Amerikai Magyar Értesítő, 1988 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1988-03-01 / 3. szám
Amerikai Magyar Értesítő 19.oldal 1988. március gyógyfürdő két részből áll: a 25 000 lakosú városból és a - jobbára szigeten levő - fürdőtelepből. Már az erre harcoló római légiók is ismerték a Vág szigetének 67 C-fokos, kénes, meleg-iszapos forrásait. A későbbi évszázadokban kis gödröket ástak a gyógyulni vágyók a meleg források körül, szalmával, gallyakkal bélelték ki őket, s ezekben üldögéltek. Egy 1551. évi útikönyv már emliti a fürdőt; ekkor még gödrei voltak. Idővel fürdőházak épültek az iszapos források köré, de a török elpusztitotta őket. A múlt század elejétől már szállók, fedett fürdőcsarnokok fogadták a vendégeket. Kezdetben a Forgács grófok, később az Erdődyek tulajdona volt a fürdő a széles környékkel együtt. Az Erdődyek vendégeként Beethoven is gyógyittatta itt magát. Korszerűen a bérlő Winter-testvérek építették ki Pöstyént az első világháború előtti években és a két világháború között, s tették valóban világhírűvé. (A csehek 19^5-ben állomositották a fürdőt) A ma is használt fürdőépületek közül a két legrégebbi 1813-ban és 1850-ben épült. Látnivalók; A szigetre a ligetes,sétányokkal és szállodákkal , penziókkal tarkított városból két hid vezet át. A közúti hid, mely délen érinti a szigetet.- A fedett Kolonnád (a séta-hid) középütt fut rá a szigetre a fürdők és a szállók közé. A fedett hidat egy mankóját kettétörő férfiaktszobor disziti. Ez egyébként a fürdőtelep emblémája is.- Thermia Palac. Pöstyén legnagyobb s egyben legreprezentánsabb fürdőszállója. 1912-ben épült, uralkodók is megszálltak benne.- Irma-fürdő előcsarnokában és folyosóján érdekes emléktárgyak, a meggyógyult betegek által ott hagyott mankók láthatók.- A Napoleon-fürdőt 1813-ban adták át rendeltetésének. Közös és kádfürdő is van benne.- A Pro Patria fürdő és gyógyszálló bájosan ódon, klasszicista stilusu épület .- Az Éva strandfürdő szintén a szigeten van valamicskével távolabb a gyógyfürdők épületeitől. Szabad és fedett melegvizü medencéje van. A szigeten ezenkivül van egy meleg vizű tó. A folyó túlsó partján terül el a Gottwald-park. Itt van a Városi Muzeum. Értékes régészeti, természetrajzi, néprajzi és a fürdő múltjára vonatkozó gyűjteménye van. Alapította Winter Imre és Lajos.- A plébánia templom(a város főterén) 1832-ből származik. Szomszédságában még ma is látható az 1830-ban felállított szégyenoszlop, a pallosjogot jelző pellengér.- A Johannita kolostor maradványa. A János-lovagok gótikus temploma és kolostora a XIII. században épült. A templom alapfalai még ma is kivehetők. A romok közül művészi kőfaragványok kerültek elő. Ez a város legrégibb történelmi emléke. Kirándulások; Az Országos hídról (a közúti hid) a Vág bal partján, az erdős dombok felé 30 perces séta a Vörös torony, onnan 20 percre van a Bacchus-villa, ahol kis Beethoven-emlékmuzeumot is találunk.- Banka falu Pöstyéntől 1 km-re keletre Bana vár romjaival, innen északabbra pedig Moraván. Szép kastélya van. Autóúton 20 km az Inóc erdőségeiben az 500 m magasan fekvő Bezovec hegyiszálló. A szállótól rövid gyalogút vezet Temet- vény várromjához. A várat a XIII. században építtette a Szörényi Bán. A XVII. században a Bercsényi grófoké volt. Innen menekült Bercsényi Miklós a kuruc szabadságharc bukása után Lengyelországba;- A várat a császár 1710-ben felrobbant atta.- Verbó (Vrbové), Pöstyéntől nyugatnak 12 km-re. Itt született gróf Be- nyóvszky Móric (17^4-1-1786) a kalandos utazó, a "madagaszkári király", akinek élettörténetét Jókai is megirta. Műemléke a templom s a ferdetorony. A Benyovszky-kuria ma emlékmúzeum. Pöstyéntől Trencsénig;- Brunóc a Vágpartján, Pöstyéntől 10 km-re északra. Kastélya (I695-I697) az útról is jól látszik. A török ellen épült, de a török nem jutott el idáig. A Bercsényieké volt, de tőlük elkobozták, és a Mednyánszkyak kezére jutott.- Vágujhely, szintén a Vágpartján. 1260 körül kolostort alapítottak itt a bencések, s megkezdték a szőlőtermesztést. 1388-ban Stibor vajda tette a kolostorra és a városkára a kezét. Később a törökök s a császáriak sokszor feldúlták. A magasan álló plébániatemplom román-gótikus-barokk ötvözetű. Egykor huszita erőd is volt. Berendezése, stuk- kó-diszitése igen értékes. A prépostház épitési ideje í6*4-3« a Szent Flórián szoboré 1767* A főtér 10. sz. épülete nemesi kúria volt, ma muzeum. Kirándulások;- Csejte (Cachtice) Vágujhelytől délnyugatra. É500 lakosú község egy késő gót (1393), majd több átépítés után bárok stílusban megújított erődtemplommal - ez magas dombon áll -, egy reneszánsz
