Amerikai Magyar Értesítő, 1988 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1988-02-01 / 2. szám

1988. február Az AMOSz hírszolgálata jelenti: Becsben karácsony hetétől kezdve ja­nuár 22-ig szüneteltek az Európai Biz­tonsági és Együttműködési Konferencia (EBEK) ülései. Mint az EBEK előző tárgyalási szüne­teiben is, ez alkalommal 1988. január 19-én az US State Department tájékozta­tót adott a Bécsben folyó tárgyalások fejleményeiről a meghívott szervezeti vezetők számára. Az első előadó a már szokásossá vált módon Rozanne Ridgway követ, az európai és kanadai ügyek államtitkára volt, aki az amerikai-szovjet viszony alakulásáról számolt be. Beszédében hangsúlyózta,hogy az USA külpolitikájában nincs lényeges változás és továbbra is összekötik a fegyverkezés korlátozását az emberi jo­gokkal, a regionális kérdésekkel, vala­mint a kölcsönösségi ügyek területén történő haladással. Beszéde sajnos nem volt meggyőző és többen is annak a nézetüknek adtak ki­fejezést, hogy az USA annyira akar ered­ményeket elérni a nukleáris fegyverkezés csökkentése területén, hogy a másik há­rom kérdés a háttérbe látszik szorulni. Ridgeway-t S. Hoyer képviselő, a kon­gresszusi "Helsinki Commision" elnöke követte, aki éppúgy, mint Richard Schif­ter követ, az emberi jogok államtitkára és Warren Zimmermann követ, az EBEK-en résztvevő delegáció vezetője, majdnem kizárólag csak az emberi jogokkal kap­csolatos tárgyalásokról és a bécsi kon­ferencián történtekről, illetőleg a Szovjetunió negativ magatartásáról szá­moltak be. A nyár közepe óta a zárónyilatkozat ügyében a bécsi tárgyalások eddig semmi újat nem hoztak. A szovjetunió képvise­lői továbbra is csak húzzák az időt és el akarják kerülni, hogy engedményekre kény sz érülj enek. Biztatónak mondható az USA azon ál­láspontja, hogy ki fognak tartani cél­jaik mellett és nem fognak semmi lénye­gesben engedni az oroszoknak. A követek hangsúlyozták; "Elvagyunk tökélve egy nappal tovább maradni Bécsben mint a Szovjetunió, hogy sikerrel fejezhessük be tárgyalásainkat." A kérdés és felelet alatt többen an­nak a véleménynek adtak kifejezést, hogy a Szovjetunióban nem lehet megbíz­ni, mert a nemmzetközi szerződéseit nem tartja be és csak magának akar mindig előnyt szerezni. A kommunista delegációknak a fő célja az, hogy eredményeket érjenek el a fegy­verkezés korlátazása terén és hogy az emberi jogok kérdésével foglalkozó kö­vetkező konferenciát Moszkvában tartsák meg. Ezek a kommunisták előnyére szol­13.oldal gálnak. Biztató, hogy ezeken a terüle­teken az USA kitart feltételei mellett: azaz mindaddig, amig a Szovjetunió be nem bizonyltja, hogy az emberi jogok és a többi területeken is lényeges változ­tatásokkal megjavította a helyzetet, az USA és szövetségesei nem szándékoznak engedni. A külügyminisztérium tájékoztatóján az Amerikai Magyarok Országos Szövetsé­ge (AMOSz) részéről Pásztor László ügy­vezető elnök vett részt. Pásztor a beszámolók előtt és után is beszélt az előadókkal és Sam Wise követtel is. Felhivta figyelmüket a ro­mániai magyarok kétségbeejtő helyzetére is és a cseheknek Dr. Duray Miklós és neje kiutazása elé gördített akadályai­ra. A követek ismerik a helyzetet és kilátásba helyezték, hogy továbbra is próbálnak segiteni. Ugyanaznap került sor a State Depart- mentben az amerikai-szovjet csúcstalál­kozó eredményeként létrejött egyezmény­nyel kapcsolatos tájékoztatóra is. Pász­tor László, az AMOSz képviseletében, ezen is részt vett. A tájékoztatást Didi Simpson, kato­napolitikai szakértő - tanácsadó tar­totta. Beszámolójában kifejtette, hogy a nukleáris rakéták megsemmisítése sem az irányitó berendezések, sem a nukle­áris bombák megsemmisítését nem foglal­ja magában, hanem csupán magukra a ra­kétákra és a kilövőikra vonatkozik. A főleg nemzetiségi szervezetek vezetői­ből álló hallgatóság bizalmatlansággal fogadta az erről szóló magyarázatot. A kérdés és felelet alatt Pásztor László felvetette Magyarország megszál­lott voltát és az ott elhelyezett szov­jet nukleáris fegyverek kérdését is, aminek a kivonását még a hazai nemzeti gondolkodású ellenállók is követelik a megszállás megszüntetésének első lépé­seként . - T REVOLT IN HUNGARY — 1956 — ...a bálvány ledöntése...az utcai harcok...Mindszenty biboros...Nagy Imre...az utolsó kiáltások a szabad világ felé...a tragikus vég... A videó-szalag a nyugati riporte­rek eredetifelvételeiről készült.Az angol nyelvű kisérőszöveget Walter Cronkite mondja. Idézze vissza azokat a felejthe­tetlen napokat. Örökitse át ezt az egyedülálló történelmi dokumentumo­kat gyermekeinek, unokáinak.^. .Mutas­sa be amerikai barátainak. Ára por­tóval együtt 2? dollár. Megrendelhe­tő az értesítő óimén. Amerikai Magyar Értesítő

Next

/
Thumbnails
Contents