1802- ben színházépületet is emeltettek a kastély parkjában. Amikor Beethoven az Erdődyek vendégeként itt tartózkodott, a színházteremben is hangversenyezett. A színház belső freskói ma is épek.(A kastély nem látogatható.) Pöstyén-. A 170 m magasan fekvő világhírű

Next

/
Thumbnails
Contents