Amerikai Magyar Értesítő, 1988 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1988-11-01 / 11. szám
22.oldal Amerikai Magyar Értesítő 1988. november Radvánszky-kastély a XVI. század elején épült, a falu másik kúriája 1677-ben. A Radvánszky család levéltárában lelte meg 1874-ben a Magyar Történelmi Társulat néhány tagja Rimay János másolatában az addig elveszettnek hitt Balassi-féle szerelmes verseket, Rimay költeményeivel együtt. Műemlék a gótikus templom.- BESZTERCEBÁNYA A Felvidék egyik legszebb fekvésű, gondosan ápolt városa. A Garam első nagy kanyarulatában fekszik. Lakosainak száma 47 000. 1770 óta katolikus püspöki székhely is. Az Írott történelem hajnalán kvád törzsek bányásztak ércet a hegyekben. A honfoglalás után a kis bányásztelep a zólyomi vár tartozéka lett. Mivel elpusztította a tatár, IV. Béla thüringiai szászokat hivott be, ezek alapították e virágzó bányavárost is. A király szabadalmas jogokat adott nekik. Királyok és királynék szívesen tartózkodtak falai között , amelyeket később különösen a török miatt építettek erőssé. A várost sokszor pusztította tűzvész, de mindig újjáépült. 1494-hen az augsburgi Fuggerek és a velük rokon Thurzók itt is zálogul kapták a bányászás és az érckereskedelem jogát. A gazdag városban polgárjoga 1608-ig csak a németeknek volt, magyarok és a tótok nehezen lehettek főtéri háztulajdonosok és tanácsbéliek. Híresek voltak a város ötvösei, órakészitői, varrónői és szabói. A bányászok gyakran szerveztek felkeléseket, de azokat mindig elfojtották. Buda elfoglalása után (1541) Besztercebányán tartották az első országgyűlést (1542), majd 1620-ban itt kiáltották ki Bethlen Gábort magyar királlyá. (De nem fogadta el.) Sokat szenvedett a város a kuruc háborúk során és a 48-as szabadságharc idején is, Görgey és Guyon erre vonult 1849 januárjában a Szepesség s onnan a Tisza felé. A város belterülete műemlékileg védett .- Látnivalók: A város főterének palotái és házai gótikus, reneszánsz és barokk stílusúak. A székesegyház közelében megtaláljuk a barokk Városházát is.- Az egykori Beniczky-ház (8-as szám a főtéren). Az l66o-ban épült faragott oszlopu, loggiás, reneszánsz épület hajdan a kamaragrófok, a bányakapitányság székhelye volt. (Ma a Képtár van benne.)- A püspöki rezidencia (18.sz. ház). A püspökség alapításakor, 17 83-ban épült barokk stílusban.- A Thurzó-palota (4.sz. ház) késő reneszánsz stilusu épület, impozáns homlokzatát sgraffito-mintázat s felül pártázat díszíti. Mennyezet freskóit is érdemes megnézni. Ma muzeum. A besztercebányai muzeum történelmi, bányászati, céhtörténeti, néprajzi, egyház- és ötvösművészeti, kerámiai gyűjteményekben felette gazdag.- A püspöki székesegyház 1695-1715 között épült barokk stílusban, eredetileg a jezsuiták számára. Sisak nélküli kettős tornya, igen jellegzetes díszes berendezése ma is a jezsuiták hajdani pompakedvelésére vall.- A Várostorony (más néven Óratorony) eredetileg tűztorony volt, s körbefutó erkélyéről az ellenséget is szemmel lehetett tartani. 1567-ben épült. Sávosangyalos városcimer és óra díszíti. A torony láthatóan ferde. Úgyszólván a főtér végén egy másik tér kezdődik. Ezen találjuk a nem nagy kiterjedésű Várnegyedet. Maga a vár, t illetve ami látható belőle, alig emelkedik ki atér szintjéből, lényegében a belváros szerves része. Alapjait 1250- 126o között rakták le. Az erődítményből már csak az előkapu, a gótikus kapuzat és az egyik bástyatorony maradt meg.- A Mátyás-ház, Mátyás király és ^ Beatrix királyné címerével, 1479-ben épült, királyi szállás volt. A négyemeletes házban és a mellette épült bástyában az 1889-ben alapított Városi Muzeum raktára van.- A régi Városháza egy gótikus stilusu épület.- Mária-szobor (a Német templom mellett) 1719-tien készült barokk fogadalmi emlék.- A német templom, azaz a plébánia- templom. Eredetileg román stilusu, de a XIV-XV. században gótikusán átépített, majd reneszánsz részletekkel gazdagított, és a XVII. század végén barokká "véglegesített" templom. 1761-ben ugyanis a fél várossal együtt - leégett, még harangjai is megolvadtak. A templom külső falán,üveg alatt őrzött, nagyméretű,színes szoborcsoportozat az osztrák-lengyel Veit Stoss mester modorában készült.(Lehet , hogy az ő munkája.) Cime: a Getse- r máni kert. A középkori templomból megmaradt a Szt. Borbála-kápolna fafaragásos, táblaképes oltára, barokk művészi érték a Szt. Kristófot és Szt. Flóriánt ábrázoló bejárati freskó.- A tótok temploma (az előbbi templom mellett). Barokk stílusban átépített késő gótikus templom: szintén 1761 után, a nagy tűzvész követően kapta mai arculatát. Egykori freskóinak témája a menny és a pokol, modern freskóit pedig Hanula József készítette.- A főtérről a Várnegyeddel ellenkező v irányba vezető utca (Malinovszki utca) 8-as számú házában választották meg 1 1620-ban Bethlen Gábor erdélyi fejedelmet magyar királlyá. Bethlen Gábor azonban - noha a Szent Korona a birtokában
