Amerikai Magyar Értesítő, 1988 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1988-11-01 / 11. szám
21.oldal Amerikai Magyar Értesítő' 1988. november Magyar tájak Magyar történelem Utazás a Felvidéken /Folytatjuk Poprád felé vezető utunkat ./ SELMECBÁNYA ÉS BESZTERCEBÁNYA KÖZÖTT- Zólyom az északról nyugat felé folyó Garam kanyarulatában fekszik, lakosainak száma 30 000. Mozgalmas kereskedő-- és ipari város, járási székhely. Egykor a vasgyára hires volt. A Felvidék egyik legnagyobb vasúti csomópontja. A történelem előtti korban is élt már ember e környéken. Első jelentős vára egy favár volt, s erre épitett - Anonymus szerint - kővárat Bors vezér. Maradványait ma Pusztavárnak hivják, kellemes erdei kirándulóhely. Nagy Lajos király a völgyben építtetett vadászkastélyt, a ma is látható Zólyom várát, s ez több-kevesebb pusztulással meg is maradt mindmáig. Zólyom vára volt az egykori roppant nagy Zólyomi várispánság székhelye. Ebből alakult ki később Turóc, Liptó és Árva megye. A környéket német telepesek lakták, kereskedők, iparosok. A város német neve Altsohl volt. (Besztercebányáé Neusohl.) 1424-1526 között a királynék kapták "tü- pénzül" Zólyomot a hét bányavárossal együtt. A vár a török időkben a bányavárosokat védte, s a török nem is birta bevenni soha. Ez időtájt a Balassiak birtokolták. A Rákóczi szabadságharc után az Esterházyaké lett, később a kincstáré. 1919-ben súlyos harcok folytak a vár alatt a magyarok és a cseh légionáriusok között. A zólyomi várban született 155^. október 20-án Balassi Bálint, a költő.- A főtér déli részén áll Zólyom vára. A xólyomi vár- Zólyom vára, gótikus stilusban épült 1350 körül. A XV. század közepén húsz évig Jiskra huszita uralmának központja volt. Mátyás király idejében sok lovagi játékot rendeztek a vár alatti Rákos-mezőn. A XVI. század közepén Thurzó János erős várrá alakíttatta át az addigi királyi kastélyt, reneszánsz pártázatát is ekkor kapta. Zólyom várában töltötte gyér mekkorát Balassi Bálint. 1620-ban Bethlen Gábor egy ideig a magyar királyi Koronát is itt őriztette. A várépületben a múlt század folyamán s e század eleső felében különféle hivatalok voltak, s az épület elhanyagolódott (A 60-as években helyreállították.) Ma muzeum van benne IX-XVI. századi képzőművészeti alkotásokkal, erdészeti és néprajzi gyűjteménnyel. Igen érdekes az udvara és egykori királyi fogadóterme.- A Szt. Erzsébet-templom, a főtér közepén. 1384-1390 között épült, gótikus inditásu, nagyméretű templom reneszánsz átépítéssel, barokk toronnyal, értékes berendezéssel. Megfelelő engedéllyel a plébánia épületében szatirikus témájú freskótöredékeket, festett vadászjelenetet is láthatunk.- A Városháza (a főtéren) a XVII. században épült, reneszánsz alapokon. A főtér épületei közül 36., 48., 50., 68. és 70. számú ódon műemlék házakra hivjuk fel a figyelmet. Az 1541-ben és 1666-ban é- pült városfalak maradványai is láthatók még itt-ott.- Végles (Zólyomtól kelet felé), amint neve is elárulja: végvár volt. A tatárjárás után építették a zólyomi átjáró védelmére. Különösen fontos feladatot töltött be a török időkben. Gazdái egymást váltogatták. A XV. században Mátyás király vadászkastélya volt, az első világháború előtt Frigyes főhercegé is. Az 1890-es években akkori tulajdonosa, Nemeskéri Kiss Pál, romantikus izlésban re- nováltatta. A második világháború vége felé erősen megsérült, de igy is szép látványt nyújt. Végles után 10 km-re az útról kis kitérőt tehetünk;- Gyetva a legsajátosabb és hagyományait ma is őrző telepes falvak közé tartozik. A gyetvai faragott faházak ma műemlékek, s népviseletük, folklórjuk is igen szép. Leghiresebbek a temetőjében levő faragott keresztek.- Zólyomtól tovább megyünk észak felé.- Szliács falu. Műemléke egy háromszáz éves alapokon álló kúria s a XIV. századi Szent Miklós-templom.- Szliácsfürdő a falu fölött emelkedő erdős domboldalon. Gyógyforrásait már a XIII. században is ismerték.- Garamszeg műemléke két reneszánsz és barokk kori kúria, amely erődítményül is szolgált a török ellen. Művészi fatemploma az evagélikusok számára épült 1725-ben.- Radvány (Zólyomradvány), ma már Besztercebánya déli külvárosa. A hajdani
