Amerikai Magyar Értesítő, 1988 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1988-10-01 / 10. szám
2b. oldal Amerikai Magyar Értesítő 1988. október kamaragrófja, bányaszakértője és orvosa lett. A szatmári béke után Lengyelországba menekült, később kegyelmet kapott és visszajött a városba.- A Szentháromság-szobor elődje az 1710.évi pestisjárvány emlékére készült. A jelenlegi monumentális, festői hatású barokk alkotást 17óE-ben állították fel a régi oszlop helyére.- A régi evangélikus liceum. I83O- ban épült. A nagy múltú intézménynek diákja volt hajdan Petőfi Sándor és Mikszáth Kálmán is. Az épület falán emléktáblák vannak. (A fenti építmények mind a piactéren /námestie Slobody/ találhatók. )- Az Óvár. Nem a város legmagasabb pontja, mert fölötte még a 935 m magas Krászna nevű hegy emelkedik, ahonnan a várat könnyen belehetett lőni. Az Óvár magja egy XIII. századi román-gótikus templom, amelyet az 15^-6-1559-es években a török közeledtének hirére építettek át erőddé. Ez a kettőség ma is pontosan érzékelhető, a főhajóból lett a belső várudvar. A vártoronynak barokk sisakja van, s a legrégibb, épen maradt emlék a reneszánsz stilusuvá átformált erődtemplom udvarán a román kori csontház. A várudvar egyik sarkában az 18E8-as honvédek bronz emlékszobrát őrzik. Görgey s Guyon 18^9 januárjában a közeli hegyi hágókon törte át magát a Tiszához.- Az Akadémia utca (ulice Akademická) ma is a főiskolák utcája. A hajdani Akadémia épületeihez az Akadémia utcából lépcsősor vezet fel. Mindkettő a múlt század végén épült neo- reneszánsz stílusban.- A Botanikus kert a főiskolai épületcsoport mögött és között.- A Bélabányai- (Alsó-) kapu az Akadémia utca végén állt: késő reneszánsz stílusban épült (19^5-ben felrobbantották) .- A Kálvária-templom a 727 m magas Kálvária-domb tetején, az Akadémia utca felől közelíthető meg. A kéttornyú, barokk templom mellől igen szép a kilátás. A selmeci Kálvária térhatásában egyike a legszebbeknek Közép-Európában. A Városháza mellől a kanyargó Volgo- grádi utca vezet egyre magasabbra.- A Klopacska. Magyarul: Kopogtató. A középkori épitésü, emeletes, egyszerű épület nyitott fatornyából messzehang- zóan verték ki kalapáccsal a nappali és éjjeli müszakváltást. Műszaki műemlék.- A Piargi-kapu (más néven Hegyibányai-kapu) késő reneszánsz kori építmény 155^-ből, a XVIII. században barok- kositva. A mai forgalom néhány méterre elkerüli. A kapu szomszédságában van a temető, a gótikus Szent Erzsébet-kápol- nával.- A Havas Boldogasszony templom, majdnem szemben a Piargi-kapuval, 1512- ben kápolnának épült gótikus stílusban.- A Leányvár a dombtetőn. 155^-1571 között épült négy saroktornyos megfigyelőhely-. A török ellen emelték, és 2b ágyúval szerelték föl. Jóformán mindenünnen látható, akárcsak a Kálvária, s dekorativitásában igen hatásos. Sok monda fűződik hozzá,"a leányvári boszorkány" - egyébként nem hiteles - történetét számos iró feldolgozta. Mikszáth több elbeszélése játszódik Selmecen: az akadémiai fiatalságról kitűnő regényét irt Lövik Károly és Tassonyi Ernő is, megható selmeci nosztalgiával.- Kirándulások Selmecről: Selmecbánya remek kiindulóhelye erdei, tavi, műemléki kirándulásoknak. Sugárirányba mehetünk. Bélabánya 5 km-re északi irányban. Két műemléki értékű temploma van, a román-gót-reneszánsz elemeket magában foglaló plébániatemplom és a barokk Szűz Mária-templom. Szépek a megmaradt két-háromszáz éves bányászházak, melyek szinte kereteznek egy kétszázéves patriciuskuriát. Bélabánya sel- mec ikervárosa.- Szklenófürdü 350 m magasan fekvő gyógyfürdő: alkalikus, kénes, bö-52 fokos vizeit már évszázadokkal ezelőtt is használták.- Vihnye nemcsak 38 C-foku gyógyforrásaival vált ismertté - amelyekben Rákóczi fejedelem s Bercsényi generális is gyógyulást keresett -, hanem arany-, ezüst és vasbányáival is. Vihnye fürdőhely jellege megszűnt.-Hodrusbánya valaha Selmecbányához tartozó bányásztelepülés, gazdag ezüstlelőhelyekkel. Két gótikus eredetű temloma van- néhány régi bányászháza műemlék. Kedvelt üdülőhely és fürdőhely a Hodrusi-tó.- Bakabánya 32 km-re Selmecbányától. A garamszentbenedeki bencések bányászközségeként alakult 1075-ben. A tatár pusztítás után ide is német telepeseket hivtak be, s Károly Róbert adta meg nekik a szabad királyi bányaváros jogait. Látnivalója néhány régi polgárházon s évszázados bányászházakon kivül a gótikus Szent Miklós-templom (1321), lőcsei mesterek készítette oltárral. A XVI. század második felében a török ellen városfalat emeltek. A fal megmaradt, s ötszáz méterével a Felvidék leghosszabb városfala.- A Bacsófalvi-tó 13 hektáros, 10 m átlagos mélységű, erdők között csillogó mesterséges bányató, üdülő környezettel. Egyórai hegyi séta innen az 1013 méteres vulkanikus Szitnya hegytető, a környék legnevezetesebb kilátója. A középkori Sitno-Szitnya-várának alig fellelhető romjai Illés falu fölött vannak. (Megragadó kilátás a selmeci kulturtájra.)
