Amerikai Magyar Értesítő, 1988 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1988-03-01 / 3. szám
1988. március / Amerikai Magyar Értesítő 5.oldal MÁRCIUS 15 - A MAGYAR SAJTÓ NAPJA A SZABAD MAGYAR ÚJSÁGÍRÓK SZÖVETSÉGÉNEK FELHÍVÁSA HAAS GYÖRGY (Becs): Ispánki Béla: Az évszázad pere Száznegyven esztendővel ezelőtt kelt föl a magyar nép elnyomói ellen,hogy kivívja a szabadságot. A forradalom szellemi vezetőinek, Petőfinek és társainak, első lépése volt a sajtó, az írott, nyomtatott betű szabadságának visszaszerzése, mert jól tudták: ez az ösz- szes szabadságjogok legfontosabbika s nélküle nem valósulhatna meg a nemzet függetlensége, nem teljesülnének a reformkövetelések. 1848-ban a cenzúra eltörlésével és a sajtószabadság deklarálásával kezdődött a nemzeti újjászületés. A forradalom első meghatározó eseménye az volt, amikor a Pilvaxból érkező ifjak a nép nevében lefoglalták a Ianderer és Heckenast nyomda egyik gépét s azon kinyomatták a szabad magyar sajtó első termékeit: a Nemzeti Dalt és a Tizenkét Pontot. Amelyek a nemzet kívánságait öntötték szavakba. Ekkor született meg Magyarországon a sajtószabadság! S ezért mi, a szabad magyar sajtó munkásai e napon ünnepeljük a Magyar Sajtó Napját. Ennél méltóbb alkalom nem kínálkozik erre: azt jelezzük vele, hogy ma is magunkénak érezzük Negyvennyolc szabadságeszményeit s így teszünk’hitet a teljes sajtószabadság, a szabad véleménynyilvánítás joga mellett.' Amiért küzd a mai magyar ellenzék is. Hazánkban ma nincs szabad sajtó, nem létezhetnek a hatalomtól független újságok. Az igaz szó a föld alá, illegalitásba szorult. A rendszer ellenőrzése alatt tartja a nyomdákat és a papírelosztást, az.írói szabadságot pedig adminisztratív eszközökkel korlátozza. Az újságírók, a szerkesztők állami alkalmazottak, akiknek tekintettel kell lenniök a párt állította korlátokra. Ezeket áthágni tilos! . Vauinak azonban bíztató jelenségek hazánkban, amelyek arra mutatnak, hogy a negyvennyolcas ifjak reforraszelleme újra él a fiatalok egy jelentős részének lelkében és megérintette az értelmiséget is. A legutóbbi Lakiteleki Találkozón elhangzott felszólalások és a kiadott Nyilatkozat reményt jelentenek a jövőre: változást, megújulást sürgető hangluk jelzi, hogy az erjedés megindult otthon! A Szabad Magyar újságírók Szövetsége tíz év előtti megalakulása óta esztendőről esztendőre kötelességének tartja, hogy 1848 idusára emlékezve ráirányítsa a figyelmet a hazai szabadságkísérletekre s az emigrációs sajtó munkájára. Meghirdetve ugyanakkor a MAGYAR SAJTÓ NAPJÁT^ És követelve, hogy szülőhazánkban állítsák vissza a sajtó és a hírközlés csorbítatlan, teljes szabadságát! 1988. március 15-én Szabadkai Sándor üv.alelnök Stirling György elnök M ÉGJ ELENT! SZENTNEK KIÁLTJUK! Emigráns magyarok és neves emberek Mindszenty bíborosról 579 lap Tartalomból-. * Összegyűjtött morzsák * Dokumentumok * Egyházi és világi vezetők dicsérik Mindszenty bíborost * Jellemzések * Mindszenty. a szent * Homiliák, szentbeszédek, emlékbeszédek * Imák * Imameghallgatások * Mindszenty bíboros és a magyarok * Költemények, zeneművek * Irodalmi művek * Megemlékezések * Az írók névsora és életrajza MINDEN CSALÁDBAN LEGYEN MEGI MINDEN MAGYAR OLVASSA! Ára $15.00 A Katolikus Magyarok Vasárnapja Kiadása P. O. Box2464, Youngstown, Ohio44509 Januári számunkat, rajtunk kívülálló okok miatt, csak jan. 13-án tudtuk postázni. A februári számunkat már február 2-án feladtuk. E számunkat /márciusi/, ha nerr jön közbe valami, már február végén postázni fogjuk. Mindszenty József bíborosról, Magyar- ország mártír bíborosáról, az elmúlt másfél évtizedben több könyv, tanulmány jelent meg. A szerzők között azonban egy sem akadt, aki olyan közvetlen közelről élte meg a biboros 19^8-ban történt elhurcolását, mint a közelmúltban elhunyt Ispánki Béla. Ispánki Béla 1916. október 30-án született Újpesten. Atyja állomásfőnök volt a Magyar Államvasutaknál. Kilenc tesvére között ő volt a legfiatalabb. Testvéreinek nagyrésze szakmát tanult. Édesanyját hatéves korában elvesztette. Középiskolai tanulmányait állami iskolában kezdte meg, majd egyházi gimnáziumban folytatta. Vizsgáit mindig kitüntetéssel tette le. Mivel elejétől fogva hivatást érzett a papi pályára, beiratkozott az esztergomi fiatalkorúak szemináriumába. 1935-ben letette érettségi vizsgáját. Serédi Jusztinián hercegprimás Rómába küldte ösztöndíjjal. Nyolcévet töltött a római Germanico-Hungaricum kollégiumban, filozófiai és teológiai tanulmányok után a teológiai doktori cimet kapta meg. Doktori értekezésének tárgya Szent Ágostonnak a kegyelemről szóló elmélete volt. Magyarországra való visszatérése után, 1943-ban Serédi hercegprimás az esztergomi érseki hivatalba osztotta be szolgálattételre. 1944-ben érseki szertartónak nevezték ki. Ezt a hivatalát megtartotta 1946-ig. Serédi hercegprimás utóda, Mindszenty biboros, aki 19^5-től kezdve közvetlen főnöke volt, megengedte, hogy 1946-ban visszatérjen Rómába. Ispánki Béla a Szent Gergely egyetemen egyévi tanulással megszerezte a filozófiai doktorátusát is.1947- ben tért vissza Magyarországra és tanár lett a budapesti Szent Imre kollégiumban. A kommunista titkos rendőrség, az ÁVÓ, innen vitte el 1948. november 26- án. Hosszú szenvedésekkel teli vizsgálati fogság után Mindszenty biborossal együtt életfogytiglani fegyházra Ítélték. A bíróság ítéletét 1949. február 10-én hozta meg. Azzal vádolták, hogy összeköttetéseket tartott fenn a Nyugattal, és hogy ő rendelte el a biboros ellen felhasználható iratok megsemmisítését. Nyolcévi fogsága folyamán megjárta Magyarország legtöbb börtönét. Háromévi magánzárka után különböző kényszermunkatáborokban mint vályogvető, fütő, bányász, betonmunkás stb. dolgozott. A kommunisták sohasem részesítették amnesztiában, mert mindig visszautasította azt, hogy bocsánatot kérjen, ítéletének enyhítéséért folyamodjék, vagy hogy a kommunista rezsim szolgálatába
