Amerikai Magyar Értesítő, 1988 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1988-02-01 / 2. szám
10.oldal / Amerikai Magyar Értesítő 1988. február igaz, de amit többen egyformán gondolnak, abban már kell lennie valaminek. . . Hogy a dolgok közepébe vágjak, az I987. november 9-én kelt körlevél harmadik bekezdésében mindjárt ezt olvashatjuk: "Nyilvánvalóvá vált, hogy van egy klikk, amely az AMOSz egységét bontja és annak irányítását át akarja venni. Mint azt a csatolt beszámoló bizonyltja, Gereben van a háttérben. A széthúzás olyan méreteket öltött, hogy az tovább nem tűrhető." GI mesterkedéseit mindenki ismeri, aki kicsit forog az emigrációs közéletben. Mivel számára egyetlen magyar szervezet létezik - az egyszemélyes KMKB, illetve a köréje alakított baráti asztaltársaság - GI minden más egyesületben konkurenciát lát és hogy ezek hitelét rontsa, lekicsinyli, lefitymálja, sőt becsmérli munkájukat, vezetőiket pedig legjobb esetben "öreg reakciósoknak" csúfolja. A taktikája az, hogy ezzel belső válságot szit az egyesületben, majd egy-két beépített emberét nyomja be a vezetőségbe. Ezek révén pedig kontrollálni tudja az egyesület munkáját s főleg úgy befolyásolni, hogy ne zavarhassák az ö köreit Washingtonban. De folytassuk tovább a levél olvasását! A levélíró utal arra: az eseményből világos, hogy "mi és ki is van a belső problémák mögött?" Majd kifejti: "A Szövetséget meg kell tisztítani azoktól az egyénektől, akik a belső egységet megbontják, és esetleg a Szövetség munkáját akadályozzák,ill. szabotálják, ahelyett, hogy az AMOSz és a magyarság érdekeit Gereben és a saját ambícióik fölé helyeznék." GI és klikje jól dolgozik! Ahova az "örökös főtitkár" beteszi a lábát, ott fü nem nő. Az AMOSz, illetve jogelődje, az AMSz már régi szálka GI szemében. Ott "fúrta", ahol tudta. Most is igyekszik zavart kelteni a Szövetségben, hogy ily módon hatástalanitsa munkáját, elsősorban Washingtonban. Mert az amerikai főváros az ő kizárólagos "vadász- területe". A kongresszusi képviselők és szenátorok előtti hajbókolás joga csak őt illeti, az ő tudta nélkül - véli - senki se juthasson be a törvényhozók irodáiba vagy a State Departmentbe. Ezt a levél Írója is megállapítja: "Itt vagy egyéni hatalomra való törés van - írja - vagy a Gereben által szított szabotálás, hogy ne legyünk neki konkurencia Washingtonban, vagy mindkettő: egyesek Gerebent használják egyéni ambícióik előmozdítására." Ez utóbbit nem hiszem, hacsak nem olyan értelemben igaz, hogy egyesek azért dörzsölő znek GI-hez, mert az ő révén - mint afféle töltelék, népségkatonaság - remélnek bejutni ide vagy oda, amitől aztán valakinek érezhetik magukat. S az ilyen szerepre vállalkozók számára megtiszteltetés, ha a "nagy" Gereben szóba áll velük...Ezek csak egyet nem vesznek észre: GI mindig az első - először ő, aztán ő és ismét ő -, kísérők pedig mindig csak kísérők maradnak, akiknek csak bólogatni van joguk (mint a kommunizmusban), hiszen GI úgyis mindent jobban tud... Még pár mondat a levélből: "Én elég erősnek érzem a 80 tagegyesületet magába foglaló AMOSz-t, hogy szembenézzen a Gereben vagy bárki által szított belső viszállyal és azzal leszámoljon." Az emlékezetes Salom-nyilatkozatról, mely megjelent a Defiant Voices c. kötetben, ez a levélíró véleménye: "Alkalmas arra, hogy a zsidó és nem-zsidó magyarok közt ellentétet keltsen. Ugyanakkor hamis fordítással és tendenciózus válogatással a magyarságot felelőssé teszi 600,000 magyarországi zsidó elpusztításáért. A cikk fordítóját, ill. kiadóját, aki a válogatást végezte, nyilván mind anti-szemita, mind anti-magyar szándék vezette. De ezzel foglalkozni nem az amerikai magyar emigráció feladata 1986-ban." A levélíróval csak egyben nem értek egyet: a fordítót, ill. a kiadót - aki GI -semmiképp nem vezethette antiszemita szándék. Ez teljesen kizárt! Hogy a levélíró által feltételezett másik szándék dolgozott-e benne, azt nem tudom. De hogy ezzel is, mint a cigány-üggyel és sok mással, ellentétet szított az emigráción belül, az biztos. Ez alapvető jellemvonása, s úgy űzi ezt a nemes "sportot", hogy talán ő maga sem veszi észre. Ösztönösen. Mint ahogy ösztöneitől vezettetve ás alagutat a vakond, sző hálót a pók és fúr lyukat a fába a SZU... Hadd térjek most át a másik levélre, mely tulajdonképpen nem egyéb, mint az első kiegészítése, bővebb magyarázata, néhány személyes vonatkozású téma érintésével. Ez egy AMOSz-megbeszélés anyagáról szól, tájékoztatásul mindenki számára, akit illet. Az értekezlet előtt- olvassuk - kötetlen beszélgetés folyt szövetségi ügyekről s ez azzal indult, hogy "Vicziánné Zsuzsanna fölvetette a 'Stirling-ügyet', azt kérdezvén, hogy a Szövetség miért tűri el Stirling Gereben-ellenes csipkelődéseit?" (A levélíró itt megjegyzi: Vicciánné telefonon próbál igazgatókat megagitálni, hogy kérjék Stirling eltávolítását.) Vicziánné felszólalására Pásztor megjegyezte- olvassuk a levélben -, hogy ő már évek óta próbálta a feleket kibékíteni, de - idézem - "amig Stirling kétszer is próbált közeledni. Gereben mindig el
